Terry Reintke: Uniós szintű összefogás kell, hogy online is védjük a nők jogait

A digitalizáció a teljes társadalmunkat érintő forradalmat hozott nemcsak a kommunikáció, de például a munkaerőpiac terén is. A lehetőségek mellett utat nyitott azonban számos online veszélynek, és a diszkriminációnak is. Ezt jól mutatja, hogy 100 fejlesztőből mindössze 1 nő. Az EP szerdán vitázik és csütörtökön szavaz jelentéséről, amelyben arra tesz javaslatokat, hogyan lehet erősíteni a nők jogait a digitális korban. Terry Reintke (zöldpárti, német) jelentéstevőt kérdeztük a részletekről.

Interview with Terry Reintke
Terry Reintke

Az internet alapjaiban változtatta meg az életünket. Az online közegben sokkal könnyebb anonimnek maradni, ezért egyre több az erőszakos cselekmény, zaklatás is. Miért van az, hogy a nők jobban ki vannak téve ennek a veszélynek?


A nők elleni erőszak nem az internet miatt alakult ki, ez csak egy újabb felület, ahol ez a probléma még inkább felerősödött. A virtuális világ valójában mintegy online verziója a társadalmunknak, ahol a nők elleni erőszak nagyon erősen jelen van. A nőket sokszor éri támadás, vagy erőszak, különösen azokat, akik gyakran használják az internetet. Ez ugyanúgy zajlik online, mint fizikálisan.


Vannak olyan jogszabályok, amelyeket a nők elleni erőszak megelőzésére hoztak létre, de ezek nem felelnek meg a digitális kor kihívásainak. A rendőrségnek és az igazságügyi szerveknek európai szinten össze kell fogniuk, hiszen az internet nem áll meg az országhatároknál.


Az is nagyon fontos, hogy az Európai Bizottság támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek az online fenyegetések ellen lépnek fel. Az internetet a saját javunkra is fordíthatjuk és használhatjuk a nőket fenyegető erőszak ellen is.


Hol húzódik a határ a szólásszabadság és az internethasználók védelme között?


A szólásszabadság a társadalmi párbeszéd alapja, ennek ellenére sokszor fenyegetésbe, vagy konfliktusba fullad, különösen igaz ez az internet esetében. Egyre több olyan esetet hallunk, hogy tudatosan zaklatják a nőket, főként a feministákat a Facebookon, vagy a Twitteren. Ezek akár odáig is fajulhatnak, hogy nemi erőszakkal, vagy bántalmazással fenyegetik őket. Ennek már semmi köze a szólásszabadsághoz és azonnali fellépést kíván, méghozzá uniós szinten.


Azt írja a jelentésében, hogy Európában a fejlesztők mindössze 9%-a, az infokommunikációs szektorban dolgozó menedzsereknek pedig 19%-a nő. Miért ilyen alacsony ez a szám? Mit lehet tenni?


Európában főként férfiak dolgoznak az infokommunikációs ágazatban, ezért a nők sokszor nem érzik úgy, hogy helyük lenne ebben a szektorban, nem is igazán jelentkeznek állásokra. Ezzel nemcsak a nők veszítenek, hanem a teljes társadalom.


A jelentésben felhívjuk a figyelmet arra, hogyan állíthatnánk meg ezt a tendenciát a már rendelkezésünkre álló eszközökkel. Többet kell fektetnünk ebbe a területbe, kiemelten támogatnunk kell azokat a projekteket, amelyek a nőket segítik, például forrást biztosítanak számukra startup cégek felépítéséhez.