Európa jövője: hogyan tovább az uniós foglalkoztatás- és szociálpolitika terén? 

A szociális védelem mértéke világszinten Európában az egyik legnagyobb, akár az életminőségre, akár a jólétre gondolunk. A gazdasági válság következményei azonban nagymértékben sújtották a tagállamok szociális rendszereit, hatásai még mindig érezhetőek, és kihívás elé állítják az EU-t. A munkanélküliségi ráta összességében ugyan csökkenő tendenciát mutat, mégis nagyok a különbségek az egyes tagországokban, közben pedig Európa társadalma öregszik. A digitalizáció miatt kialakult új üzleti modellek, melyek rugalmas munkaidőt és körülményeket biztosítanak, egyre népszerűbbek és fontosabbak.

Foglalkoztatási- és szociálpolitika: az EU és a tagállamok

A foglalkoztatás- és szociálpolitika területéért elsősorban a tagállami kormányok felelősek, ami azt jelenti, hogy ők döntenek olyan dolgokról, mint a minimum jövedelem, a kollektív szerződések, a nyugdíjrendszer, a nyugdíjkorhatár, vagy a munkanélküli támogatások. Az EU uniós forrásokkal támogatja és egészíti ki a tagországok ezen a téren hozott intézkedéseit, de csak limitáltak a lehetőségei. Az uniós törvények és támogatások például a nemzeti kormányok intézkedéseinek hatékonyabb koordinálásában és monitorozásában segítenek, ahogy a jó gyakorlatokat is igyekeznek támogatni.

Az 1957-es Római szerződés már lefektet olyan alapvető elveket, mint hogy a férfiaknak és a nőknek egyenlő fizetést kell biztosítani, vagy hogy a munkavállalók szabadon mozoghatnak az EU területén belül. Hogy ezt lehetővé tegyék, további rendelkezéseket fogadtak el, például a diplomák egységes elismerésére, a munkaidőre és körülményekre, az egészségügyi ellátásra vagy a nyugdíjrendszerre vonatkozóan.

2017 novemberében a Parlament, a Tanács és a Bizottság elhatározta, hogy új és még hatékonyabb jogokat biztosít a polgárainak és lépéseket tesz egy még igazságosabb munkaerőpiac létrehozása felé, ezért kihirdették A szociális jogok európai pillérét, amely 20 kulcsfontosságú alapelven nyugszik és számos kezdeményezést magában foglal az alábbi területekre vonatkozóan: egyenlő hozzáférés a munkaerőpiachoz, igazságos munkakörülmények és fenntartható szociális védelem.

Szociális jogok a külföldön dolgozóknak

Az EU a szociális jogaink koordinációjával biztosítja a szociális védelmet azoknak a polgároknak is, akik egy másik uniós tagállamba költöznek. A Parlament 2019-ben elfogadta az Európai Munkaügyi Hatóság felállítására vonatkozó döntést, 2018-ban pedig új szabályokat fogadott el az egyenlő bérek biztosítása érdekében.

Segítség a munkanélkülieknek és a fiataloknak

Az 1957-ben létrehozott Európai Szociális Alap az Unió fő eszköze a foglalkoztatásért és a szociális befogadásért vívott harcban. Már eddig is millióknak segített, hogy új dolgokat tanulhassanak és új munkát találhassanak. A képviselők most egy modernebb verzión dolgoznak, amely a fiatalokra és a gyerekekre koncentrál. Az Európai Szociális Alap Pluszba számos, már jelenleg is létező program és alap olvad be, hogy még nagyobb segítséget tudjon nyújtani a célcsoportoknak.

Bővebben a munkanélküliség és különösen a fiatalok munkanélküliségének kezelésére irányuló uniós intézkedésekről.

2021. júniusában a Parlament új szabályokat fogadott el a járvány okozta munkanélküliség és a szegénység megfékezésére az EU-ban. A megújult és egyszerűsített Európai Szociális Alap+ a gyermekekre és a fiatalokra összpontosít. Egyesíti a meglévő alapokat és programokat.

Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap olyan embereket támogat, akik a globalizáció, vagy a pénzügyi-gazdasági válság miatt veszítették el a munkájukat (például amikor nagy cégek bezárnak, vagy a termelés az EU-n kívülre költözik), és akik elbocsátása negatívan befolyásolja a régió gazdaságát. Jelenleg új szabályokon dolgozik a Parlament, amely a 2020 utáni időszakra vonatkozik majd és nagyobb elérhetőséget biztosít az alaphoz, illetve még inkább a digitalizáció és környezeti változások okozta kihívásokra fókuszál.

Az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (Eures) egy olyan szolgáltatás, amely munkavállalóknak és munkaadóknak biztosít információkat és segítséget a munkakeresésben.

Az EU a fiatalok munkanélkülisége ellen is harcol, 2013-ban ezért az uniós tagállamok létrehozták az Ifjúsági Garancia Progamot, amely minden 25 év alatti fiatalnak további tanulási vagy munkalehetőséget, illetve gyakornoki programokat biztosít négy hónapon belül, miután munkanélkülivé váltak, vagy befejezték a tanulmányaikat.

Az Európai Szolidaritási Testület, amit eredetileg 2016 végén hoztak létre, célja pedig az, hogy önkéntes programokat, vagy munkalehetőségeket biztosítson a fiataloknak olyan projektekben, amelyekből az európai polgárok és közösségek is profitálni tudnak.

