
Az EU már az előtt támogatta Kijevet és a kapcsolatok szorosabbra fűzését Ukrajnával, hogy az országot 2022 februárjában megtámadta volna Oroszország. Összefoglaltuk, hogyan.
Az EU már az előtt támogatta Kijevet és a kapcsolatok szorosabbra fűzését Ukrajnával, hogy az országot 2022 februárjában megtámadta volna Oroszország. Összefoglaltuk, hogyan.
Az EU és az Európai Parlament azóta áll Ukrajna mellett, hogy Oroszország 2022. február 24-én indokolatlan és jogellenes, teljes körű inváziót indított az ország ellen.
Roberta Metsola, a Parlament elnöke méltatta az EU válaszát az ukrajnai háborúra, és arra szólította az Unió vezetőit, hogy álljanak ki a védelemre szorulók mellett.
Idővonalon foglaltuk össze, 2023-ban miképpen támogatja továbbra is az EU és az Európai Parlament Ukrajnát.
A képviselők biztonságos kiutat kérnek az ukrajnai háború elől menekülő gyerekeknek és segítséget várnak az országon belül menekülők és az ostrom alatt álló településeken ragadtak számára.
Az ukrajnai orosz támadás emberek millióit kényszerítette otthonaik elhagyására. Összefoglaltuk, mit tesz az EU azért, hogy segítsen nekik és hogyan kezeli a külső határokat.
Kanada miniszterelnöke, Justin Trudeau a képviselők előtt hangsúlyozta: a NATO és az EU minden eddiginél egységesebb és eltökéltebb, a Putyinra nehezedő nyomást pedig fokozni kell.
A Parlament Ukrajna számára sürgősen jelentős mennyiségű élelmiszersegélyt kér, és az uniós élelmiszer-termelés függetlenedését szorgalmazza.
Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke csütörtökön rendkívüli plenáris ülésen szólalt fel Brüsszelben, az Európai Parlamentben.
Az EP-képviselők felhívják a NATO-tagokat, hogy - ígéretüknek eleget téve - készítsék elő Ukrajna csatlakozását a védelmi szövetséghez.
Az EP-képviselők a csütörtökön elfogadott állásfoglalásban az orosz politikai és katonai vezetés felelősségre vonását követelik az Ukrajna elleni agresszió bűntette miatt.
Az ukrajnai háború az európai történelem legsötétebb fejezeteire emlékeztet bennünket – mondta David McAllister, a Parlament külügyi bizottságának elnöke.
Az EU-Ukrajna csúcs előtt az EP-képviselők újra megerősítik elkötelezettségüket Ukrajna uniós tagsága iránt, azt is hangsúlyozva, hogy érdemeken alapuló csatlakozási folyamatra van szükség.
A Parlament 2022-es Szaharov-díját december 14-én, ünnepélyes keretek között adták át Ukrajna bátor népének.
A Vlagyimír Putyin rezsimje által ukrán civilek ellen elkövetett bűntettek miatt a képviselők a terrorizmust támogató állammá nyilvánították Oroszországot.
A képviselők több és hatékonyabb támogatást harcoltak ki a következő évi költségvetésben az Ukrajnában zajló háború következményeinek kezelésére és a járvány utáni helyreállításra.
Nemcsak a két országot, hanem az EU-t is erősebbé teheti a tagjelölt státusz megadása Ukrajnának és Moldovának – mondta Roberta Metsola az uniós vezetőknek.
Ukrajna bátor népe, akiket elnökük, választott vezetőik és a civil társadalom képvisel: az EP képviselői 2022-ben nekik ítélték oda a gondolat szabadságáért járó Szaharov-díjat.
Az EP minden államot és nemzetközi szervezetet arra kér: minél előbb egyhangúlag ítélje el az Ukrajnában megrendezett álnépszavazásokat és az erőszakos orosz területszerzési kísérletet.
Az Unió védje meg az Ukrajnából menekülő nőket és gyerekeket az erőszaktól és az emberkereskedőktől, és biztosítsa számukra az alapvető egészségügyi szolgáltatásokat, kéri az EP.
A képviselők üdvözlik, hogy az európai közlekedési és turisztikai ágazat segíti az Ukrajnából menekülőket, és követelik, hogy Oroszország adja vissza az ellopott európai repülőket.
Az EP-képviselők csatlakoztak Kaja Kallas észt miniszterelnökhöz,aki az EU fokozott védelmét, az energiafüggőség csökkentését, az Ukrajnával való szolidaritást szorgalmazta a plenáris vitán.
