Terrorizmus: az EP új rendelkezéseket sürget a fenyegetések ellen 

 
 

Megosztás itt: 

Nagyobb együttműködés a nemzeti hírszerző szolgálatok között, a radikalizáció visszaszorítása, a terroristák megfékezése és az áldozatok segítése - ezek az EP új javaslatai.

Emlékezés a 2015. november 13-i párizsi támadás áldozataira 

A Parlament 2017 júliusában bizottságot hozott létre, amely 2017 szeptemberében meg is kezdte a munkáját, hogy értékelje a terrorizmus elleni lépéseket. Az eredményekről és ajánlásokról decemberben vitáznak a képviselők a strasbourgi plenáris ülésen.

Együttműködés és az információ megosztása

A terrorizmus elleni harc sikeréhez szoros együttműködésre és az információ gyors átadására van szükség az uniós tagállamok között.

„Még mindig vannak hézagok a tagállamok közötti információcserében, technikai problémák az átjárhatóságban. Ha meg akarjuk erősíteni ezt, az Europolt és az Eurojust-ot is fejlesztenünk kell, és információs csomópontként kell használnunk őket” - mondta el a jelentés egyik szerzője, Monika Hohlmeier (néppárti, német).

Helga Stevens (konzervatív, belga), a másik jelentéstevő kiemelte, hogy a kisebb tagállamoknak a kódfejtés problémát okoz, mert sok technikai- és humán erőforrásra van szükség hozzá. „Ezért is javasoltam, hogy adjunk erre felhatalmazást az Europol kódfejtő specialistáinak, akik segíteni tudnak a tagállamoknak. Így az ügyészek és a rendőrség hozzáférnének például a Whatsapp vagy Facebook üzenetekhez. Jelenleg ez igen bonyolult, mert a közösségi média felületek tulajdonosai nem adnak hozzáférést ehhez a bíróságoknak” - magyarázta a jelentéstevő.

A külső határok nagyobb védelme

Az utóbbi időszak terrortámadásai rávilágítottak arra, hogy néhány esetben a terroristák ki tudták használni az EU-s és néhány tagállam határellenőrzésének hiányosságait. Azok ugyanis nem álltak készen ilyen sok ember beáramlására. A jelentés felszólítja a tagállamokat, hogy fektessenek be a legfrissebb infokommunikációs technológiákba, amelyek lehetővé teszik az adatbázisok megfelelő ellenőrzését, hangsúlyozzák a biometrikus adatok használatát és az adatbázisok átjárhatóságának fontosságát.

A radikálizáció megfékezése

A radikalizáció legfőbb forrásai a közösségi média, könyvek, az audiovizuális média, a börtönök és a gyűlöletkeltő személyek. A jelentés felszólítja az érintett cégeket, hogy az online terrorista tartalmakat töröljék és jelentsék azokat rendszeresen.

„A jó gyakorlatokat meg kell osztanunk egymással az integráció elősegítése érdekében” - mondta el Monika Hohlmeier. Helga Stevens hozzátette, listát kell készíteni az Európa-szerte felbukkanó gyűlöletkeltő személyekről, jelenleg ugyanis észrevétlenül működhetnek, főként, ha egyik tagállamból a másikba utaznak. Erről bővebben a videóban beszél a képviselő.

A terrorizmus finanszírozása

A terrorizmus finanszírozásának megfékezése érdekében a jelentés nagyobb figyelmet szentelne a műalkotások és antik tárgyak útjának követésére, különös tekintettel a háborús területeken; ugyanígy járna el a pénzmozgások figyelésével kapcsolatban is; az elektronikus úton, vagy mobiltelefonnal fizetőket és közösségi finanszírozással kapcsolatos oldalak használóit pedig azonosítaná.

Továbbá átláthatóbbá tenné az imahelyek és egyéb intézmények finanszírozását, és megtiltaná azokból a harmadik országból érkező támogatásokat, ahol nem tisztelik a demokráciát, a jogállamiságot és az emberi jogokat. „Minden vallási intézménynek átláthatóan kellene működnie és világossá kellene tennie, honnan kapják a támogatást, így ha a hatóságok szerint szükséges, ellenőrizni tudnák őket” - mondta el Helga Stevens.

További intézkedések

A jelentés azt is kéri a tagállamoktól, hogy jobban védjék az elektromos és gázhálózatukat, hogy hozzanak szigorúbb szabályokat az illegális lőfegyverek és a robbanékony vegyszerek vásárlása ellen. 2015-ben és 2016-ban a támadások 40 százalékában használtak robbanóanyagokat, a legtöbbet használt anyag, a triaceton-triperoxid ráadásul könnyedén előállítható otthon.

A jelentés felhívja a Bizottság figyelmét arra is, hogy a szabályozásnak a terrortámadások áldozataira is fókuszálnia kellene, arra, hogy milyen jogaik vannak és milyen kompenzációban részesülhetnének. Monika Hohlmeier ezt az alábbi videóban fejti ki bővebben.