Hogyan valósítaná meg az EU a körkörös gazdaságot 2050-re?
Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat az EU körkörös gazdasággal kapcsolatos cselekvési tervéről és az EP-képviselők lépéseiről a hulladékcsökkentés és a fenntarthatóság érdekében.
Ha továbbra is olyan mértékben aknázzuk ki erőforrásainkat, mint most, 2050-re három Földnyi erőforrására lesz szükségünk. A nem megújuló erőforrások kérdése és a klímaváltozás megkövetelik, hogy 2050-re a társadalom a karbonsemleges, környezetvédelmi szempontból fenntartható, mérgezésmentes és teljesen körkörös gazdaságra térjen át.
A jelenlegi válság rávilágított az erőforrások és a termelői és fogyasztói lánc hiányosságaira, és komoly csapást mért a kis- és középvállalkozásokra és az iparra. A körkörös gazdaság csökkenti a szén-dioxid kibocsátását, miközben segíti a gazdasági növekedést és munkahelyeket teremt.
Bővebben a körkörös gazdaság definíciójáról és előnyeiről.
Az EU cselekvési terve a körkörös gazdaság megvalósítására
A zöld megállapodásban szereplő, az EU 2050-re vonatkozó éghajlatsemlegességi céljával összhangban az Európai Bizottság 2022 márciusában a körkörös gazdaságra való gyorsabb átállást célzó intézkedéscsomagra tett javaslatot, mikor bejelentette a körkörös gazdaságról szóló cselekvési tervet. A javaslatok között szerepel a fenntartható termékek népszerűsítése, a fogyasztók ösztönzése a zöld átállásra, az építőipari termékekről szóló rendelet felülvizsgálata, valamint a fenntartható textilekre vonatkozó stratégia.
2022 novemberében a Bizottság új, az egész EU-ra kiterjedő csomagolási szabályokat javasolt. A cél a csomagolási hulladék csökkentése és a csomagolás tervezésének javítása, például egyértelmű címkézéssel az újrafelhasználás és az újrafeldolgozás érdekében; valamint a bioalapú, biológiailag lebomló és komposztálható műanyagokra való áttérésre biztatás.
A Parlament 2030-ra kötelező érvényű célkitűzéseket szavazott meg a különböző alapanyagok felhasználására vonatkozóan a 2021 február 9-ei plenáris ülésen.
2022 októberében a Parlament jóváhagyta a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokra (POP) vonatkozó szabályok felülvizsgálatát, hogy csökkentse a veszélyes vegyi anyagok mennyiségét a hulladékban és a termelési folyamatok során. Az új szabályok szigorúbb határértékeket vezetnek be, betiltanak bizonyos vegyi anyagokat, és segítenek távol tartani a szennyező anyagokat az újrahasznosítástól.
A fenntartható termékekre való átállás
Minden gyártási folyamat alapja a nyersanyag, a globális ellátási láncokat pedig súlyosan érintette a Covid19 világjárvány. Az EP-képviselők 2021-ben átfogó uniós stratégiát szorgalmaztak a kritikus nyersanyagokra vonatkozóan, ami a fenntartható beszerzésen, valamint a magas szintű környezetvédelmi, szociális és emberi jogi normákon alapul. A képviselők szeretnék csökkenteni az EU nem uniós országtól való függőségét, és támogatnák a kritikus nyersanyagok újrahasznosítását és visszanyerését.
A fenntartható, éghajlatsemleges és erőforrás-hatékony termékek uniós piacának támogatása érdekében a Bizottság javasolja a környezetbarát tervezésről szóló irányelv kiterjesztését az energiával nem kapcsolatos termékekre is, valamint digitális termékútlevelek létrehozására azzal a céllal, hogy minden lényeges információt megosszon a termék életciklusa alatt.
Emellett támogatják a termékek tartósságának javítását, a „javítás eldobás helyett” elvét, és az úgynevezett javításhoz való jogot, amely minden fogyasztót megillet.
Fenntarthatóság a kulcsfontosságú ágazatokban
Ahhoz, hogy a körkörös gazdaság megvalósuljon, a fenntarthatóságot be kell építeni a termelői és fogyasztói lánc minden egyes szakaszába, a tervezéstől a gyártáson át egészen a fogyasztásig. A Bizottság cselekvési terve ezért hét kulcsfontosságú területet esetében határoz meg különböző lépéseket: műanyagok, textíliák, e-hulladék, élelmiszer, víz és tápanyagok, csomagolás, elemek és akkumulátorok, épületek és építkezés.