A tagállamoknak továbbra is szolidárisnak kell maradniuk, miközben kétmilliónál is többen menekülnek az ukrajnai háború elől elsősorban az EU irányába, mondták a képviselők kedden.
Most és Ukrajna jövőbeli helyreállításához is elengedhetetlen, hogy az Unió tagállamai szolidárisak maradjanak egymás iránt, mondták a képviselők egy szerdai vitában.
Egy hónappal azután, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, a képviselők egyöntetűen elítélték a brutális támadást és további uniós szankciók és az EU gazdaságának védelme mellett érveltek.
A képviselők Ukrajna orosz megtámadása fényében határozottabb uniós védelempolitikát várnak és felszámolnák Európa orosz energiafüggőségét.
Oroszország katonai támadása az ukrán határon csak egyike a feszültségforrásoknak az EU–Oroszország kapcsolatokban. Összefoglaltuk a súrlódások okait.
A képviselők az Ukrajna lerohanásáról szóló vita során szilárd támogatásukról biztosították Ukrajnát és kijelentették: támogatják, hogy az ország szorosabbra fonja kapcsolatát az Unióval
Az Európai Parlament nagyobb támogatást szeretne Ukrajnának, és szigorúbb szankciókra szólított Oroszországgal szemben.
Az EU-orosz kapcsolatokról, az EU biztonságáról és Ukrajna orosz katonai fenyegetéséről folytatott vitában a képviselők közös uniós fellépést és Ukrajna egyértelmű támogatását kérték.
Az Ukrajna ellen irányuló, fokozódó orosz katonai fenyegetés láttán a képviselők kijelentették: az agresszióért Moszkvának nagy gazdasági és politikai árat kell fizetnie.
A Parlamentet súlyosan aggasztja a ukrán határ közelében tapasztalt orosz katonai mozgósítás és a hír, amely szerint Oroszország állt egy cseh robbantás mögött.
A képviselők az orosz oligarchák vagyonának elkobzásából, új uniós forrásokból és az EU-büdzséből várnak további támogatást az Ukrajnában zajló háború következményeinek kezelésére,
Különleges nemzetközi törvényszék elé kellene állítani Oroszország politikai vezetőit, katonai parancsnokait és szövetségeseiket az Ukrajna elleni agresszió bűntette miatt.
Roberta Metsola az Ukrajna melletti hosszú távú elkötelezettségre és az EU energiafüggetlenségének biztosítására szólította az EU vezetőit.
Az idei évértékelő vitában a képviselők az elmúlt év eredményeiről és az Európai Bizottság terveiről kérdezték a szervezet elnökét, Ursula von der Leyent.
A nemzetközi nőnapon Okszana Zabuzsko ukrán szerző mondott beszédet az Európai Parlamentben, emlékeztetve az orosz támadás alatt álló honfitársai szenvedésére.
Komolyabban kell vennünk az oroszoktól érkező fenyegetéseket, mondja Sandra Kalniete, aki az EU-Oroszország kapcsolatról szóló jelentésért felelős. Erről március 12-én szavazott az EP.
Az elmúlt években az EP mindig az ukrán állampolgárok mellé állt, legyen szó akár a vízummentes utazásról, akár pénzügyi támogatásról.
Sok helyen áram, fűtés és víz nélkül maradtak az emberek Kelet-Ukrajnában a -20 fokos hidegben, miután az oroszbarát lázadók megszegték a tűzszünetet és bombázni kezdték a területet a múlt héten. A harcok kihatnak egész Európára és annak biztonságára is, ezért a Parlament is napirendre vette a helyzetről szóló vitát hétfőn a védelmi albizottság ülésén. A bizonytalan amerikai külpolitika és egy esetlegesen agresszívan fellépő Oroszország döntései nem várt fordulatokat hozhat Európa számára.
Oleg Szencov, az Oroszországban bebörtönzött ukrán filmrendező kapta idén az EP emberi jogi díját, a Szaharov-díjat. A díjátadót nélküle tartották meg december 12-én Strasbourgban.
Idővonalon foglaltuk össze, miképpen támogatta az EU és az Európai Parlament Ukrajnát 2022-ben, mióta Oroszország február 24-én megtámadta az országot.
