Mi az az ETS?

Az EU, amely a harmadik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó a világon, azt az ambiciózus célt tűzte ki maga elé, hogy 2030-ra jelentősen csökkenti a károsanyag-kibocsátást az 1990-es adatokhoz képest, 2050-re pedig eléri a nettó zéró kibocsátást.

A 2005-ben elindított kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS), amely az „Irány az 55%!” csomag része, az Európai Unió által e cél elérése érdekében meghatározott egyik eszköz. Kifejezetten az ipart célozza meg.

Hogyan működik a rendszer?

Az ETS több mint 10 ezer erőművet és gyárat érint. Meghatároz egy szén-dioxid kibocsátási küszöböt, amit „a szennyező fizet elvnek” is neveznek, és ez alatt a határérték alatt a vállalatok csak szén-dioxid kvótákért cserébe szennyezhetik a levegőt. Ezekért pedig aukciók keretében fizetniük kell, így motiváltak abban, hogy minél alacsonyabb legyen a kibocsátás. A kvóta úgy működik, hogy egy CO2-egység egy tonna szén-dioxid kibocsátását engedélyezi. A fel nem használt kvótát a vállalatok eladhatják.

Néhány esetben, főként amikor félő, hogy a kibocsátási küszöb miatt a vállalatok áttelepítik a termelést egy másik országba, a kvóta ingyenes.

A szén árának szabályozása

A 2008-as pénzügyi válság után az engedélyek nagyon olcsók voltak, mert visszaesett rájuk a kereslet, miközben a kínálat változatlan maradt.

A túltermelés miatt jelentősen lecsökkent a kvóták ára, így a vállalatok többé már nem motiváltak eléggé abban, hogy mérsékeljék a károsanyag-kibocsátást.

Megoldásképpen 2015-ben piaci stabilitási tartalékot (Market Stability Reserve - MSR) hoztak létre. A kibocsátási egységek kínálatának és keresletének jobb összehangolása érdekében az összes kibocsátási egység 24%-át tartalékba helyezték, ahonnan hiány esetén felszabadítható. 2023 márciusában az MSR-t meghosszabbították 2030-ra, hogy megvédjék az EU-t a külső hatásoktól, például a Covid19 miatti csökkenő CO2-áraktól. Az alacsonyabb CO2-árak ugyanis azt jelentenék, hogy az ipart kevésbé ösztönzi az üvegházhatású gázok csökkentésére.

ETS reform a zöld megállapodás keretében

Az EU jelenleg is dolgozik a rendszer aktualizálásán, hogy az ETS-t összhangba hozza az európai zöld megállapodás magasabb kibocsátáscsökkentési célkitűzéseivel. A Bizottság azt javasolja, hogy 2030-ig 61%-kal csökkentsék az ágazat kibocsátását.

A javasolt változtatások között szerepel az ágazat éves kibocsátásának csökkentett felső határa és az MSR-re vonatkozó szabályok felülvizsgálata, a rendszer kiterjesztése a tengeri közlekedésre, valamint az épületekre és a közúti közlekedésre vonatkozó külön ETS létrehozása.

Mik a reformok?

A Bizottság eredeti javaslatához képest a képviselők ambiciózusabb célokat szerettek volna elérni. A Parlament és az EU kormányai közötti megállapodás utáni változások a következők:

• A 2030-ig elérhető éves kibocsátási egységek számának további csökkentése a kibocsátás 62%-os csökkentése érdekében 2030-ig, ami 1 százalékponttal több, mint a Bizottság javaslata (61%).
• Az innovatív technológiák és az energiarendszer modernizálásának növelése az Innovációs Alapon és a Modernizációs Alapon keresztül. Az új kereskedési rendszerből származó bevételek egy része a Szociális Klímaalapba kerül, amelynek célja az energiaszegénység által érintett háztartások és vállalkozások támogatása.
• Az ingyenes kibocsátási egységek fokozatos megszüntetése az ipar számára 2034-re, miközben ezzel egyidőben fokozatosan bevezetik az EU szén-dioxid-határ kiigazító intézkedését, ami 2034-re teljesen működőképessé válik. Az intézkedés szén-dioxid-árat alkalmazna a kevésbé ambiciózus országokból importált árukra, hogy megelőzze azt, hogy a vállalatok a termelést áthelyezzék egy olyan ország, ahol kevésbé szigorúak az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó szabályok.
• A program kiterjesztése a tengeri szállításra.
• 2024-től a települési hulladékégető létesítményekből származó kibocsátások bevonása.
• Külön kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS II) létrehozása az épületek és a közúti közlekedés számára 2027-től. Az ETS II a polgárok védelme érdekében 2028-ig elhalasztható, ha az energiaárak rendkívül magasak, és új árstabilitási mechanizmust hoznak létre azért, hogy ha egy kibocsátási egység ára az ETS II-ben 45 euró fölé emelkedik, 20 millió további kibocsátási egységet szabadítsanak fel.
• A légi közlekedésre vonatkozó kibocsátáskereskedelmi rendszer felülvizsgálatának célja a légiközlekedési ágazat ingyenes kibocsátási egységek fokozatos megszüntetése 2026-ig, valamint a fenntartható repülőgép-üzemanyagok használatának előmozdítása.

A kibocsátáskereskedelmi rendszerből származó összes bevételt kizárólag éghajlattal kapcsolatos tevékenységekre kell fordítani.

A repülők és hajók kibocsátásának csökkentése: az uniós intézkedések magyarázata.

Következő lépések

Miután az EP-képviselők és az uniós kormányok 2022 decemberében megállapodtak egy ambiciózusabb kibocsátáskereskedelmi rendszerről (ETS), a Parlament az 2023 áprilisi plenáris ülésen jóváhagyt a felülvizsgált változatot. A szöveget most hivatalosan a Tanácsnak jóvá kell hagynia, hogy hatályba lépjen.

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése

Az EU az ipar mellett több más területen is lépéseket tesz a párizsi klímamegállapodásban foglaltak betartása érdekében. Ilyen:

• a közös kötelezettségvállalásról szóló rendelet 
• a földhasználatról és az erdők védelméről szóló szabályozás
• a limit az autók és kisteherautók szén-dioxid-kibocsátására 

• az üvegházhatást okozó gázok csökkentése az EU-ban

Ezt a cikket eredetileg 2017. február 13-án publikáltuk, és azóta frissítettük.

Tekintse meg infografikánkat az EU 2020-ra kitűzött klímaváltozási céljainak elérése felé tett lépésekről.