A migrációs kérdés Európában 

Frissítve: 
 
Létrehozva:   
 
Migráció Európába: afgán menekültek próbálnak a tengeren át Görögországba jutni Törökországból. ©UNHCR/Achilleas Zavallis  

A migráció kihívásokat és lehetőségeket is jelent Európa számára. Összefoglaltuk, hogyan kezeli az EU a menekültek mozgását és a menekültügyet.

Az EU-ba érkező menekültek és irreguláris migránsok példátlan mértékű aránya, amely 2015-ben érte el csúcspontját, az EU részéről számos intézkedést követelt meg a helyzet kezelése érdekében. Ezek az intézkedések először is a legális és az illegális bevándorlás kérdését érintik, másodszor pedig a menekültügyi szabályok uniós szintű összehangolását. A migrációs hullám a határok megfelelő őrizetét biztosító intézkedéseket és reformokat, valamint a menedékkérők tagállamok közötti igazságosabb elosztását tette szükségessé.

A migrációs probléma

Az utóbbi években Európának a második világháború vége óta bekövetkezett legsúlyosabb migrációs kihívásra kellett reagálnia. 2015-ben 1,25 millió olyan személyt regisztráltak az EU-ban, akik első alkalommal nyújtottak be menedékkérelmet; 2018-ra a kérelmezők száma 581 000-re csökkent. 2018-ban 116 647 ember érte el Európát tengeri úton, szemben a 2015. évi több mint egymillió fővel. 2018-ban az EU-ba irányuló illegális határátlépések teljes száma 150 114-re esett vissza, ami öt év alatt a legalacsonyabb szint, és 92%-kal a 2015. évi migrációs válság csúcspontja alatt van. A migrációs áramlások enyhültek ugyan, a válság felszínre hozta az európai menekültügyi rendszer hiányosságait. E hiányosságokkal szemben a Parlament az uniós menekültügyi szabályok reformja, valamint az uniós határellenőrzések megerősítése révén igyekezett fellépni.

Olvassa el az európai migrációs válságról és a migráció kezelésére irányuló uniós intézkedésekről szóló cikkeinket.

Bevándorláspolitika az EU-ban

Az EU bevándorláspolitikája a legális és az illegális migráció kérdését is szabályozza. Az Unió hatáskörébe tartozik, hogy meghatározza az egyes tagállamokba érkező vagy ott tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok belépésének és tartózkodásának feltételeit. A tagországok viszont meghatározhatják, hogy hány harmadik országbeli állampolgárt engednek be munkavállalás céljából.

Az illegális migrációt az EU főként visszatérési politikája segítségével csökkenti, szigorúan az alapvető jogok tiszteletben tartása mellett. Az EU ösztönözheti, akár pénzügyileg is támogathatja a tagállamok területén élő migránsok beilleszkedését, ám ezen a téren nem hangolta össze a tagállami szabályokat.

A Parlament aktívan részt vesz az illegális és legális bevándorlással foglalkozó új jogszabályok elfogadásában. A Lisszaboni Szerződés 2009-es hatálybalépése óta a Parlament a tagállamokat e kérdésekben képviselő Tanáccsal együtt társjogalkotói szerepet tölt be.

Az EU bevándorláspolitikájáról szóló ismertetőnkben összegyűjtöttük a főbb tudnivalókat a témában.

Az EU menekültügyi politikája

Az EU 1999 óta dolgozik egy közös európai menekültügyi rendszer (KEMR) kialakításán. Ahhoz, hogy a rendszer megfelelően működjön, a következő elemeket kell magában foglalnia:

  • közös szabályok a menekültstátusz megadása tekintetében;
  • olyan eljárások, amelyek meghatározzák, hogy mely tagállam köteles a menedékjog iránti kérelem elbírálására;
  • a befogadási feltételekre vonatkozó előírások;
  • a harmadik országokkal való partnerség és együttműködés.

A Lisszaboni Szerződésnek köszönhetően az Európai Parlament a menekültüggyel kapcsolatos jogalkotásban társjogalkotó, súlya tehát az Európai Tanácséval azonos.


További információkért tekintse meg az EU menekültügyi politikájáról szóló tájékoztatónkat.