Habár több mint két év eltelt azóta, hogy a kijevi Euromaidan téren tartott tüntetés Viktor Janukovics elnök távozásához vezetett, Ukrajna még mindig a háború és a béke, a korrupció és a reformok mezsgyéjén egyensúlyoz. A 2016. január 1-jén életbe lépett EU–Ukrajna szabadkereskedelmi megállapodás mérföldkő a két fél közötti kapcsolatokban. Idővonalunk összefoglalja az elmúlt évek ukrajnai eseményeit.
„Ukrajnának még mindig szüksége van segítségre, de más, azonnali reakciót kívánó események elterelték róla a figyelmet” - véli Pat Cox volt EP-elnök. Az EP február 29. és március 2. között a jó parlamenti és törvényhozási gyakorlatokról szóló konferenciát rendez, amelynek az Ukrajna és az EP között nyáron aláírt megállapodásnak megfelelően az ukrajnai események állnak a középpontjában. A konferencián mintegy negyven ukrajnai képviselő vesz részt, a hetet Pat Cox előadásával nyitják meg.
„Az ukrán parlamentnek a reformok hatására egy vezető demokratikus, jogalkotói, európai intézménnyé kell válnia Ukrajnában” - mondta Vologyimir Groysman ukrán parlamenti elnök az EP-ben tartott háromnapos konferencián, amely a jó parlamenti és törvényhozási gyakorlatokról szólt és az ukrajnai események álltak a középpontjában. A rendezvényen a képviselők megvitatták, hogyan lehet javítani a törvényhozás folyamatán az ukrán parlamentben és hogyan lehet hatékonyabb az ország európai politikája.
A képviselők szerdán jóváhagyták, hogy az Európai Unió 1,8 milliárd eurós kölcsönt biztosítson Ukrajnának az ukrán fizetési mérlegben rövid távon jelentkező hiány áthidalására. Az Unió a pénzpiacokról felvett hitelt azonos kamat mellett adja tovább Ukrajnának. A három részletben zajló folyósítás feltétele, hogy Ukrajna kötelezettséget vállaljon a jelenlegi válságot is előidéző, a gazdaság szerkezetéből adódó problémák orvoslására.
Ukrajnának gyorsan meg kell alakítania az új kormányt és elindítania a szükséges reformokat, javasolták EP-képviselők az ország vezetőinek azt követően, hogy a vasárnapi parlamenti választást az Európa-barát erők nyerték meg. A választások tisztaságát az EP megfigyelő küldöttsége is felügyelte. A választások másnapján a képviselők ígéretet tettek Ukrajna elnökének és miniszterelnökének arra, hogy az EP minden tőle telhetőt megtesz a társulási szerződés mielőbbi végrehajtása érdekében.
Az EU–orosz kapcsolatok voltak napirenden ma délelőtt az EP-ben, holnap pedig a képviselők szavaznak az erről szóló állásfoglalásról is. A helyzetről Gabrielius Landsbergis néppárti, litván képviselőt kérdeztük, aki az uniós politikusok és tisztviselők oroszországi kitiltásáról, valamint az Oroszország elleni szankciók hatásairól készített jelentést a közelmúltban.
Az Európai Parlament kedden Strasbourgban hozzájárulását adta az Európai Unió és Ukrajna közötti, mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi zónát is magába foglaló társulási szerződéshez. Ezzel egyidejűleg Kijevben az ukrán parlament is ratifikálta a megállapodást. A megállapodás alapvető politikai társulást és gazdasági integrációt hoz létre az Európai Unió és Ukrajna között, és biztosítja a piacokhoz való kölcsönös hozzáférést.
Újraindították az uniós országok a béketárgyalásokat Oroszországgal és Ukrajnával, hogy elejét vegyék az ukrajnai helyzet további súlyosbodásának. Hétfőn az EP külügyi szakbizottsága Alekszej Puskovval, a Duma külügyi bizottságának vezetőjével vitatta meg a helyzetet. A találkozó után Othmar Karasszal (néppárti, osztrák), az EU–Oroszország parlamenti együttműködési bizottság elnökével beszélgettünk.
Az Európai Parlament üdvözli, hogy feltűnt a remény az ukrán helyzet békés rendezésére és hogy megszületett az Unió és Ukrajna közötti társulási szerződés. Ugyanakkor az ukrán területen zajló, hadüzenet nélküli „hibrid háborúˮ kapcsán aggodalmát fejezte ki a valós orosz szándékot illetően. A képviselők a csütörtökön megszavazott állásfoglalásban felszólítják a tagállamokat, hogy halasszák el az Oroszországgal tervezett energetikai megállapodásaikat, beleértve a Déli Áramlat vezetéket.
