Hogyan valósítaná meg az EU a körkörös gazdaságot 2050-re?  

Frissítve: 
 
Létrehozva:   
 

Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat az EU körkörös gazdasággal kapcsolatos cselekvési tervéről és az EP-képviselők lépéseiről a hulladékcsökkentés és a fenntarthatóság érdekében.

Az újrahasznosítás a ruhák esetében is fontos ©AdobeStock/HollyHarry  

Ha továbbra is olyan mértékben aknázzuk ki erőforrásainkat, mint most, 2050-re három Földnyi erőforrására lesz szükségünk. A nem megújuló erőforrások kérdése és a klímaváltozás megkövetelik, hogy 2050-re a társadalom a karbonsemleges, környezetvédelmi szempontból fenntartható, mérgezésmentes és teljesen körkörös gazdaságra térjen át.

A jelenlegi válság rávilágított az erőforrások és a termelői és fogyasztói lánc hiányosságaira, és komoly csapást mért a kis- és középvállalkozásokra és az iparra. A körkörös gazdaság csökkenti a szén-dioxid kibocsátását, miközben segíti a gazdasági növekedést és munkahelyeket teremt.

További információ a körkörös gazdaság definíciójáról és előnyeiről

Az EU cselekvési terve a körkörös gazdaság megvalósítására


A zöld megállapodásban szereplő, az EU 2050-re vonatkozó éghajlatsemlegességi céljával összhangban az Európai Bizottság 2022 márciusában a körkörös gazdaságra való gyorsabb átállást célzó intézkedéscsomagra tett javaslatot, mikor bejelentette a körkörös gazdaságról szóló cselekvési tervet. A javaslatok között szerepel a fenntartható termékek népszerűsítése, a fogyasztók ösztönzése a zöld átállásra, az építőipari termékekről szóló rendelet felülvizsgálata, valamint a fenntartható textilekre vonatkozó stratégia.

A Parlament 2030-ra kötelező érvényű célkitűzéseket szavazott meg a különböző alapanyagok felhasználására vonatkozóan a 2021 február 9-ei plenáris ülésen.

Út a fenntartható termékek felé


A fenntartható, éghajlatsemleges és erőforrás-hatékony termékek uniós piacának támogatása érdekében a Bizottság javasolja a környezetbarát tervezésről szóló irányelv kiterjesztését az energiával nem kapcsolatos termékekre is, valamint digitális termékútlevelek létrehozására azzal a céllal, hogy minden lényeges információt megosszon a termék életciklusa alatt.

Emellett támogatják a termékek tartósságának javítását, a „javítás eldobás helyett” elvét, és az úgynevezett javításhoz való jogot, amely minden fogyasztót megillet.

Fenntarthatóság a kulcsfontosságú ágazatokban


Ahhoz, hogy a körkörös gazdaság megvalósuljon, a fenntarthatóságot be kell építeni a termelői és fogyasztói lánc minden egyes szakaszába, a tervezéstől a gyártáson át egészen a fogyasztásig. A Bizottság cselekvési terve ezért hét kulcsfontosságú területet esetében határoz meg különböző lépéseket: műanyagok, textíliák, e-hulladék, élelmiszer, víz és tápanyagok, csomagolás, elemek és akkumulátorok, épületek és építkezés.

A műanyaghulladék csökkentése


Az EP támogatja a műanyagok körforgásos gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos európai stratégiát, amelynek célja, hogy fokozatosan beszüntesse a mikroműanyagok használatát.


Ide kattintva megtalálja cikkünket, amelyben összefoglaltuk, mit tesz az EU a műanyaghulladék csökkentése érdekében.

Textilgyártás


A textilgyártás sok vizet, valamint földet használ a gyapot és más rostok termesztésére, míg a ruhák csupán kevesebb mint 1%-át hasznosítják újra ruházatként világszerte.

A Bizottság 2020 márciusában terjesztette elő a fenntartható textilekre vonatkozó uniós stratégiát, melynek célja, hogy 2030-ra az EU piacán forgalomba hozott textiltermékek hosszú élettartamúak és újrahasznosíthatóak legyenek, újrahasznosított szálakból készüljenek, és mentesek legyenek a veszélyes anyagoktól.

A képviselők új intézkedéseket akarnak a mikroszálak elvesztése ellen, valamint szigorúbb vízhasználati előírásokat.

Itt találja cikkünket a textilgyártás és a textilhulladék környezetre gyakorolt hatásáról.

Elektronikai hulladék


Az e-hulladék a leggyorsabban növekvő hulladéktípus az EU-ban, amelynek kevesebb mint 40%-át hasznosítják újra. A Parlament szerint javítani kell az elektromos eszközök élettartamának javítását, és újrafelhasználhatóságukat is.

Az elektronikai hulladékokról készült infografikánk ide kattintva érhető el.


Élelmiszer- és vízellátás, tápanyagok


Az EU-ban termelt élelmiszerek 20%-a pocsékba megy. A képviselők a „termelőtől az asztalig” stratégia keretében többek között azt sürgetik, hogy ez az arány a felére csökkenjen 2030-ra.

Csomagolóanyagok


A csomagolási hulladék mennyisége rekordmagasságot ért el 2017-ben Európában. Új uniós szabályok biztosítják, hogy az EU piacán minden csomagolás újrafelhasználható vagy újrahasznosítható legyen 2030-ig.


Elemek és akkumulátorok


Az EP-képviselők vizsgálják a Bizottság javaslatát, amely szerint az uniós piacon forgalomba hozott elemeknek és akkumulátoroknak teljes életciklusuk során fenntarthatónak, nagy teljesítményűeknek és biztonságosaknak kell lenniük, gyártásuk során pedig meg kell felelniük az emberi jogi és társadalmi szabályokat érintő előírásoknak.

Építkezések és épületek


Az építkezések adják az összes hulladék mintegy 35%-át az EU-ban. A Bizottság bejelentette az építési termékekről szóló rendelet felülvizsgálatát a 2011 óta hatályos szabályok korszerűsítése érdekében. Az EP-képviselők azt szeretnék elérni, hogy az épületeknek hosszabb élettartama legyen, és az építkezések során betartsák a környezetvédelemmel, erőforrások használatával és energiahatékonysággal kapcsolatos előírásokat.


Hulladékkezelés az EU-ban


Évente 2,5 milliárd tonna hulladék keletkezik az EU-ban. Az EP sürgeti a tagállamokat, hogy fokozzák az újrahasznosítás mértékét, csökkentsék a hulladéklerakók használatát, minimalizálják a hulladékok égetését, és csökkentsék a káros vegyszerek mennyiségét a hulladékban.


A hulladékkezelésről szóló infografikánk itt érhető el.

Akkumulátorok és járművek

A képviselők olyan javaslatokat vizsgálnak, amelyek előírják, hogy az EU piacán az összes akkumulátor gyártása és anyaga alacsony szén-dioxid-kibocsátással járjon, és tiszteletben tartsák az emberi jogokat, valamint a társadalmi és ökológiai normákat.