Schengen: útmutató a határok nélküli európai térséghez 

 
 

Megosztás itt: 

Határellenőrzésre várakozó autók  

Az európai integráció egyik leginkább kézzelfogható vívmánya a schengeni térségként ismert, útlevél-ellenőrzés nélküli uniós térség. Tudjon meg többet útmutatónkból.

Mi a schengeni térség?

A schengeni térség az európai projekt egyik pillére. 1995-ös létrehozása óta, amikor e térségen belül eltörölték az útlevél-ellenőrzéseket, az uniós polgárokat megilleti a szabad mozgáshoz való jog. Ez azt jelenti, hogy az EU-ban bárhol élhetnek, tanulhatnak, dolgozhatnak és vonulhatnak nyugdíjba. Ezek a jogok a turisták és a vállalkozások számára is előnyösek.

Schengeni országok

A schengeni térséghez 26 ország tartozik: 22 uniós és 4 nem uniós ország: Izland, Norvégia, Svájc és Liechtenstein.

Hat kivételével minden uniós tagállam a schengeni térség része: egyrészt Írország és az Egyesült Királyság fenntartja magának a kívülmaradás lehetőségét és saját közös utazási területüket működtetik; másrészt Bulgária, Horvátország, Ciprus és Románia a jövőben csatlakoznak majd a schengeni térséghez.

Cél és előnyök

Naponta mintegy 3,5 millió személy lépi át az EU valamelyik belső határát. A szabad mozgás a gyakorlatban más-más jogokat vonhat maga után a polgárok különböző kategóriái számára, a turistáktól a családokig.

Minden uniós polgár turistaként három hónapig tartózkodhat egy másik uniós országban érvényes útlevél vagy személyi igazolvány birtokában, sőt, másik tagállamban is élhet, és megilleti őt az a jog, hogy az adott ország állampolgáraival azonos bánásmódban részesüljön. A vállalkozóknak a letelepedési szabadságból származik előnyük, a diákok pedig az EU területén bárhol tanulhatnak.

Az EU belső határainak újbóli lezárása 10 év alatt 100–230 milliárd euró közötti becsült költséggel járhat, és 1,7 millió fő esetében akadályozhatja meg a határokon átnyúló ingázást.

A schengeni térség térképe  

A biztonság garantálása

A schengeni szabályok megszüntetik a belső határellenőrzéseket, ugyanakkor összehangolják és megerősítik a térség külső határainak védelmét. A schengeni térségen belül az emberek a határokon ellenőrzés nélkül kelhetnek át és utazhatnak az egyik országból a másikba. A nemzeti hatóságok azonban ellenőrizhetik a belső határokon vagy annak közelében az embereket abban az esetben, ha rendőrségi információk vagy tapasztalatok megkövetelik a felügyelet átmeneti fokozását.

A schengeni térség közös vízumpolitikát is magában foglal a nem uniós polgárok rövid távú tartózkodására vonatkozóan, és segíti a részt vevő államokat abban, hogy rendőrségi és igazságügyi együttműködés révén egyesítsék erőiket a bűnözés elleni küzdelemben.

A Schengeni Információs Rendszert is megerősítik annak érdekében, hogy az európai polgárok számára nagyobb fokú biztonságot tudjanak nyújtani. Fedezze fel infografikáinkon az előrelépést!

A schengeni térség az európai projekt egyik pillére ©AP Images/European Union-EP.  

Külső és belső határok

A schengeni szabályok működését befolyásolta az EU-ba irányuló migrációs áramlások 2015. évi növekedése és a fokozott biztonsági aggályok, többek között a terrorista tevékenységek és a határokon átnyúló súlyos bűncselekmények tekintetében, és ez azt eredményezte, hogy több tagállam újból bevezette a határellenőrzéseket.

A Parlament egy 2018. május 30-án elfogadott jelentésben bírálta a schengeni térségen belüli belső határellenőrzések fenntartását. A schengeni térségen belül három éve folytatnak ideiglenes belső határellenőrzéseket. Az európai parlamenti képviselők egyértelműbb feltételeket szorgalmaznak végső eszközként történő használatukra vonatkozóan.

Kihívások és uniós válaszok

A migráció kezelése és a külső határok biztonságának fenntartása kihívást jelent Európa számára. 2015-ben 1,83 millió illegális határátlépés történt az EU külső határain. Bár ez a szám 2018-ban 150 114-re csökkent, az EU megpróbálja megerősíteni külső határellenőrzéseit és hatékonyabban kezelni a menedékjog iránti kérelmeket.

Ezek a kihívások jelentős fejlődést eredményeztek a határigazgatási politika terén. Ez magában foglalja például olyan eszközök és ügynökségek létrehozását, mint a Schengeni Információs Rendszer, a Vízuminformációs Rendszer, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex), vagy a schengeni térség külső határain egy, a be- és kilépéseket nyilvántartó új rendszer bevezetése.

Azokat az utazókat, akiknek nem kell vízummal rendelkezniük a schengeni térségbe való beutazáshoz, a jövőben az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) segítségével az EU-ba érkezésük előtt át kell vizsgálni. Ez azt a célt szolgálja, hogy még az EU-ba való belépésük előtt leleplezzék a bűnözőket, a terroristákat és minden más, kockázatot jelentő személyt. Ezek az ellenőrzések már 2021-ben megkezdődhetnek.


Ezen túlmenően az európai parlamenti képviselők jóváhagyták az arra irányuló tervet, hogy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség 2027-re 10 000 határőrből álló készenléti alakulatot biztosítson az európai biztonság növelése érdekében.