„Nem nézhetjük tétlenül, ahogy a nemzetközi közösség alapelveit megsértik. Vannak bizonyos szabályok, amelyeket az államoknak be kell tartaniuk, amikor egymással érintkeznek”, mondta Martin Schulz, az EP elnöke pénteki kijevi látogatásakor. A kétnapos látogatás során Schulz találkozott Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnökkel és Petro Porosenko elnökkel.
Szimbolikus lépésként szeptember 16-án egyszerre szavazta meg az európai és az ukrán parlament az EU–Ukrajna társulási megállapodást, amely a két fél között megerősíti a gazdasági kapcsolatokat és elmélyíti a politikai együttműködést. Erre akkor kerül sor, amikor továbbra is feszült a viszony Oroszország és Ukrajna között, az EU és Oroszország pedig kölcsönös gazdasági szankciókat léptetett életbe egymással szemben.
Az ukrán vasra, acélra, mezőgazdasági terményekre és gépekre kivetett uniós vámok 98 százalékát megszünteti az a javaslat, amelyhez csütörtökön járult hozzá az Európai Parlament. Az egyoldalú intézkedés 487 millió eurót hagy az ukrán gyártóknál és exportőröknél, így jelentős segítséget jelent a küszködő ukrán gazdaságnak.
A Viktor Janukovics elnök hatalomból való távozásához vezető több mint 80 halálos áldozatot követelő ukrajnai drámai események megváltoztatták az országot, az EU-nak pedig támogatnia kell a demokráciát. Ez volt a képviselők véleménye az ukrajnai helyzetről rendezett február 26-i plenáris vitán. A felszólalók tiszteletüket fejezték ki az ukrán nép bátorságáért, és hangsúlyozták, hogy az ország lakosainak szabadon kell dönteniük hazájuk jövőjéről.
Már több mint négy hónapja foglalkoztatják az ukrajnai események a nemzetközi közvéleményt: a Majdan téri tüntetések, az azt követő erőszakos összecsapások, a Krím félsziget orosz elcsatolása. Paweł Kowal (konzervatív-reformer, lengyel), az EU–Ukrajna parlamenti együttműködési bizottság elnöke szerint „az EU-nak már sokkal hamarabb lépnie kellett volna”. A témát április 9-én vitathatták meg olvasóink a képviselővel Facebook-oldalunkon.
Az EU-nak nem szabad lemondania azokról, akik az ellen tüntetnek Ukrajnában, hogy kormányuk elutasította a kapcsolatok szorosabbra fűzését az EU-val, vélte az EP-képviselők többsége az EU és keleti partnerországai vilniusi csúcstalálkozójáról és az ukrajnai helyzetről rendezett keddi plenáris vitán. Voltak olyan felszólalók is, akik szerint az ukrán kormány döntése az uniós külpolitika kudarcát jelzi, és Oroszország helyzetét erősítik.
Oroszországnak azonnal vissza kell vonnia csapatait Ukrajna területéről, jelentették ki a képviselők egy csütörtökön elfogadott állásfoglalásban. A nemzetközi jog megsértéseként elítélték „Oroszország krími invázióban megnyilvánuló agressziój(át)ˮ, jogtalannak ítélték az Oroszországhoz való csatlakozásról tartandó krími népszavazást, és figyelmeztettek, hogy az orosz lépések veszélyeztetik az Európai Unió biztonságát.
Mit kell tenni az ukrajnai válság megoldásához? Európa és a világ politikai vezetői napok óta azon törik a fejüket, hogy miként lehetne rendezni a helyzetet Oroszországgal és a politikailag megosztott Ukrajnával. Knut Fleckensteint (szocialista, német), az EU–Oroszország parlamenti együttműködési bizottságba delegált küldöttség vezetőjét, illetve Paweł Kowalt (konzervatív-reformer, lengyel), az EU–Ukrajna parlamenti együttműködési bizottságba delegált küldöttség elnökét kérdeztük.
A keleti partnerség vilniusi csúcstalálkozója mérföldkő lehet az EU–ukrán kapcsolatokban, amennyiben a két fél aláírja a partnerségi megállapodást. Eközben Pat Cox és Aleksander Kwaśniewski, az EP különmegbízottjai szerdán ismertetik jelentésüket a Tyimosenko-ügyről. Erről kérdeztük Paweł Kowalt (lengyel, konzervatív-reformer), az EU–Ukrajna parlamenti együttműködési bizottságba delegált küldöttség elnökét.