Az EU válasza a migrációs kihívásra
A migrációs válság rámutatott az európai menekültügyi rendszer hiányosságaira, és ez az EU-t azonnali cselekvésre kényszerítette. Összefoglaltuk, hogyan mit tesz e téren a Parlament.
2015-ben 1,83 millió illegális határátlépés történt az EU külső határain. Ugyan 2020-ra ez a szám 125 100-ra csökkent, a Parlament számos javaslatot tett az uniós menekültügyi politika hiányosságainak orvoslására: a menekültügyi rendszer reformjától a külső határbiztonság megerősítésén és a visszaküldési gyakorlat hatékonyabbá tételén át a menekültek integrációjának elősegítéséig.
A menekültügyi rendszer reformja és a felelősség megosztása az uniós tagállamok között
Az Európai Bizottság 2016-ban javaslatot tett a közös európai menekültügyi rendszer (CEAS) reformjára (ide tartozik a dublini rendelet is, ez határozza meg a menedékkérelmek elbírálásáért felelős tagállamot). Erről azonban a tagállamok vezetői nem jutottak megállapodásra, ezért a Bizottság 2020 szeptemberében egy új migrációs és menekültügyi paktumot mutatott be, amely több lehetőséget ad a tagállamoknak a szolidaritás kifejezésére és számos új javaslatot tartalmaz a migráció kezelésére. A Parlamentnek és a Tanácsnak közös nevezőre kell jutnia a javaslatok kapcsán. Az EP-képviselők első reakcióit ide kattintva tudja elolvasni.
Az Európai Parlament szerint a reform mellett különös fontossággal bír egyrészt a külső határellenőrzés szigorítása, másrészt az, hogy a tagállamok a mostaninál hatékonyabban regisztrálják a határátlépőket. A Parlament 2014-2019 közötti jogalkotási ciklusában az európai parlamenti képviselők egyértelmű európai szintű szabályok megállapításán is dolgoztak a reguláris migránsok és a menekültek egyértelmű megkülönböztetése, valamint annak érdekében, hogy a menedékkérőkkel szemben biztosítsák a tisztességes és egyenlő bánásmódot.
A közös európai menekültügyi rendszerről szóló cikkünkben összefoglaltuk a fontosabb tudnivalókat.
Az EU külső határainak védelme és a migrációs áramlások kezelése
A menekültválság óriási nyomást helyezett a nemzeti határrendészeti hatóságokra, ezért a Parlament az EU külső határainak felügyeletéért felelős Frontex ügynökség megerősítését kérte, az Európai Bizottság pedig 2015 decemberében javaslatot tett egy új Európai Határ- és Parti Őrség felállítására, amelynek célja az uniós külső határok igazgatásának és biztonságának megerősítése, valamint a nemzeti határőrök támogatása.
Az új ügynökség 2016 októberében kezdte meg működését. A tervek szerint az ügynökség 2027-re 10 000 határőrből álló készenléti alakulatot biztosít majd.
A Bizottság 2020 szeptemberi javaslata szerint az uniós országok választhatnak, hogy menedékkérőket fogadnak be (helyeznek át), vagy az illegális bevándorlók visszaküldésében vesznek részt egy másik uniós országból. A részletekről a Parlamentnek és a Tanácsnak kell megállapodnia.
A Parlament és a Tanács megállapodását követően 2021 november 11-én a Parlament támogatta a jelenlegi Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) átalakítását az EU Menekültügyi Ügynökségévé. A megújult ügynökség segít a tagállamoknak, hogy a menekültügyi eljárások egységesebbek és gyorsabbak legyenek. A mintegy 500 szakértő segítségével jobb támogatást nyújt majd a magas esetszámmal küzdő nemzeti menekültügyi rendszereknek, és hatékonyabbá, fenntarthatóbbá teszi az EU teljes migrációkezelési rendszerét. Ezen túlmenően az új ügynökség feladata lesz annak nyomon követése, hogy a tagállamokban a nemzetközi védelmi eljárások és a befogadási feltételek esetében tiszteletben tartják-e az alapvető jogokat.
A Parlament 2021 júliusában elfogadott állásfoglalásában jóváhagyta a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (AMIF) 2021–2027 közötti megújított költségvetését, amely így 9,88 milliárd euróra növekedett. Az új alap segíti az egységes menekültügyi politika megerősítését és a tagállami igényekkel összhangban támogatja a legális bevándorlás fejlesztését és a harmadik világbeli országok állampolgárainak integrációját. Emellett szerepe van az illegális bevándorlás elleni küzdelemben is. Az alap forrásai annak elősegítésére is felhasználhatók, hogy a tagállamok igazságosabban osszák el egymás között a menekültek és menedékkérők ellátásának feladatát.
A képviselők támogatták az új Integrált Határkezelési Alap (IBMF) létrehozását is és megállapodtak abban, hogy ennek költségvetése 6,24 milliárd euró. Az IBMF az alapvető jogok tiszteletben tartásával segíthet a tagállamok határigazgatással kapcsolatos kapacitásának növelésében. Emellett hozzájárul a közös, összehangolt vízumpolitikához, és védelmi intézkedéseket vezet be az Európába érkező kiszolgáltatott emberek, a kísérő nélküli gyermekek számára.
Olvassa el az EU határellenőrzéséről és a migránsok kezeléséről szóló cikkünket!
A menekültek beilleszkedésének elősegítése Európában
Az EU lépéseket tesz annak támogatására, hogy a migránsok új hazájukban munkát találjanak és beilleszkedjenek a társadalomba. A 2021–2027 közötti időszakra létrehozott Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap forrásai segítenek a helyi és regionális önkormányzatok számára a tanácsadás, oktatás, nyelvi képzések, polgári orientációs tanfolyamok vagy szakmai tanácsadás finanszírozásában.
A Parlament nemcsak támogatja az új lehetőségeket teremtő programokat, hanem szorgalmazza is ezek nagyobb fokú finanszírozását, például különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportok és a menekültek számára történő munkahelyteremtés és oktatás terén.
Olvassa el a menekültek európai integrációjáról szóló cikkünket!
