Sandra Kalniete: „Oroszországot nem tekinthetjük többé az EU stratégiai partnerének” 

 
 

Megosztás itt: 

Komolyabban kell vennünk az oroszoktól érkező fenyegetéseket, mondja Sandra Kalniete, aki az EU-Oroszország kapcsolatról szóló jelentésért felelős. Erről március 12-én szavazott az EP.

Sandra Kalniete 

Öt évvel azután, hogy Oroszország illegálisan elfoglalta a Krím félszigetet, mi a Parlament üzenete Ukrajnának?

Mint hogy Ukrajna közeli szomszédunk, Európának rendkívül fontos a stabilitása, jóléte és a demokrácia helyzete az országban. A jelentésünkben ezért hangsúlyozzuk, hogy Oroszországot nem tekinthetjük többé az EU stratégiai partnerének.

Kérjük a Minszki megállapodások teljesítését és kijelentjük, hogy nem fogadjuk el a Krím félsziget annexióját. Felhívjuk továbbá a figyelmet a krími tatárok emberi jogi helyzetére, arra, hogy Oroszország számos politikai foglyot zárt börtönbe gyanús körülmények között, és kérjük az ukrán tengerészek szabadon bocsájtását a Kercsi-szorosból.

A „Magnyickij-listával” kapcsolatban is van jogalkotási javaslatuk. Elmagyarázná, ez miről szól?

Van egy javaslatunk, amelyet az amerikai Magnyickij Intézkedés példája inspirált és az emberi jogokat megsértők ellen irányul. Néhány uniós tagállamnak már van listája azokról, akik súlyosan megsértik az emberi jogokat és ezért szankciókat alkalmaznak velük szemben. Most azt javasoljuk, legyen egy ilyen lista EU-szerte. Ez az ötödik javaslata az EP-nek, amely az Európai Magnyickij Intézkedésről szól.

Milyen szerepet játszik az EU és az oroszok politikai kapcsolatában az, hogy az Unió rá van utalva az orosz gázra?

Vegyük például az Északi Áramlat 2 földgázvezetéket, amelynek az egyetlen célja, hogy kikerülje Ukrajnát, ezzel hatalmas károkat okozva az országnak, amely így sok bevételtől esik el. Azoknak, akik azt mondják, az Északi Áramlat 2 egy gazdasági projekt, amely olcsó energiát biztosít, van egy egyszerű válaszom: azt a pénzt, amit abból szerez Oroszország, hogy Európának gázt ad el, a hadiparába forgatja be, ezzel pedig növeli az Európa elleni fenyegetések mértékét, és még több pénzt tud beleölni az online manipulációba és félretájékoztatásba.

Meg kell állítanunk az Északi Áramlat 2-t. Az Uniónak van egy világosan kidolgozott, egységes energiapolitikája, amellyel ez a projekt teljességgel szembe megy. Több lábon kell állnia az energiaellátásunknak.

Az európai választások közeledtével mi a Parlament javaslata az orosz kibertámadások és félretájékoztatási kampányok megakadályozására?

Ahogy elkezdődött az oroszok támadása Kelet-Ukrajna ellen, ahogy az álhírek egyre inkább kezdtek beáramlani Európába, megkértük az Európai Külügyi Szolgálatot (ESZK), hogy hozzon létre egy munkacsoportot a probléma kezelésére. Mióta az oroszok beavatkoztak mind az amerikai választásokba, mind a Brexitről szóló népszavazásba, és mióta megmérgezték Szergej Szkripalt, azóta komolyabban kell vennünk az oroszoktól érkező fenyegetéseket.

Ebben a hónapban lesz 8 éve, hogy elkezdődött a szíriai háború. Mi a Parlament véleménye az orosz beavatkozásról?

Miután Oroszország beavatkozott a szíriai konfliktusba, a béketárgyalások megkerülhetetlen szereplőjévé vált. Jelenleg azonban úgy látom, Oroszország inkább a probléma része, és nem a megoldásé. Az orosz támaszpontok földközi-tengeri jelenléte igen veszélyes és aggodalomra ad okot, amellyel Moszkva egyre inkább megerősíti jelenlétét a szomszédunkban. Ráadásul mindent megakadályoznak az ENSZ Biztonsági Tanácsában, amely egy újabb bizonyíték arra, hogy Oroszország a probléma része.