Mi az az ETS?

Az EU, amely a harmadik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó a világon, azt az ambiciózus célt tűzte ki maga elé, hogy 2030-ra jelentősen csökkenti a károsanyag-kibocsátást az 1990-es adatokhoz képest, 2050-re pedig eléri a nettó zéró kibocsátást.

Ennek elérését segíti a kibocsátás-kereskedelmi rendszer (ETS), amelyet 2005-ben hozott létre az Unió, és amely az ipari tevékenység miatt keletkező káros anyagokra vonatkozik.

Hogyan működik a rendszer?

Az ETS több mint 10 ezer erőművet és gyárat érint. Meghatároz egy szén-dioxid kibocsátási küszöböt, és ez alatt a határérték alatt a vállalatok csak szén-dioxid kvótákért cserébe szennyezhetik a levegőt. Ezekért pedig aukciók keretében fizetniük kell, így motiváltak abban, hogy minél alacsonyabb legyen a kibocsátás. A kvóta úgy működik, hogy egy CO2-egység egy tonna szén-dioxid kibocsátását engedélyezi. A fel nem használt kvótát a vállalatok eladhatják.

Néhány esetben, főként amikor félő, hogy a kibocsátási küszöb miatt a vállalatok áttelepítik a termelést egy másik országba, a kvóta ingyenes.

A szén árának szabályozása

A 2008-as pénzügyi válság után az engedélyek nagyon olcsók voltak, mert visszaesett rájuk a kereslet, miközben a kínálat változatlan maradt.

A túltermelés miatt jelentősen lecsökkent a kvóták ára, így a vállalatok többé már nem motiváltak eléggé abban, hogy mérsékeljék a károsanyag-kibocsátást.

Megoldásképpen piaci stabilitási tartalékot (Market Stability Reserve - MSR) hoztak létre. Ez gondoskodik arról, hogy egyensúly legyen az eladásra szánt kvóták és a kereslet között - tartalékot képez a felesleges kvótákból és csak akkor vezeti vissza ezeket a piacra, ha megnő a kereslet.

ETS reform a zöld megállapodás keretében

Az EU jelenleg is dolgozik a rendszer aktualizálásán, hogy az ETS-t összhangba hozza az európai zöld megállapodás magasabb kibocsátáscsökkentési célkitűzéseivel. A Bizottság azt javasolja, hogy 2030-ig 61%-kal csökkentsék az ágazat kibocsátását.

A javasolt változtatások között szerepel az ágazat éves kibocsátásának csökkentett felső határa és az MSR-re vonatkozó szabályok felülvizsgálata, a rendszer kiterjesztése a tengeri közlekedésre, valamint az épületekre és a közúti közlekedésre vonatkozó külön ETS létrehozása.

Mit akar a Parlament?

A képviselők szeretnék, ha ambíciózusabb lenne a Bizottság javaslata és tovább csökkentenék a 2030-ig rendelkezésre álló éves kibocsátási egységek számát, hogy 2030-ra elréjék a 63%-os kibocsátáscsökkentést. Emellett szeretnék, hogy a települési hulladékégetés 2026-tól kerüljön be az ágazatba.

Az ingyenes kibocsátási egységeknek 2032-re meg kellene szűnniük, addigra ugyanis a Parlament azt szeretné, ha az EU szén-dioxid-határ kiigazító intézkedései működőképesek lennének. Az intézkedés szén-dioxid-díjat vetne ki a kevésbé ambiciózus klímacélokkal rendelkező országokból importált árukra, és megakadályozná, hogy a vállalatok a termelést olyan országba helyezzék át, ahol kevésbé szigorúak a kibocsátási szabályok.

Hogy megkíméljék az embereket a további energiaköltségektől a Parlament szeretné, ha az új kibocsátáskereskedelmi rendszer csak a kereskedelmi célú közúti közlekedésre és az épületekre terjedne ki. A magánközlekedés és az épületek csak 2029-től kerülnének bele, és ehhez új bizottsági javaslatra lenne szükség.

A kibocsátáskereskedelmi rendszerből származó összes bevételt kizárólag klímavédelmi intézkedésekre vagy a zöld átállás által érintett munkavállalók átképzésére kell fordítani uniós és tagállami szinten egyaránt – mondják a képviselők. Az új kibocsátáskereskedelmi rendszerből származó bevételek egy része a Szociális Klíma Alapba kerül, amelynek célja az energiaszegénység által érintett háztartások és vállalkozások támogatása.

Következő lépések

A Parlament június 22-én a plenáris ülés elfogadta a reformmal kapcsolatos álláspontját. A képviselők megkezdhetik a tárgyalásokat a tagállamokkal a végleges szabályokról.

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése

Az EU az ipar mellett több más területen is lépéseket tesz a párizsi klímamegállapodásban foglaltak betartása érdekében. Ilyen:

• a közös kötelezettségvállalásról szóló rendelet 
• a földhasználatról és az erdők védelméről szóló szabályozás
• a limit az autók és kisteherautók szén-dioxid-kibocsátására 

• a repülők és hajók kibocsátásának csökkentése

Ezt a cikket eredetileg 2017. február 13-án publikáltuk, és azóta frissítettük.

Tekintse meg infografikánkat az EU 2020-ra kitűzött klímaváltozási céljainak elérése felé tett lépésekről.