Terrorizmus elleni küzdelem: az EU intézkedéseinek magyarázata
A terrorizmus megfékezéséhez szükség van a finanszírozás és a radikalizáció megszüntetésére és a határok ellenőrzésére. Tudjon meg többet arról, hogyan küzd az EU a terrorizmus ellen!
Az új támadások megelőzésére irányuló uniós intézkedések az európai határok alaposabb ellenőrzésével kezdődnek, de az intézkedések része a gyanúsítottak felkutatására és az elkövetők üldözésére irányuló jobb rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a terrorizmus finanszírozásának visszaszorítása, a szervezett bűnözés elleni küzdelem és a radikalizálódás kezelése is.
Tudjon meg többet aterrortámadásokról, halálesetekről és letartóztatásokról az EU-ban 2020-ban és 2019-ben!
Mi a terrorizmus uniós meghatározása?
A terrorizmus elleni küzdelemről szóló irányelvben foglalt közös uniós jogi meghatározás szerint a terrorista bűncselekmények olyan cselekmények, amelyeket a következő céllal követtek el:
- a lakosság súlyos megfélemlítése, vagy
- egy kormány vagy nemzetközi szervezet indokolatlan kényszerítése valamely cselekmény végrehajtására vagy annak mellőzésére, vagy
- egy ország vagy nemzetközi szervezet alapvető politikai, alkotmányos, gazdasági vagy társadalmi struktúráinak súlyos destabilizálása vagy megsemmisítése.
Az EU-s határellenőrzés javítása
Több európai terrortámadás után és a schengeni térség biztosítása érdekében 2017 áprilisától szisztematikus ellenőrzéseket vezettek be az Európai Unió külső határainál. Ennek értelmében minden EU-ba beutazó és azt elhagyó iratait ellenőrzik, és összevetik az elveszett és ellopott iratokat nyilvántartó közös adatbázissal.
A nem uniós polgárok schengeni mozgását egy új biometrikus ki- és beléptetési rendszerrel követik, ezzel egyrészt könnyebb kiszűrni az úti okmányokkal kapcsolatos bűncselekményeket és csalásokat, másrészt a pecsétes rendszer lecserélésével gyorsabb és hatékonyabb lesz a határellenőrzés. Erről 2017 novemberében egyezett meg a Parlament az EU minisztereivel, a rendszert pedig 2022-ig minden uniós országban be kell majd vezetni.
2018 júliusában a Parlament zöld utat adott az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) bevezetéséhez is. 2022-től a nem vízumköteles utazóknak is előzetes engedélyhez kötik a belépést az EU-ba. Az ellenőrzési rendszer célja, hogy kiszűrje azokat, akik biztonsági kockázatot jelentenek az EU számára.
Ideiglenes határellenőrzés
2015 óta a migrációs válság és a határokon átnyúló terrorfenyegetések miatt számos schengeni állam ideiglenes ellenőrzéseket vezetett be határain. Ezeket számos alkalommal meghosszabbították, és néhány országban azóta is alkalmazzák. 2020-ban a Covid19 járvány következtében több állam is úgy döntött, visszaállítja a belső határellenőrzéseket, hogy ezzel segítsék a vírus terjedésének ellenőrzését.
A Parlament többször is bírálta ezeket a belső határellenőrzéseket a schengeni térségben, és hangsúlyozta, hogy ezeket csak végső megoldásként szeretné engedélyezni. A világjárvány elleni, összehangolt uniós fellépésről szóló, 2020. április 17-i állásfoglalásában a Parlament arra kérte a tagállamokat, hogy a belső határellenőrzések bevezetésekor és meghosszabbításakor csak szükséges és arányos intézkedéseket fogadjanak el.
Tudjon meg többet Schengenről és az uniós határigazgatásról összegyűjtött cikkeink segítségével.
