Hat dolog, amit érdemes tudni a génmódosított élelmiszerekről 

Mi az a GMO?

A GMO szó szerint „géntechnológiával módosított szervezetet” jelent. Olyan összetevőkre, növényekre vonatkozik, amelyek genetikai állományát mesterségesen módosították annak érdekében, hogy új tulajdonsággal ruházzák fel, például ellenállóbb legyen a betegségekkel, szárazsággal, vagy bizonyos rovarokkal szemben, vagy éppen javuljon a minősége.

Milyen növények esetében gyakori a génmódosítás?

A legtöbbször a kukoricát, gyapotot, szójababot, olajrepcét és a cukorrépát érinti a technológia.

Kell-e uniós engedély a GMO-növények termesztéséhez és forgalmazásához?

Az élelmiszerek előállításához importált GMO-kat csak uniós engedélyezést követően lehet használni. Az eljárás magában foglalja a kockázatelemzést is.

Eltérő szabályok érvényesek azonban, ha az uniós országokban termesztenek vagy forgalmaznak génmódosított növényeket.

Termesztés az EU-ban:

• 1998 óta csak egyetlen fajta, géntechnológiával módosított kukoricát termesztettek az EU-ban, a MON 810-et, amelynek engedélye lejárt és megújításra vár.
• Főként Spanyolországban termesztették, de négy másik uniós országban, Portugáliában, a Cseh Köztársaságban, Romániában és Szlovákiában is termeltek belőle 2013-ban.
• Nyolc tagállam ugyanakkor megtiltotta a génmódosított növények termesztését a területén: Magyarország, Németország, Ausztria, Bulgária, Luxemburg, Lengyelország, Görögország és Olaszország. 2013 áprilisát követően más országok is csatlakozhattak hozzájuk.
• Jelenleg nyolc termék vár engedélyeztetésre, köztük a MON 810 is.

Forgalmazás az EU-ban, harmadik országokból érkezett termékek esetén:

• Jelenleg 58 GMO élelmiszerként, vagy takarmányként történő felhasználására van érvényes engedély az EU-ban.
• Az engedélyezett GMO-növények között van például a kukorica, a gyapot, a szójabab, az olajrepce és cukorrépa is.
• 2013-ban az EU-ban 36 millió tonna szójababra volt szükség az állatállomány ellátásához. Ebből 1,4 millió tonna nem génmódosított szójababot állítottak elő az Unió területén, így az EU nagymennyiségű importra szorul.
• További 58 kérelem van függőben.

Infografikánkon a génmódosított kukoricáról és szójababról lehet adatokat találni.

Honnan lehet tudni, hogy fogyasztunk-e génmódosított élelmiszert?

Az Unióban engedélyezett GMO-k legnagyobb részét takarmány előállításához használják, de néhány importált élelmiszer is tartalmazhat ilyen összetevőt.

Az uniós szabályozásnak megfelelően a gyártók kötelesek feltüntetni a címkén, ha egy élelmiszer, vagy takarmány 0,9 százaléknál nagyobb arányban GMO-t tartalmaz.

Emellett a gyártók szabadon feltüntethetik a termék leírásában azt is, ha nem tartalmaz génmódosított összetevőt.

Ki engedélyezi a GMO-kat az EU-ban?

Eltérő a szabályozás a termesztés és a forgalmazás kapcsán.

• A GMO-növények termesztését EU-s szinten engedélyezik, de az utolsó szó a tagállamoké. Egy új uniós irányelvnek köszönhetően 2015 áprilisa óta a tagországok megtilthatják a génmódosított növények termesztését, akár olyan növények esetében is, amelyeket EU-s szinten engedélyeztek. A folyamatot megkönnyíti a tagállamok számára, hogy míg ezelőtt csak az egészségre, vagy a környezetre ártalmasnak minősített GMO-k termesztését tilthatták be, mára jóval számos más indokra is hivatkozhatnak.

• A forgalmazásra vonatkozóan a Bizottság ugyanezt az eljárást javasolta, hogy tagállamok hozhassák meg a végső döntést. A Parlament azonban az október 28-i plenáris ülésen elutasította a javaslatot, mert úgy ítélte meg, hogy a szabályozás eredményeképpen torzulhatna az egységes belső piac, hiszen a tagállamok ellenőrzést vezethetnének be a GMO-kat támogató és azokat ellenző országok között. (A bizottsági javaslat elutasítására vonatkozó jelentést 577 szavazattal, 75 ellenszavazat és 38 tartózkodás mellett fogadták el.)

Mi várható a GMO-k forgalmazásának terén, most, hogy az EP elutasította a Bizottság javaslatát?

Miután az október 28., szerdai plenáris ülésen elutasította a bizottság javaslatát a Parlament, a tagállamok döntenek róla, hogy folytatják-e a tárgyalásokat, vagy érvényben marad a jelenlegi szabályozás és a tagállamok többségi szavazással döntenek a GMO-k forgalmazásáról az EU-ban. Ha nincs meg a többség, akkor a döntési jog visszaszáll a Bizottságra.

További információt a plenáris szavazást követő sajtóközleményben lehet olvasni.

A cikket az október 28-i plenáris szavazás után frissítettük.