Ha kíváncsi arra, mit tesz még az EU a fiatalok munkanélkülisége ellen, olvassa el alábbi cikkünket.

Munkakörülmények

Az EU biztosítani szeretné, hogy minden munkavállaló tisztességes életszínvonalon éljen. A képviselők 2022 szeptemberében új szabályokat fogadtak el, amelyek célja a nemzeti minimálbérek méltányosságának biztosítása.

2019-ben a Parlament elfogadta a munkakörülményekre vonatkozó minimumfeltételeket, ezzel is védve az uniós munkavállalókat, köztük a leginkább veszélyeztetetteket, a nem tipikus szerződéssel és munkával rendelkezőket, illetve az új típusú munkavállalókat.

Egyre többen dolgoznak online, ahol vékony a határ aközött, hogy valaki vállalkozóként dolgozik, vagy egy szociális háló nélküli bizonytalan állásban találja magát. A képviselők olyan szabályokon dolgoznak, amelyek megfelelően meghatározzák az online platformok dolgozóinak foglalkoztatási státuszát, és így védelmet élveznek jogaik.

Az otthoni munkavégzés jelentősen megnőtt a Covid19 világjárvány miatt, de ez a gyakorlat a digitális munkaeszközök fejlesztésével párosulva elmosta a különbséget a szakmai és a magánélet között. A képviselők világos szabályokat szorgalmaznak, amelyek megerősítenék a munkavállalók lecsatlakozáshoz való jogát.

Az EP időről időre frissíti a munkavállalók védelmére szolgáló szabályokat is, például azzal, hogy csökkentik a daganatos megbetegedéseket kiváltó rákkeltő anyagok jelenlétét a munkahelyeken.

Arról, hogy az EU hogyan javítja a munkavállalók jogait és munkakörülményeit itt írtunk  bővebben.

Nemek közti egyenlőség

Az EU jogszabályokat, jó gyakorlatokat és ajánlásokat fogadott el a nemek közötti egyenlőség javítása érdekében. A Parlament nőjogi szakbizottságával mindig is határozottan kiállt az ügy mellett.

A képviselők szeretnék biztosítani a munka és a magánélet megfelelő egyensúlyát is. Éppen ezért 2019-ben új szabályokat fogadtak el a munka és a magánélet megfelelőbb összeegyeztetése, valamint a szülők és a gondozók jogainak megerősítése érdekében. 2021-ben pedig a képviselők elfogadták a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó uniós stratégiát és arra szólították a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy ambiciózus cselekvési tervet, egyértelmű célokat kitűzve az uniós országok számára a nemek közötti bérszakadék következő öt évben történő csökkentésére.

A Parlament állásfoglalásaiban arra is felhívja a figyelmet, hogy hatáozottan kell fellépni a nők elleni erőszak bizonyos formái, például a szexuális zaklatás vagy az online megfigyelés ellen, és meg kell erősíteni a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó szabályokat.

A Parlament támogatja, hogy a nők és a férfiak egyenlő arányban képviseltessék magukat a politikában és a jelenlegi, kilencedik ciklusban, a magas pozícióban lévő nők aránya jobb, mint az előző ciklusban. A 12 alelnök közül 8, míg 22 bizottsági elnök közül 10 nő.

A Parlament küzdelme a nemek közötti egyenlőségért az EU-ban

Mit tesz az EU a nemi alapú erőszak megfékezéséért?

Az egészségügy javítása

Az uniós jogszabályok minimális egészségügyi és biztonsági követelményeket írnak elő a munkahelyek számára, melyek a berendezések használatáról, a várandós és fiatal munkavállalók védelméről, valamint a zajnak vagy bizonyos, például rákkeltő anyagoknakvaló kitettségről szólnak.

Az EU szabályai magas szintű biztonságot garantálnak az élelmiszer-előállítás és -forgalmazás minden szakaszában.

2018-ban új rendeletet fogadtak el az állatgyógyászati ​​készítményekről, hogy visszaszorítsák az antibiotikumok használatát a mezőgazdaságban, és megállítsák az antibiotikum rezisztencia állatokról emberekre való terjedését.

Az Európai Egészségbiztosítási Kártya (EHIC) biztosítja, hogy az EU-ban élő emberek hozzáférjenek az orvosilag szükséges, államilag biztosított egészségügyi ellátáshoz az ideiglenes tartózkodás során minden EU-országban.

2021-ben elindult az új, 2021–2027-re vonatkozó EU4Health program, amely lehetővé teszi az EU számára, hogy jobban felkészüljön a jelentős nemzetközi egészségügyi vészhelyzetekre, miközben könnyebben hozzáférhetővé teszi a megfizethető árú gyógyszereket és orvosi eszközöket.

A közegészség javítása: az uniós intézkedések közérthetően

 Befogadóbb munkaerőpiac

A Parlament számos intézkedést javasolt már a betegszabadság témakörében is, és azzal kapcsolatban, hogy egy nagyobb vagy krónikus betegség után könnyebben vissza tudjanak illeszkedni a dolgozók a munkaerőpiacra. A képviselők 2019-ben elfogadták azeurópai hozzáférhetőségi törvényt is, amelynek segítségével olyan mindennap használatos termékek és szolgáltatások, mint az okostelefonok, számítógépek vagy bankautomaták, válnak elérhetővé és megközelíthetővé az idősebb és a fogyatékkal élő személyek számára szerte Európában.