A külső határok megerősítése
Az EP javaslata szerint 2027-ig 10 ezer főre növelik az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség tisztségviselőinek számát, ezzel is biztosítva Európa 13 ezer kilométernyi szárazföldi és 66 ezer kilométernyi tengeri külső határait.
Az új tisztségviselők egy-egy uniós tagország kérésére biztosítják a határvédelmet és a migráció kezelését, valamint a határokon átívelő bűncselekmények felderítésében is segítenek.
A Parlament 2021 júliusában elfogadott állásfoglalásában jóváhagyta az új, 6,24 milliárd eurós költségvetésű Integrált Határkezelési Alapot (IBMF). Az IBMF az alapvető jogok tiszteletben tartásával segíthet a tagállamok határigazgatással kapcsolatos kapacitásának növelésében. Emellett hozzájárul a közös, összehangolt vízumpolitikához, és védelmi intézkedéseket vezet be az Európába érkező kiszolgáltatott emberek, a kísérő nélküli gyermekek számára.
A határokon átnyúló fenyegetések, például a terrorizmus, a szervezett bűnözés és a kiberbűnözés kezelésére összpontosítva pedig szorosan együttműködik az új Belső Biztonsági Alappal (ISF). Az 1,9 milliárd eurós költségvetésű ISF-et szintén 2021 júliusában hagyta jóvá a Parlament.
A külföldi terrorista harcosok megállítása
2015 óta megnövekedett a vallási indíttatású terrorizmus. 2017-ig feltételezhetően mintegy 5000 uniós állampolgár utazott a szíriai és iraki konfliktusövezetekbe, hogy csatlakozzon dzsihadista terrorista csoportokhoz, de ez a szám azóta jelentősen csökkent.
2019-ben a jelentések szerint e külföldi harcosok közül kevesen tértek vissza, azonban több száz, az Iszlám Államhoz kötődő európai maradt Irakban és Szíriában.
Az olyan tettek bűncselekménnyé nyilvánítása érdekében, mint a terrorista célú kiképzés vagy utazás, az ilyen utazások megszervezése vagy elősegítése uniós szintű terrorizmusellenes jogszabályokat vezetett be, amelyek a külső határokon végzett új ellenőrzésekkel együtt segítenek a külföldi harcosok okozta helyzet kezelésében.
Utasadat-nyilvántartás (PNR)
Az EU-ba és onnan induló járatokat üzemeltető légitársaságok kötelesek átadni az utasok adatait, például nevet, utazási dátumot, útvonalat és fizetési módot a nemzeti hatóságoknak.
Ezeket az úgynevezett PNR-adatokat terrorista bűncselekmények és súlyos bűncselekmények megelőzésére, felderítésére, kivizsgálására és üldözésére használják. A tárgyalások több mint öt évig tartottak, és a Parlament ragaszkodott az érzékeny adatokra (faji származás, vallás, politikai vélemény, egészségi állapot vagy szexuális irányultság) és az adatvédelemre vonatkozó biztosítékokhoz.
További információ az utasadat-nyilvántartásról itt érhető el.
Hatékonyabb információcsere a terrorizmus megfékezésére
A bűnözők és terroristák gyakran különböző személyazonosságot használnak a határellenőrzés és a hatóságok kijátszásához. Ezek az esetek is rámutatnak az érintett hatóságok, a rendőrségek, bíróságok és titkosszolgálatok közti hatékony információcsere fontosságára.
2018-ban a Parlament elfogadta azokat az új szabályokat, amelyek a belső határvédelmet és biztonságot hivatottak megerősítésíteni 30 európai országban. A Schengeni Információs Rendszer (SIS) adatbázisának megerősítése azért is fontos, mert így az unió hatékonyabban tud majd fellépni a terrorizmussal, a határokon átnyúló bűnözéssel és a szabálytalan határátkelésekkel szemben.
