Körkörös gazdaság: új uniós vállalások az újrahasznosítás terén
A körkörös gazdaságról szóló jogszabálycsomagjában az EU ambiciózus vállalásokat tesz, hogy növelje az újrahasznosítást és visszaszorítsa a hulladékok lerakását.
A hatékonyabb hulladékkezelés az első lépés a körkörös gazdaság felé, ahol akár az összes terméket és alapanyagot újra felhasználják és újrahasznosítják. Az EP-képviselők április 16-án vitáztak a körkörös gazdaságról szóló jogszabálycsomagról, amely konkrét határidőhöz kötné a tagállamok újrahasznosításra és hulladéklerakásra vonatkozó vállalásait.
A hulladék felét újra kell hasznosítani
A közös európai célkitűzés szerint 2025-re a kommunális hulladék legalább 55%-át újra kell hasznosítani, majd ezt az arányt fokozatosan tovább emelnéka 2035-re már 65%-ra. A csomagolóanyagokból származó hulladékra még magasabb célokat tűztek ki, 2025-re 65%-át, 2030-ra pedig 70%-át kell újrahasznosítani.
Ezzel együtt a hulladéklerakás gyakorlatát is visszaszorítanák, 2035-re a kommunális hulladék legfeljebb 10%-a kerülhet hulladéklerakókba.
Mi a probléma a hulladéklerakókkal?
Amennyiben nem hasznosítják újra vagy használják fel energiatermelésre, a hulladéklerakókban tárolt szemét komoly károkat okoz a környezetnek, megmérgezheti a talajt és a vizeket, árthat a velük érintkező vadállatoknak.
A hulladék bomlásából felszabaduló metán hozzájárul a klímaváltozáshoz, de más anyagok is szennyezik a levegőt, így az emberi egészségre nézve is károsak. Ráadásul a gazdaságnak is árt, hogy újrahasznosítás nélkül értékes alapanyagok vesznek el.
Bár az európai hulladékkezelés jelentősen javult az elmúlt évtizedekben, így is a kommunális hulladék mindössze 47%-át hasznosítják újra, és több mint negyede hulladéklerakókban végzi. Magyarországon még aggasztóbb a helyzet, hazánkban a kommunális hulladék több mint fele kerül hulladéklerakóba.