A műanyaghulladék csökkentése
Az EP támogatja a műanyagok körforgásos gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos európai stratégiát, amelynek célja, hogy fokozatosan beszüntesse a mikroműanyagok használatát.
Textilgyártás
A textilgyártás sok vizet, valamint földet használ a gyapot és más rostok termesztésére, míg a ruhák csupán kevesebb mint 1%-át hasznosítják újra ruházatként világszerte.
A Bizottság 2020 márciusában terjesztette elő a fenntartható textilekre vonatkozó uniós stratégiát, melynek célja, hogy 2030-ra az EU piacán forgalomba hozott textiltermékek hosszú élettartamúak és újrahasznosíthatóak legyenek, újrahasznosított szálakból készüljenek, és mentesek legyenek a veszélyes anyagoktól.
A képviselők új intézkedéseket akarnak a mikroszálak elvesztése ellen, valamint szigorúbb vízhasználati előírásokat.
Itt találja cikkünket a textilgyártás és a textilhulladék környezetre gyakorolt hatásáról.
Elektronikai hulladék
Az e-hulladék a leggyorsabban növekvő hulladéktípus az EU-ban, amelynek kevesebb mint 40%-át hasznosítják újra. A Parlament szerint javítani kell az elektromos eszközök élettartamának javítását, és újrafelhasználhatóságukat is.
Az elektronikai hulladékokról készült infografikánk ide kattintva érhető el.
Élelmiszer- és vízellátás, tápanyagok
Az EU-ban termelt élelmiszerek 20%-a pocsékba megy. A képviselők a „termelőtől az asztalig” stratégia keretében többek között azt sürgetik, hogy ez az arány a felére csökkenjen 2030-ra.
Csomagolóanyagok
A csomagolási hulladék mennyisége rekordmagasságot ért el 2017-ben Európában. Új uniós szabályok biztosítják, hogy az EU piacán minden csomagolás újrafelhasználható vagy újrahasznosítható legyen 2030-ig.
Akkumulátorok és járművek
Az EP-képviselők vizsgálják a Bizottság javaslatát, amely szerint az uniós piacon forgalomba hozott elemeknek és akkumulátoroknak teljes életciklusuk során fenntarthatónak, nagy teljesítményűeknek és biztonságosaknak kell lenniük, gyártásuk során pedig meg kell felelniük az emberi jogi és társadalmi szabályokat érintő előírásoknak.
Bővebben az új uniós szabályokról a fenntarthatóbb és etikusabb akkumulátorokért.
Építkezések és épületek
Az építkezések adják az összes hulladék mintegy 35%-át az EU-ban. A Bizottság bejelentette az építési termékekről szóló rendelet felülvizsgálatát a 2011 óta hatályos szabályok korszerűsítése érdekében. Az EP-képviselők azt szeretnék elérni, hogy az épületeknek hosszabb élettartama legyen, és az építkezések során betartsák a környezetvédelemmel, erőforrások használatával és energiahatékonysággal kapcsolatos előírásokat.
Hulladékkezelés az EU-ban
Évente 2,5 milliárd tonna hulladék keletkezik az EU-ban. Az EU-n kívüli országokba irányuló hulladékexport 2020-ban elérte a 32,7 millió tonnát. A szállított hulladék nagy része vas- és színesfémhulladék, valamint papír-, műanyag-, textil- és üveghulladék, melyek főként Törökországba, Indiába és Egyiptomba kerültek.
Az EP sürgeti a tagállamokat, hogy fokozzák az újrahasznosítás mértékét, csökkentsék a hulladéklerakók használatát, minimalizálják a hulladékok égetését, és csökkentsék a káros vegyszerek mennyiségét a hulladékban.
A Parlament 2023 januárjában szavazott a hulladékszállításra vonatkozó szabályokról, amelyek célja az újrafelhasználás és az újrafeldolgozás előmozdítása és a környezetszennyezés csökkentése. A szabályok értelmében az EU-ból exportált hulladékot a célországban környezetbarát módon kellene kezelni, és az illegális szállításokkal szemben is hatékonyabban kell fellépni. A képviselők az információáramlás javulását és átláthatóságot szeretnének az EU-n belül. A veszélyes hulladékok nem OECD-országokba való exportját pedig meg kellene tiltani, ahogy a műanyaghulladékok nem OECD-országokba történő kivitelét is, az OECD-országokba irányuló exportot pedig 4 éven belül kellene megszüntetni.
Hulladékkezelés az EU-ban: trendek és statisztikák (infografika).