Európa újjáépítése a koronavírus-járvány után: a képviselők határozott lépéseket kérnek 

 
 

Az európaiak határozott fellépést várnak az EU-tól és a tagállamok kormányaitól, hogy egy, a válságoknak jobban ellenálló Európát építsenek, mondták a képviselők az április 16-i vitán.

Voltak akik az EP plenáris terméből, mások otthonukból videókonferencián keresztól szólaltak fel  

Az EP-képviselők az Ursula von der Leyennel és Charles Michellel folytatott vita során hangsúlyozták, hogy a szolidaritás erősítésére, és ambiciózus, új megoldási javaslatokra van szükség ahhoz, hogy Európaújjá tudjon épülni a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk után.

David Sassoli ülésnyitóbeszédében úgy fogalmazott: „Erősebben, stabilabban és jobb pozícióban akarunk kijönni ebből a válságból, hogy hatékonyabban tudjuk kezelni a jövőbeni válságokat... Kulcsfontosságú, hogy koordináltan oldjuk fel a kijárási korlátozásokat, ahogy az is, hogy kijelöljük az utat a talpra álláshoz... hogy elkerüljük a visszaesést, vagy a pusztító válsághoz”.

A legtöbb képviselő üdvözölte a Bizottság elnökének beruházási tervét egy ellenállóbb, digitálisan fejlett, zöldebb gazdaságért, amelyben Ursula von der Leyen szerint kiemelt szerepe lesz az EU új hosszú távú költségvetésének.

Charles Michel a uniós összefogást sürgetve elmondta: „Néha egy válság kell ahhoz, hogy összefogva cselekedjünk”.

Esteban González Pons (néppárti, spanyol) elmondta: „Amíg ez a csapás folytatódik, a Parlament nem zárhat be ... A Parlament létfontosságú a világjárvány idején. Példa nélküli időszak ez a kormányok számára, és a Parlament a demokrácia őrzője”. Rámutatott a válságra adott kezdeti válaszreakciók hibáira: „Korábban is felléphettünk volna, cselekedhettünk volna határozottabban, és összefogva is reagálhattunk volna”, de hozzátette: „Az Európai Unió remény ad spanyolok millióinak”.

Iratxe García Pérez (szocialista, spanyol) szerint: „A most meghozott döntések meghatározzák Európa jövőjét, függetlenül attól, hogy Európa erősebben jön ki belőle, vagy a polgárok elveszítik az európai projektbe vetett hitüket”. „Minél határozottabban cselekszünk ma, annál kevésbé lesz drámai a válság gazdasági és egyéb hatása holnap, és annál hamarabb tudunk visszatérni a normál életbe” - mondta a képviselő.

„Ezek a nehéz idők mindenkit próba elé állítanak” - mondta Dacian Cioloș (Renew Europe, román), szolidaritásra és együttműködésre szólítva fel az egészségügyi válság kezelésében. Megjegyezte, hogy Európának szüksége van egyfajta Marshall-tervre, egy digitális stratégiára és a zöld megállapodásra, és az ezek végrehajtásához szükséges ambícióra is.

Marco Campomenosi (ID, olasz) arról beszélt, hogy az emberek feszültek és vissza akarnak térni munkájukhoz. Hangsúlyozta, hogy az EU már a válság előtti években is alacsony növekedést mutatott. Szerinte változtatni kell az EU szabályain, hogy a gazdasági fellenülést és önellátást segítsék.

„Látjuk, hogy a globalizáció és az, hogy mindig egyre többre vágyunk, nem ad választ mindenre, sőt, az ellenállóképesség csökkenésével jár és rontja a reagáló képességünket a váratlan eseményekre” - mondta Philippe Lamberts (zöldpárti, belga).

„Hangosan és egyértelműen ki kell jelentenünk, hogy Európa felkészületlen volt a koordinációs szerepre, amelyet be kellett volna töltenie” - mondta Raffaele Fitto (konzervatív-reformer, olasz). A válság által leginkább sújtott ágazatok támogatását kérte felszólalásában.

Manon Aubry (baloldali, francia) az elmúlt évtizedben végrehajtott megszorító intézkedéseket tette felelőssé az európai egészségügyi rendszerek problémáiért. „Ideje, hogy beszéljünk a tabukról, ez az egyetlen mód a mai világjárvány és a holnap éghajlati kérdéseinek kezelésére”.