Ukrajna 
Hogyan támogatja az EU Ukrajnát  

Nagyvilág  Frissítve: 
 
Létrehozva:   

Az EU az évek során komoly támogatást nyújtott Ukrajnának a reformok megvalósításának segítésétől kezdve a szorosabb kereskedelmi kapcsolatok kiépítéséig.

Cikkek 

       

Az EU már az előtt támogatta Kijevet és a kapcsolatok szorosabbra fűzését Ukrajnával, hogy az országot 2022 februárjában megtámadta volna Oroszország. Összefoglaltuk, hogyan.

       

Az ukrajnai orosz támadás emberek millióit kényszerítette otthonaik elhagyására. Összefoglaltuk, mit tesz az EU azért, hogy segítsen nekik és hogyan kezeli a külső határokat.

Cikkek 

Sajtóközlemények 

Cikkek 

       

Sok helyen áram, fűtés és víz nélkül maradtak az emberek Kelet-Ukrajnában a -20 fokos hidegben, miután az oroszbarát lázadók megszegték a tűzszünetet és bombázni kezdték a területet a múlt héten. A harcok kihatnak egész Európára és annak biztonságára is, ezért a Parlament is napirendre vette a helyzetről szóló vitát hétfőn a védelmi albizottság ülésén. A bizonytalan amerikai külpolitika és egy esetlegesen agresszívan fellépő Oroszország döntései nem várt fordulatokat hozhat Európa számára.

Videók 

Cikkek 

       

Habár több mint két év eltelt azóta, hogy a kijevi Euromaidan téren tartott tüntetés Viktor Janukovics elnök távozásához vezetett, Ukrajna még mindig a háború és a béke, a korrupció és a reformok mezsgyéjén egyensúlyoz. A 2016. január 1-jén életbe lépett EU–Ukrajna szabadkereskedelmi megállapodás mérföldkő a két fél közötti kapcsolatokban. Idővonalunk összefoglalja az elmúlt évek ukrajnai eseményeit.

       

„Ukrajnának még mindig szüksége van segítségre, de más, azonnali reakciót kívánó események elterelték róla a figyelmet” - véli Pat Cox volt EP-elnök. Az EP február 29. és március 2. között a jó parlamenti és törvényhozási gyakorlatokról szóló konferenciát rendez, amelynek az Ukrajna és az EP között nyáron aláírt megállapodásnak megfelelően az ukrajnai események állnak a középpontjában. A konferencián mintegy negyven ukrajnai képviselő vesz részt, a hetet Pat Cox előadásával nyitják meg.

       

„Az ukrán parlamentnek a reformok hatására egy vezető demokratikus, jogalkotói, európai intézménnyé kell válnia Ukrajnában” - mondta Vologyimir Groysman ukrán parlamenti elnök az EP-ben tartott háromnapos konferencián, amely a jó parlamenti és törvényhozási gyakorlatokról szólt és az ukrajnai események álltak a középpontjában. A rendezvényen a képviselők megvitatták, hogyan lehet javítani a törvényhozás folyamatán az ukrán parlamentben és hogyan lehet hatékonyabb az ország európai politikája.

       
Sajtóközlemény 

Sajtóközlemény 

A képviselők szerdán jóváhagyták, hogy az Európai Unió 1,8 milliárd eurós kölcsönt biztosítson Ukrajnának az ukrán fizetési mérlegben rövid távon jelentkező hiány áthidalására. Az Unió a pénzpiacokról felvett hitelt azonos kamat mellett adja tovább Ukrajnának. A három részletben zajló folyósítás feltétele, hogy Ukrajna kötelezettséget vállaljon a jelenlegi válságot is előidéző, a gazdaság szerkezetéből adódó problémák orvoslására.

Videók 

Cikkek 

       

Ukrajnának gyorsan meg kell alakítania az új kormányt és elindítania a szükséges reformokat, javasolták EP-képviselők az ország vezetőinek azt követően, hogy a vasárnapi parlamenti választást az Európa-barát erők nyerték meg. A választások tisztaságát az EP megfigyelő küldöttsége is felügyelte. A választások másnapján a képviselők ígéretet tettek Ukrajna elnökének és miniszterelnökének arra, hogy az EP minden tőle telhetőt megtesz a társulási szerződés mielőbbi végrehajtása érdekében.

       

Az EU–orosz kapcsolatok voltak napirenden ma délelőtt az EP-ben, holnap pedig a képviselők szavaznak az erről szóló állásfoglalásról is. A helyzetről Gabrielius Landsbergis néppárti, litván képviselőt kérdeztük, aki az uniós politikusok és tisztviselők oroszországi kitiltásáról, valamint az Oroszország elleni szankciók hatásairól készített jelentést a közelmúltban.

       
Sajtóközlemény 

Sajtóközlemény 

Az Európai Parlament kedden Strasbourgban hozzájárulását adta az Európai Unió és Ukrajna közötti, mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi zónát is magába foglaló társulási szerződéshez. Ezzel egyidejűleg Kijevben az ukrán parlament is ratifikálta a megállapodást. A megállapodás alapvető politikai társulást és gazdasági integrációt hoz létre az Európai Unió és Ukrajna között, és biztosítja a piacokhoz való kölcsönös hozzáférést.

       

Újraindították az uniós országok a béketárgyalásokat Oroszországgal és Ukrajnával, hogy elejét vegyék az ukrajnai helyzet további súlyosbodásának. Hétfőn az EP külügyi szakbizottsága Alekszej Puskovval, a Duma külügyi bizottságának vezetőjével vitatta meg a helyzetet. A találkozó után Othmar Karasszal (néppárti, osztrák), az EU–Oroszország parlamenti együttműködési bizottság elnökével beszélgettünk.