A meglévő és jövőbeli adatbázisok intelligensebb és célzottabb felhasználása érdekében a határok kezelését, a biztonságot és a migrációt segítő uniós információs rendszereknek lehetővé kell tenniük az adatcserét. Ennek az új rendszernek 2023 után kell működnie, és egyetlen interfészt kell biztosítania a keresésekhez, valamint az azonosítást megkönnyítő biometrikus egyeztetési szolgáltatást kell létrehozni.
Az EU bűnüldöző hatósága, az Europol a nemzeti rendőrségek közti információcserét segíti. 2016 májusában a Parlament megegyezett az Europol hatáskörének kibővítéséről, hogy hatékonyabban léphessen fel a terrorizmus ellen és szakosított egységeket állítsanak fel, például az Európai Terrorellenes Központot.
2020. december 9-én a Bizottság terrorizmusellenes programjával együtt javasolta az Europol megbízatásának bővítését, lehetővé téve a gyanúsítottakról és bűnözőkről szóló „figyelmeztető jelzések” kiadását, mint új riasztási kategóriát a Schengeni Információs Rendszerben. Ezzel megerősítve szerepét a kutatásban és lehetővé téve nagy és összetett adatkészletek feldolgozását. A jogalkotási javaslat lehetővé teszi az ügynökség számára az adatok közvetlen cseréjét is.
Bővebben arról, hogy az Europol miként készül fel jobban a bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelemre.
A pénzcsapok elzárása
A terroristák megállításának egyik leghatékonyabb eszköze az, ha elvágják a pénzügyi forrásaikat és így ellehetetlenítik a logisztikát.
Ennek érdekében 2018-ban az Európai Parlament frissítette a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről szóló irányelvét. Ezáltal átláthatóbbá váltak a cégek tulajdoni viszonyai. Új szabályokat állapított meg továbbá a digitális fizetőeszközökkel és a névtelenül vásárolható előre fizetett (prepaid) bankkártyákkal kapcsolatban is.
A pénzmosás az EU valamennyi tagállamában bűncselekménynek számít, az ehhez kapcsolódó fogalmak meghatározása, és a kiszabható szankciók azonban eltérőek. Az EP 2018-as szabályai azonban összehangolják a pénzmosással kapcsolatos bűncselekmények (például a kiberbűnözés) és szankciók meghatározását, ezzel megszüntetve a határokon átnyúló igazságügyi és rendőrségi együttműködés akadályait.
Az Európai Unióban a bűnözők által bonyolított üzletek forgalma körülbelül 110 milliárd euró évente, a bűncselekményből származó becsült jövedelem 98,9%-át azonban nem kobozzák el, és az továbbra is a bűnözők rendelkezésére áll. Ez ellen lép fel az EU a 2018 októberében elfogadott szabályokkal, amelyek kimondják, hogy meg kell erősíteni a nemzeti hatóságok szerepét, valamint szorosabb határidőket kell meghatározni arra, hogy a hatóságok kommunikáljanak egymással és döntést hozzanak egy másik országból érkező kérés végrehajtásáról.
2020. július 10-én a Parlament üdvözölte a Bizottság új cselekvési tervét a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni hatékony küzdelemmel kapcsolatban. Az állásfoglalás sokkal szigorúbb, „zéró toleranciát” ír elő azokkal az országokkal szemben, amelyek lemaradtak a pénzmosás elleni szabályok nemzeti jogba való átültetéséről, és sürgeti, hogy a magas kockázatú harmadik világbeli országokat azonnal feketelistára tegyék.
A veszélyes fegyverekhez való hozzáférés csökkentése
Az EU mindent megtesz annak megakadályozására, hogy veszélyes fegyverek rossz emberek kezébe kerüljenek.
A lőfegyverekről szóló felülvizsgált irányelv bezárja azokat a jogi kiskapukat, amelyek lehetővé tették a terroristák számára, hogy átalakított fegyvereket használjanak például a 2015-ös párizsi merényletek során. Az irányelv előírja, hogy az uniós országoknak megfelelő ellenőrzési rendszerrel kell rendelkezniük, ugyanakkor a vadászok, a múzeumok és a gyűjtők számára kivételeket tart fenn.
