Schengen: útmutató a határok nélküli európai térséghez
Az európai integráció egyik leginkább kézzelfogható vívmánya a schengeni térségként ismert, útlevél-ellenőrzés nélküli uniós térség. Tudjon meg többet útmutatónkból.
Mi a schengeni térség?
A schengeni térség az európai projekt egyik pillére. 1995-ös létrehozása óta, amikor e térségen belül eltörölték az útlevél-ellenőrzéseket, az uniós polgárokat megilleti a szabad mozgáshoz való jog. Ez azt jelenti, hogy az EU-ban bárhol élhetnek, tanulhatnak, dolgozhatnak és vonulhatnak nyugdíjba. Ezek a jogok a turisták és a vállalkozások számára is előnyösek.
A Covid19 hatásáról a schengeni övezetre ide kattintva lehet olvasni.
Schengeni országok
A schengeni térséghez 26 ország tartozik: 22 uniós és 4 nem uniós ország: Izland, Norvégia, Svájc és Liechtenstein.
Öt kivételével minden uniós tagállam a schengeni térség része: Írország, ami kívül kíván maradni; Bulgária, Horvátország, Ciprus és Románia pedig a jövőben csatlakoznak majd a schengeni térséghez.
Cél és előnyök
Naponta mintegy 3,5 millió személy lépi át az EU valamelyik belső határát. A szabad mozgás a gyakorlatban más-más jogokat vonhat maga után a polgárok különböző kategóriái számára, a turistáktól a családokig.
Minden uniós polgár turistaként három hónapig tartózkodhat egy másik uniós országban érvényes útlevél vagy személyi igazolvány birtokában, sőt, másik tagállamban is élhet, és megilleti őt az a jog, hogy az adott ország állampolgáraival azonos bánásmódban részesüljön. A vállalkozóknak a letelepedési szabadságból származik előnyük, a diákok pedig az EU területén bárhol tanulhatnak.
Az EU belső határainak újbóli lezárása jelentős költségekkel járna, és 1,7 millió fő esetében akadályozhatja meg a határokon átnyúló ingázást.
A biztonság garantálása
A schengeni szabályok megszüntetik a belső határellenőrzéseket, ugyanakkor összehangolják és megerősítik a térség külső határainak védelmét. A schengeni térségen belül az emberek a határokon ellenőrzés nélkül kelhetnek át és utazhatnak az egyik országból a másikba. A nemzeti hatóságok azonban ellenőrizhetik a belső határokon vagy annak közelében az embereket abban az esetben, ha rendőrségi információk vagy tapasztalatok megkövetelik a felügyelet átmeneti fokozását.
A schengeni térség közös vízumpolitikát is magában foglal a nem uniós polgárok rövid távú tartózkodására vonatkozóan, és segíti a részt vevő államokat abban, hogy rendőrségi és igazságügyi együttműködés révén egyesítsék erőiket a bűnözés elleni küzdelemben.
A Schengeni Információs Rendszert is megerősítették annak érdekében, hogy az európai polgárok számára nagyobb fokú biztonságot tudjanak nyújtani. Fedezze fel infografikáinkon az előrelépést!
Bővebben arról, hogy az Europol miként készül fel jobban a bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelemre.
Külső és belső határok
A schengeni szabályok működését befolyásolta az EU-ba irányuló migrációs áramlások 2015. évi növekedése és a fokozott biztonsági aggályok, többek között a terrorista tevékenységek és a határokon átnyúló súlyos bűncselekmények tekintetében, és ez azt eredményezte, hogy több tagállam újból bevezette a határellenőrzéseket.Később, a Covid19 járvány 2020-as kitörése is arra késztetett több tagállmot, hogy visszaállítsa a határellenőrzéseket, így segítve a vírus terjedésének hatékonyabb ellenőrzését.
A Parlament többször bírálta a határellenőrzéseket a schengeni térségben. A világjárvány elleni összehangolt, uniós fellépésről szóló, 2020. április 17-i állásfoglalásában arra kérte a tagállamokat, hogy a belső határellenőrzések bevezetésekor és azok időtartamának meghosszabbításakor csak szükséges és arányos intézkedéseket fogadjanak el és hangsúlyozta a schengeni szabályokhoz való visszatérés szükségességét.
2021 decemberében az Európai Bizottság javaslatot tett a schengeni övezetre vonatkozó szabályok frissítésére, amelynek célja, hogy a belső határellenőrzés visszaállítása végső megoldás legyen, és ehelyett az alternatív intézkedések – például célzott rendőri ellenőrzések és fokozott rendőri együttműködés – alkalmazását ösztönözze.
Az Európai Parlament dolgozik a javaslaton. Az EP-képviselők több alkalommal is érveltek az ellenőrzések gyakori visszaállítása ellen, amely akadályozza a személyek szabad mozgását az EU-ban.
Kihívások és uniós válaszok
A migráció kezelése és a külső határok biztonságának fenntartása kihívást jelent Európa számára. 2015-ben 1,83 millió illegális határátlépés történt az EU külső határain. Bár ez a szám 2021-ben 200 000-re csökkent, az EU megpróbálja megerősíteni külső határellenőrzéseit és hatékonyabban kezelni a menedékjog iránti kérelmeket.
Ezek a kihívások jelentős fejlődést eredményeztek a határigazgatási politika terén. Ez magában foglalja például olyan eszközök és ügynökségek létrehozását, mint a Schengeni Információs Rendszer, a Vízuminformációs Rendszer, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex), vagy a schengeni térség külső határain egy, a be- és kilépéseket nyilvántartó rendszer bevezetése.
A Parlament 2021 júliusában elfogadott állásfoglalásában jóváhagyta az új, 6,24 milliárd eurós költségvetésű Integrált Határkezelési Alapot (IBMF). Az IBMF az alapvető jogok tiszteletben tartásával segíthet a tagállamok határigazgatással kapcsolatos kapacitásának növelésében. Emellett hozzájárul a közös, összehangolt vízumpolitikához, és védelmi intézkedéseket vezet be az Európába érkező kiszolgáltatott emberek, a kísérő nélküli gyermekek számára.
A határokon átnyúló fenyegetések, például a terrorizmus, a szervezett bűnözés és a kiberbűnözés kezelésére összpontosítva pedig szorosan együttműködik az új Belső Biztonsági Alappal (ISF). Az 1,9 milliárd eurós költségvetésű ISF-et szintén 2021 júliusában hagyta jóvá a Parlament.
Azokat az utazókat, akiknek nem kell vízummal rendelkezniük a schengeni térségbe való beutazáshoz, a jövőben az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) segítségével az EU-ba érkezésük előtt át kell vizsgálni. Ez azt a célt szolgálja, hogy még az EU-ba való belépésük előtt leleplezzék a bűnözőket, a terroristákat és minden más, kockázatot jelentő személyt. Ezek az ellenőrzések már 2021-ben megkezdődhetnek.
Ezen túlmenően az európai parlamenti képviselők jóváhagyták az arra irányuló tervet, hogy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség 2027-re 10 000 határőrből álló készenléti alakulatot biztosítson az európai biztonság növelése érdekében.
