Radikalizáció az EU-ban: mit jelent és hogyan lehet megakadályozni? 

Frissítve: 
 
Létrehozva:   
 

A radikalizálódás egyre növekvő, határokon átnyúló fenyegetést jelent. De mi is ez, hogyan jön létre és mit tesz az EU, hogy megakadályozza?

Online radicalization illustration  

A radikalizálódás nem új jelenség, azonban egyre nagyobb kihívást jelent. A technológia fejlődésével és a társadalom folyamatosan növekvő megosztottságával mára komoly fenyegetést jelent szerte az EU-ban.

Tudjon meg többet az EU terrorizmus elleni intézkedéseiről.

Mit jelent a radikalizálódás?


A közelmúltban Európában zajlott terrortámadások közül sokat európai állampolgárok követtek el, ami egyértelművé teszi, hogy a helyi radikalizálódás folyamatos fenyegetést jelent. A Bizottság meghatározása szerint a radikalizálódás során az emberek olyan véleményeket, nézeteket és ötleteket fogadnak el, amelyek terrorcselekmények elkövetéséhez vezethetnek.

Az adott világnézet elfogadása a folyamat alapvető része, a vallási fundamentalizmus esetében ez a legfontosabb mozgatórugó. Ennek ellenére a radikalizáció ritkán fakad pusztán egy világnézetből vagy vallásból, gyakran inkább olyan személyektől ered, akik elégedetlenek az életükkel, a társadalommal vagy a kormány kül- és belpolitikájával. Nincs mindenkor érvényes profil arra vonatkozóan, hogy miképpen lesz valaki szélsőséges, de a hátrányos helyzetű csoportokból származó, diszkriminációt megélő és identitásválságtól szenvedő emberek könnyű célpontot jelentenek a radikalista toborzásoknál.

Az afganisztáni és szíriai konfliktusokba való nyugat-európai beavatkozás is radikalizációhoz vezethet, különösen a bevándorló közösségekben.

Hol és hogyan lesz valaki radikalista?


A radikalizációs folyamat egyik eleme a közösségi hálózatokhoz való csatlakozás és a kapcsolattartás. A személyes és az online hálózatok ugyanis megteremtik a teret, ahol az emberek radikalizálódhatnak. Minél zártabb egy ilyen platform, annál alkalmasabb arra, hogy megerősítse a tagok szélsőséges meggyőződéseit, hiszen mindenki ugyanazokat a nézeteket vallja, így nincs, aki megkérdőjelezné őket.

A szélsőséges nézetek terjesztésének és a toborzásnak elsődleges platformja az internet. A közösségi médiában hatásosabban terjeszthetők a dzsihadista és a szélsőjobboldali, szélsőséges propagandák, mivel nagyobb célcsoport érhető el, a terrorszervezeteknek lehetőséget kínál a toborzásra és „troll hadseregek” létrehozására, akik aztán támogatják propagandájukat. Az EU terrorhelyzetről és trendekről szóló 2020-as jelentése kimondja, hogy az elmúlt években a titkosított üzenetküldő alkalmazásokat, mint például a WhatsApp vagy a Telegram széles körben használták egyeztetésekre, támadások megtervezésére és kampányok előkészítésére.

Néhány szélsőséges szervezetről tudható, hogy célpontjai között iskolák, egyetemek és vallási célokat szolgáló épületek, például mecsetek találhatók.

A zárt környezet miatt a börtönök is terepei lehetnek a radikalizálódásnak. A szociális kapcsolataiktól megfosztott fogvatartottak nyitottabbak lehetnek új meggyőződések és szervezetek felé. A kevés munkavállalóval rendelkező börtönök pedig gyakran képtelenek fellépni a szélsőséges tevékenységekkel szemben.

Az EU harca a radikalizáció ellen


Habár a radikalizáció megelőzése és kezelése az uniós országok hatásköre, az EU számos eszközt kidolgozott, hogy segítse a tevékenységüket:



További információk a terrorizmusról