Videók 

Cikkek 

       
Sajtóközlemény 

Sajtóközlemény 

Az Európai Parlament üdvözli, hogy feltűnt a remény az ukrán helyzet békés rendezésére és hogy megszületett az Unió és Ukrajna közötti társulási szerződés. Ugyanakkor az ukrán területen zajló, hadüzenet nélküli „hibrid háborúˮ kapcsán aggodalmát fejezte ki a valós orosz szándékot illetően. A képviselők a csütörtökön megszavazott állásfoglalásban felszólítják a tagállamokat, hogy halasszák el az Oroszországgal tervezett energetikai megállapodásaikat, beleértve a Déli Áramlat vezetéket.

       

„Nem nézhetjük tétlenül, ahogy a nemzetközi közösség alapelveit megsértik. Vannak bizonyos szabályok, amelyeket az államoknak be kell tartaniuk, amikor egymással érintkeznek”, mondta Martin Schulz, az EP elnöke pénteki kijevi látogatásakor. A kétnapos látogatás során Schulz találkozott Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnökkel és Petro Porosenko elnökkel.

       

Szimbolikus lépésként szeptember 16-án egyszerre szavazta meg az európai és az ukrán parlament az EU–Ukrajna társulási megállapodást, amely a két fél között megerősíti a gazdasági kapcsolatokat és elmélyíti a politikai együttműködést. Erre akkor kerül sor, amikor továbbra is feszült a viszony Oroszország és Ukrajna között, az EU és Oroszország pedig kölcsönös gazdasági szankciókat léptetett életbe egymással szemben.

       
Sajtóközlemény 

Sajtóközlemény 

Az ukrán vasra, acélra, mezőgazdasági terményekre és gépekre kivetett uniós vámok 98 százalékát megszünteti az a javaslat, amelyhez csütörtökön járult hozzá az Európai Parlament. Az egyoldalú intézkedés 487 millió eurót hagy az ukrán gyártóknál és exportőröknél, így jelentős segítséget jelent a küszködő ukrán gazdaságnak.

       

A Viktor Janukovics elnök hatalomból való távozásához vezető több mint 80 halálos áldozatot követelő ukrajnai drámai események megváltoztatták az országot, az EU-nak pedig támogatnia kell a demokráciát. Ez volt a képviselők véleménye az ukrajnai helyzetről rendezett február 26-i plenáris vitán. A felszólalók tiszteletüket fejezték ki az ukrán nép bátorságáért, és hangsúlyozták, hogy az ország lakosainak szabadon kell dönteniük hazájuk jövőjéről.

       

Már több mint négy hónapja foglalkoztatják az ukrajnai események a nemzetközi közvéleményt: a Majdan téri tüntetések, az azt követő erőszakos összecsapások, a Krím félsziget orosz elcsatolása. Paweł Kowal (konzervatív-reformer, lengyel), az EU–Ukrajna parlamenti együttműködési bizottság elnöke szerint „az EU-nak már sokkal hamarabb lépnie kellett volna”. A témát április 9-én vitathatták meg olvasóink a képviselővel Facebook-oldalunkon.

       

Az EU-nak nem szabad lemondania azokról, akik az ellen tüntetnek Ukrajnában, hogy kormányuk elutasította a kapcsolatok szorosabbra fűzését az EU-val, vélte az EP-képviselők többsége az EU és keleti partnerországai vilniusi csúcstalálkozójáról és az ukrajnai helyzetről rendezett keddi plenáris vitán. Voltak olyan felszólalók is, akik szerint az ukrán kormány döntése az uniós külpolitika kudarcát jelzi, és Oroszország helyzetét erősítik.

       
Sajtóközlemény 

Sajtóközlemény 

Oroszországnak azonnal vissza kell vonnia csapatait Ukrajna területéről, jelentették ki a képviselők egy csütörtökön elfogadott állásfoglalásban. A nemzetközi jog megsértéseként elítélték „Oroszország krími invázióban megnyilvánuló agressziój(át)ˮ, jogtalannak ítélték az Oroszországhoz való csatlakozásról tartandó krími népszavazást, és figyelmeztettek, hogy az orosz lépések veszélyeztetik az Európai Unió biztonságát.

       

Mit kell tenni az ukrajnai válság megoldásához? Európa és a világ politikai vezetői napok óta azon törik a fejüket, hogy miként lehetne rendezni a helyzetet Oroszországgal és a politikailag megosztott Ukrajnával. Knut Fleckensteint (szocialista, német), az EU–Oroszország parlamenti együttműködési bizottságba delegált küldöttség vezetőjét, illetve Paweł Kowalt (konzervatív-reformer, lengyel), az EU–Ukrajna parlamenti együttműködési bizottságba delegált küldöttség elnökét kérdeztük.

       

A keleti partnerség vilniusi csúcstalálkozója mérföldkő lehet az EU–ukrán kapcsolatokban, amennyiben a két fél aláírja a partnerségi megállapodást. Eközben Pat Cox és Aleksander Kwaśniewski, az EP különmegbízottjai szerdán ismertetik jelentésüket a Tyimosenko-ügyről. Erről kérdeztük Paweł Kowalt (lengyel, konzervatív-reformer), az EU–Ukrajna parlamenti együttműködési bizottságba delegált küldöttség elnökét.