A klímaváltozás elleni küzdelmet a Covid19-válság után is szem előtt kell tartani 

Frissítve: 
 
Létrehozva:   
 

A Covid19-járvány utáni gazdaságélénkítő és helyreállító csomag célja egy fenntartható jövő megalapozása.

©PavloVakhrushev/AdobeStock  

A Covid19 okozta egészségügyi válság és annak következményei a legfontosabb prioritás az EP napirendjén. Kezelésére a Bizottság 2020-ban egy olyan helyreállítási csomagot javasolt, amely egy zöldebb, digitális, a válságoknak ellenálló Európát építene.

A Bizottság azután nyújtotta be javaslatát egy 750 milliárd eurós helyreállítási csomagra, hogy a Parlament nagyszabású gazdaságélénkítő és helyreállítási tervet kért, amelynek központi eleme a zöld megállapodás kell hogy legyen, az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében.

A jövő generációra fókuszáló javaslatot Ursula von der Leyen bizottsági elnök ismertette a 2020. május 27-i plenáris ülésen az EP-ben. A célja, hogy egy fenntartható jövő felé vezesse Európát, a Bizottság szerint ehhez az Unió 2021–2027 közötti költségvetésének 30%-át a klímaváltozás elleni küzdelemre kellene fordítani.

Az EU hosszú távú költségvetéséről és helyreállítási tervről 2020 novemberében született előzetes megállapodás a Parlament és a Tanács között. Megállapodtak abban, hogy a kiadások legalább 30%-a támogatja az éghajlati célkitűzéseket. Ezzel párhuzamosan az éves kiadások 7,5%-át 2024-ben és 2025-ben a biológiai sokféleség védelmére fordítják, 2026-tól kezdődően  pedig ezt 10%-ra emelik.

Uniós lépések az éghajlatváltozás megfékezéséért


Az Európai Parlament 2019. november 28-án hirdetett éghajlatváltozási veszélyhelyzet, és felszólította a Bizottságot, hogy biztosítsa: minden javaslat a maximum 1,5 Celsius-fokos hőmérsékletemelkedést szolgálja.

A Bizottság 2019 decemberében ismertette az európai zöld megállapodásra vonatkozó tervét, majd 2020 márciusában javaslatot tett egy uniós klímatörvényre, amelynek köszönhetően a kontinens 2050-re elérheti a karbonsemlegességet. A Parlament 2020 januárjában magasabb kibocsátáscsökkentési célt kért a Bizottságtól, hogy az EU biztosan el tudja érni klímacéljait.

A Parlament 2020 októberében fogadta el álláspontját a klímatörvénnyel kapcsolatban, amely szerint 60%-ra növelné a 2030-as kibocsátáscsökkentési célt. Emellett a képviselők kitartottak amellett, hogy 2050-re mind az Uniónak, mind az egyes tagállamoknak klímasemlegessé kell válniuk, azt követően pedig ún. „negatív kibocsátást” kell elérniük, azaz a légkörből ki kell vonniuk, illetve meg kell kötniük a szén-dioxidot. Ehhez a Parlament megfelelő finanszírozást is kér.

Ide kattintva megtalálja infografikánkat, amelyen bemutatjuk a klímatárgyalások történetét.

Háttér


Az egész Európában bevezetett szigorú kijárási korlátozások miatt nagyban csökkent a légszennyezés mértéke. A nagyobb európai városokban a nitrogén-dioxid (NO2) koncentrációja is komoly mértékben csökkent.

A zárva tartó irodák, a turizmus visszaesése és a lelassult gazdaság miatt a szén-dioxid-kibocsátás is jelentősen csökkent.Az európai zöld megállapodást 2019. novemberében indította útnak az EU a fenntarthatóság növelése érdekében. Az éghajlatváltozástól a mezőgazdaságon, a mobilitáson és a biodiverzitáson át a környezetszennyezés visszaszorításáig számos területre kiterjed. A Bizottság által már előterjesztett konkrét javaslatok között szerepelnek például:


Ide kattintva elolvashatja, mit tesz az EU a koronavírus elleni küzdelemben, itt pedig megtalálja idővonalunkat, amelyen összefoglaltuk a Covid19-járvánnyal kapcsolatos uniós intézkedéseket.