Covid19: az uniós helyreállítási csomag részletei 

 
 

A 672,5 milliárd eurós Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz kulcsfontoságú eleme az EU Covid19 válságra reagáló, reformokat tartalmazó helyreállítási csomagjának.

Dolgozók sziluettje egy építkezésen naplementekor. ©Justocker /Adobe Stock  

A 750 milliárd eurós Covid19 helyreállítási csomag egy kiemelt elemét, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt, melyről a Parlament és a Tanács 2020 decemberében már ideiglenes megállapodásra jutott a februári plenáris ülésen fogadták el az EP-képviselők.

A csomag széleskörű támogatást nyújt az uniós országoknak olyan beruházásokhoz és reformokhoz, melyek enyhíthetik a világjárvány gazdasági és társadalmi következményeit és felkészíthetik az EU gazdaságát egy fenntartható, digitális jövőre.

Támogatások és kölcsönök


A pénz támogatásként és kölcsönként is elérhető.
A támogatások összege 312,5 milliárd euró lesz 2018-as árakon (a tényleges összeget felfelé módosítják az infláció figyelembevételével). A támogatások elosztása az országok között több szempont alapján történik, 2022 végéig ezek között szerepel a népességszám, az egy főre jutó GDP aránya és a 2015-2019 közötti munkanélküliség. Később a munkanélküliségi ráta helyett már a gazdaság 2020-as és 2021-es teljesítményét veszik figyelembe. A Bizottságnak 2023 végéig kötelezettséget kell vállalnia az EU-s országoknak szánt támogatások teljes összegére, a pénzt pedig 2026 végéig kell kifizetni.

A Bizottság előrejelzései szerint Magyarország ország 7,2 milliárd eurós támogatást kap a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből. A számokat 2022 júniusáig véglegesítik, méghozzá a 2020–2021 közötti GDP-növekedés alapján.

A kölcsönöket - összesen 360 milliárd eurót - a tagállamok igénylései alapján 2023 végéig nyújtják, 2018-as árakon. Az egyes országok hitelének felső határa az ország bruttó hazai termékének 6,8% -a.

Mibe fektetik a pénzt?


A Tanáccsal folytatott tárgyalások során az EP-képviselők ragaszkodtak ahhoz, hogy az országoknak a pénzt az EU prioritásainak megfelelően kell felhasználniuk. „Az uniós helyreállítási pénzek az EU által priorizált területekre kerülnek, a csomag nem lesz a nemzeti politika pénzautomatája”- mondta Dragoş Pîslaru (Renew Europe, román), ) jelentéstevő a Tanáccsal született előzetes megállapodás után.

Eider Gardiazabal (szocialista, spanyol) jelentéstevő hangsúlyozta, hogy bár a támogatási csomagnak enyhítenie kell a válság jelenlegi társadalmi hatását, támogatnia kell az EU hosszú távú céljait is, mint például az európai zöld megállapodás megvalósítását és a digitalizációt. „Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ez az elkövetkező évek legfontosabb befektetési csomagja, és ki kell aknáznunk a lehetőségeket (a reformok számára is)” - mondta.

 szabályok hat olyan területet sorolnak fel, amelyeket a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz támogatni fog:

  • a zöld átmenet
  • a digitális átalakulás
  • intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés
  • társadalmi és területi kohézió
  • felkészülés a jövőbeli válságokra
  • a jövő generációt támogató politikák, beleértve az oktatást és a készségek fejlesztését


A tagállamoknak a költségvetés legalább 37% -át a klímaváltozás megfékezésére és a biológiai sokféleségre, további 20% -át pedig a digitális tevékenységekre kell elkülöníteniük. A szabályok tiltják a környezetet jelentősen károsító intézkedések finanszírozását.

Hogyan működik?


A támogatáshoz a tagállamoknak terveket kell készíteniük, amelyek olyan reformokat és állami beruházási projekteket javasolnak, amik 2026-ig megvalósíthatók. Az április 30-ig benyújtandó terveket beépítik az európai szemeszterének programjába.

A Bizottság értékeli a terveket, és javaslatot tesz a Tanácsnak az egyes országok számára nyújtható támogatások és kölcsönök összegéről, valamint az elérendő célokról és mérföldkövekről. Ezután a Tanácsnak el kell fogadnia a terveket.

A Covid19 válság kapcsán 2020 február óta hozott nemzeti intézkedések is támogathatók.

A kifizetések akkor történnek meg, ha a tagállamok elérték a kitűzött mérföldköveket és a célokat. Az országok a teljes összeg legfeljebb 13% -ának megfelelő előfinanszírozást kérhetnek, amit akkor kaphatnak meg, ha a Tanács elfogadta a tervüket. A tagállamok évente kétszer az európai szemeszter keretében beszámolnak elért eredményekről.

Demokratikus legitimitás


A tárgyalások során a Parlament nagyobb átláthatóságra törekedett. A Bizottság mind a Parlamentnek, mind a Tanácsnak elküldi a nemzeti tervekre és a tanácsi határozatokra vonatkozó javaslatait.

Kéthavonta a parlamenti szakbizottságok felkérhetik a Bizottságot, hogy megvitassák az EU helyreállítási csomagjának állapotát és a tagállamok célkitűzéseik felé tett előrelépéseit.

A Bizottságnak emellett éves jelentéseket kell készítenie a csomag végrehajtásáról valamint egyéb értékelési jelentéseket kell készítenie.

Siegfried Mureşan (néppárti, román) jelentéstevő üdvözölte a Parlament bevonását a folyamat minden szakaszába. "Ez jó hír ... a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz teljes demokratikus legitimitással bír" - mondta.

Tudja meg, mit tesz az EU a gazdasági fellendülés támogatása érdekében.