Hulladékkezelés az EU-ban: trendek és statisztikák (infografika) 

Frissítve: 
 
Létrehozva:   
 

Az újrahasznosítás ösztönzésére új hulladékkezelési szabályokat hoz az EU. Infografikánkon mutatjuk be, az európai háztartások mennyi hulladékot termelnek, és mi történik velük azután.

A kommunális hulladék tizedét teszi ki annak a 2,5 milliárd tonna hulladéknak, ami évente keletkezik az EU-ban. Ugyanakkor komoly kihívást jelent az újrahasznosítása, mivel nagyon vegyes összetételű, sok különböző forrásból származó hulladékról van szó. 

Bővebben arról, hogy mit tesz az EU a hulladékgazdálkodás hatékonyabb kezelése és a körforgásos gazdaság megvalósítása érdekében.

Az európai hulladéktermelés eloszlása ágazatonként  

Mennyi hulladék keletkezik Európában?

 

2005 és 2018 között csökkent az egy főre eső hulladéktermelés Európában, ugyanakkor a tagországokban egymástól különböző trendek figyelhetők meg. Míg például Dániában, Németországban és Csehországban nőtt, addig Magyarországon, Romániában vagy épp Hollandiában csökkent a hulladéktermelés.

 

A legtöbb hulladék Dániában, Máltán, Cipruson és Németországban keletkezett, míg a legkevesebb Magyarországon, Lengyelországban, Csehországban és Romániában. A tehetősebb országokban általában több hulladék keletkezik, különösen ha a turizmus is jelentős, mint például Ciprus és Málta esetében. Magyarország a hatodik legkevesebb hulladékot termelő uniós ország.

EU-s célkitűzések és a kommunális hulladék kezelése a tagállamokban  

Hulladékkezelési módszerek Európában

 

Környezetvédelmi szempontból a legelőnyösebb, ha eleve kevesebb hulladék keletkezik. Ugyanakkor még hatékony újrahasznosítás mellett is elkerülhetetlen, hogy az elfogyasztott termékek egy részét kidobják, így azok tárolásával vagy megsemmisítésével is foglalkozni kell.

Az EU létrehozott egy hulladékkezelési hierarchiát, amely első körben a megelőzésre és az újbóli felhasználásra összpontosít, ezzel „második esélyt” adva a termékeknek. Ezt követi az újrahasznosítás és komposztálás, illetve a hulladékégetés, amellyel elektromos energia nyerhető. A környezet és az egészségünk számára is legkárosabb megoldás a hulladéklerakás, ugyanakkor ez a legolcsóbb.

Európában a kommunális hulladék 46%-át komposztálták vagy hasznosították újra 2017-ben. A hulladékkezelés módja azonban régiónként eltér.

A hulladéklerakás gyakorlata mára már szinte teljesen eltűnt az olyan országokban, mint Belgium, Hollandia, Svédország, Dánia, Finnország, Németország és Ausztria. Itt az újrahasznosítás mellett hulladékégetést alkalmaznak. Emellett Németország és Ausztria vezetők az újrahasznosításban.

Ezzel szemben a kelet- és dél-európai országokban még mindig jelentős a hulladéklerakás. Máltán, Cipruson, Görögországban a keletkezett kommunális hulladék több mint 80%-a kerül a hulladéklerakókba, de például Spanyolország és Portugália is a hulladék több mint felét nem hasznosítja újra vagy használja fel energiatermelésre.

A hulladék egy részét exportálják is. Az EU-n kívüli országokba irányuló hulladékexport 2020-ban elérte a 32,7 millió tonnát. Az EU-n kívülre exportált hulladék nagy része vas- és színesfémhulladék, valamint papír-, műanyag-, textil- és üveghulladék. Az EU vasfém- és üveghulladék-exportja elsősorban az OECD-tagországokba, míg a színesfém-, papír-, műanyag- és textilhulladék-export többnyire nem OECD-tagországokba kerül.

Mit tesz a Parlament a körforgásos gazdaság eléréséért?


2022 októberében a Parlament jóváhagyta a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokra (POP) vonatkozó szabályok felülvizsgálatát, hogy csökkentse a veszélyes vegyi anyagok mennyiségét a hulladékban és a termelési folyamatok során. Az új szabályok szigorúbb határértékeket vezetnek be, betiltanak bizonyos vegyi anyagokat, és segítenek távol tartani a szennyező anyagokat az újrahasznosítástól.

2018-ban az EU ambiciózus célokat tűzött ki az újrahasznosításra, a csomagolási hulladékokra és a hulladéklerakókra vonatkozóan. A cél a körkörös gazdaság megvalósítása. Az Európai Bizottság 2020 márciusában ismertette az EU körkörös gazdaságra vonatkozó cselekvési tervét, amelynek célja a hulladék csökkentése az erőforrások hatékonyabb kezelése.

A Parlament 2021 februárjában megszavazta a körkörös gazdaság új cselekvési tervét, amely további intézkedéseket vár a karbonsemleges, környezetvédelmi szempontból fenntartható, mérgezésmentes és teljesen körkörös gazdaság 2050-ig történő megvalósítása érdekében, beleértve az újrafeldolgozás szigorúbb szabályait és az alapanyagok felhasználására és fogyasztására vonatkozó, 2030-ra kötelezően teljesítendő célértékeket.

A képviselők arra is felszólították az uniós országokat, hogy fokozzák a jó minőségű újrafeldolgozást, határolódjanak el el a hulladéklerakóktól és minimalizálják az égetést.

A Bizottság 2022 novemberében új, az egész EU-ra kiterjedő csomagolási szabályokat javasolt. Ezek között szerepelnek a csomagolás tervezésének javítására irányuló javaslatok, például az egyértelmű címkézés, az újrahasználat és az újrafeldolgozás népszerűsítése, valamint a bioalapú, biológiailag lebomló és komposztálható műanyagokra való átállás.

2023 januárjában a Parlament elfogadta álláspontját a hulladékszállítási szabályokról, amelyek célja az újrahasználat és az újrafeldolgozás támogatása, valamint a szennyezés csökkentése. A szabályok értelmében az EU-ból kivitt hulladékot környezetbarát módon kell kezelni a célországokban, és határozottabban kell a fellépni az illegális szállítások ellen.

Az EU-n belül a képviselők jobb információáramlást és átláthatóságot szeretnének a szállítmányokkal kapcsolatban. A veszélyes hulladékok nem OECD-országokba való exportját pedig meg kellene tiltani, ahogy a műanyaghulladékok nem OECD-országokba történő kivitelét is, az OECD-országokba irányuló exportot pedig 4 éven belül kellene megszüntetni.

További tények és infografikák a hulladékkezelésről