Hogyan változik a Schengeni Információs Rendszer? 

 
 

Megosztás itt: 

Jelentős változások várhatók a Schengeni Információs Rendszerben, amely így nagyobb biztonságot garantál az európaiaknak. Infografikán mutatjuk be, hogy mi változik.

A Schengeni Információs Rendszer országai 

Október 24-én szerdán elfogadta a Parlament azokat az új szabályokat, amelyek a belső határvédelmet és biztonságot hivatottak megerősítésíteni 30 európai országban.

A Schengeni Információs Rendszer (SIS) adatbázisának megerősítése azért is fontos, mert így az unió hatékonyabban tud majd fellépni a terrorizmussal, a határokon átnyúló bűnözéssel és a szabálytalan határátkelésekkel szemben.

Erősebb külső határok

Az elmúlt években az unió külső határai nagy terhelésnek vannak kitéve, néhány ország pedig visszavezette a belső határok ellenőrzését, válaszul az Európában történt terrortámadásokra és a 2015-ös menekülthullámra.

A belső határok nélküli Európa megmaradásának és a közös külső határok megerősítésének érdekében az Európai Bizottság 2016 decemberében előterjesztett egy három törvényjavaslatból álló csomagot, a SIS jogi kereteinek felülvizsgálatára. „A Schengeni Információs Rendszer marad a legnagyobb, legjobban működő és a legtöbbet használt adatbázis a szabadság, a biztonság és az igazságosság területén, miközben egyre nagyobb biztonságot nyújt az európai polgároknak” - mondta el Carlos Coelho (néppárti, portugál) jelentéstevő.

Legfőbb reformok

Az illegális migráció megállítása érdekében a rendszernek fejlődnie kell, például az információáramlásban. Emellett új riasztási kategóriákat is be kell vezetni, például a harmadik országbeli, hazájukba visszatérő személyekre vonatkozóan. „A tagállamok jelenleg nem adnak át egymásnak információt arról, hogy egy harmadik országbeli személy kapott-e kiutasítási határozatot, vagy sem. Az információhiány miatt így egy harmadik országbeli személy a határozat birtokában is könnyen elkerülheti a kiutasítást, ha átmegy egy másik tagállamba” - magyarázta Jeroen Lenaers (néppárt, holland) társelőadó.

Ezentúl azonban a tagállamoknak kötelessége lesz megosztani például a terrortámadások részleteit az összes többi uniós állammal, és riasztási kategóriákat kell felállítaniuk a terrorizmussal kapcsolatban.

Új megelőző riasztási kategóriákat állítanak fel továbbá az erőszak, a kényszerházasság és az emberrablás veszélyének kitett gyermekekre vonatkozóan, ahogy a bűnözők azonosítása is könnyebb lesz, és a biometria használatát is növelik.

Emellett szigorúbb adatvédelmi szabályok lépnek életbe, több eszközt és felügyeletet adva az adatvédelmi hatóságok kezébe.

 

Háttér

A Schengeni Információs Rendszert 1990-ben hozták létre, miután eltörölték a schengeni övezetben a belső határellenőrzést. Jelenlegi formáját (az úgynevezett “SIS II”) 2006-ban nyerte el és 2013-ban lépett működésbe.  A jelenlegi szabályokat az állampolgári jogi szakbizottság fogadta el.

Következő lépések

A Parlament és a Tanács már júniusban megegyezett az új szabályokról, de mielőtt jogerőre emelkednek, a Tanácsnak hivatalosan is el kell fogadnia azokat.

Mi az a SIS? 
  • A Schengeni Információs Rendszer egy központosított, nagyméretű információs adatbázis, amely biztosítja a külső határvédelmet és az együttműködést a törvények végrehajtásában. 
A Schengeni Információs Rendszer 
A Schengeni Információs Rendszer országai 
  • 30 ország: 22 uniós tagállam, amely a schengeni övezetnek is tagja, 4 nem uniós ország, amely tagja a schengeni övezetnek és 4 uniós tagállam, amely nem tagja a schengeni övezetnek, de a Schengeni Információs Rendszernek igen, speciális feltételekkel 
  • Írország és Ciprus az a két uniós ország, amely nem tagja sem a schengeni övezetnek, sem a SIS-nek