Az EU-ban elkövetett terrortámadások túlnyomó többségét házilag készített bombákkal követték el. A Parlament által 2019 áprilisában elfogadott szigorúbb szabályoknak köszönhetően a terroristáknak nehezebb hozzájutniuk a robbanóanyagok készítéséhez szükséges összetevőkhöz.
A radikalizáció megelőzése
A terroristák és a szélsőségesek gyakran használják az internetet arra, hogy terjesszék a propagandát. A Parlament 2021. áprilisában új jogszabályokat hagyott jóvá, melyek szerint az online terrorista tartalmakat egy órán belül el kell távolítani, vagy elérhetetlenné kell tenni az olyan nagy platformokon, mint a Facebook vagy a YouTube, miután azok az illetékes nemzeti hatóságtól kézhez kapták az eltávolítási végzést. Az új szabályok nem vonatkoznak az újságírói és az edukációs célú tartalmakra.
Tudjon meg többet arról, hogyan küzd az EP Európa nagyobb kiberbiztonságáért.
A Parlament 2017 júliusában bizottságot hozott létre, amely 2017 szeptemberében meg is kezdte a munkáját, hogy értékelje a terrorizmus elleni lépéseket. A jelentés felszólította a tagállamokat, hogy fektessenek be a legfrissebb infokommunikációs technológiákba, amelyek lehetővé teszik az adatbázisok megfelelő ellenőrzését, hangsúlyozzák a biometrikus adatok használatát és az adatbázisok átjárhatóságának fontosságát. A radikalizáció legfőbb forrásai a közösségi média, könyvek, az audiovizuális média, a börtönök és a gyűlöletkeltő személyek. A jelentés ezért felszólította az érintett cégeket, hogy az online terrorista tartalmakat töröljék és jelentsék azokat rendszeresen.
Az Európában történt terrorcselekmények nagy részét olyan európai polgárok követték el, akik Európában születtek és anélkül radikalizálódtak, hogy elhagyták volna a kontinenst. A Parlament szerint ezért sürgős a közös tagállami fellépés a radikalizálódás megelőzése céljából és intézkedéseket kell bevezetni a börtönökben, vagy online terjedő radikalizáció ellen.
2020 decemberében az Európai Parlament jóváhagyta az EU 2020–2025-ös biztonsági uniór vonatkozó stratégiáját és az új terrorizmusellenes programját, amelynek célja a radikalizáció megelőzése úgy, hogy lehetőséget kínál a veszélyeztetett fiatalok számára és támogatja a radikalizált foglyok rehabilitációját.
Mit jelent a radikalizáció és hogyan lehet megakadályozni? Tudjon meg többet!
Mit tehet az EU?
Az uniós szint biztosítja a legmagasabb fokú koordinációt és együttműködést a tagállamok között, habár a bűnözés elleni harc és a biztonság fenntartása elsősorban a tagállamok saját kompetenciája.
Az EP-képviselők a tagállamok minisztereivel egyeztetnek a terrorizmus elleni fellépést segítő jogszabályokról. A Parlament egyik fő feladata, hogy ügyel az emberi jogok és a személyes adatok védelméhez való jog betartatására, ami főként a bűncselekmények elleni fellépés szigorú szabályai kapcán fontosak.
Európa biztonsága az uniós intézmények közös prioritása. Az EU terrorizmus elleni stratégiája 4 fő pillérre épül: megelőzés, védekezés, üldözés, reagálás. A Bizottság biztonsági unió-stratégiájának célja, hogy megkönnyítse a tagállamok közötti együttműködést három kiemelt területen: a szervezett bűnözés és a számítógépes bűnözés elleni küzdelem, a terrorizmus elleni küzdelem és a radikalizálódás elleni küzdelem terén. Az EU azon is dolgozik, hogy a nem uniós országokkal együttműködve javítsa külső biztonságát.
