Az EU intézkedései a klímaváltozás megfékezésére 

Frissítve: 
 
Létrehozva:   
 

Hogyan lép fel az EU és a Parlament a klímaváltozás ellen? Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.

A klímaváltozás káros hatásai. Fotó: Ezra Comeau-Jeffrey (Unsplash)  

A globális felmelegedés megfékezése

Az átlaghőmérséklet az ipari forradalom óta emelkedik, a 2008–2017 közötti időszak az eddig mért legmelegebb évtized volt. A valaha mért tizenhét legmelegebb év közül tizenhat 2000 utáni.

A Kopernikusz Klímaváltozás-figyelő szolgálat adatai szerint a 2008-as év a valaha mért három legmelegebb év egyike volt Európában. A változást pedig javarészt az üvegházhatású gázok kibocsátásának emelkedése és az emberi tevékenységek okozzák.

Bolygónkon az átlaghőmérséklet 0,85ºC-kal magasabb, mint a 19. század végén. A szakértők szerint az iparosodás előtti időkhöz viszonyított 2°C-os hőmérséklet-növekedés az a határérték, amely felett sokkal magasabb a kockázata, hogy a Földön veszélyes és potenciálisan katasztrofális környezeti változások történnek.

Ezért a világ vezetői egyetértenek abban, hogy a legfőbb cél a 2°C-os hőmérséklet-növekedés elkerülése.

A számok

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint az EU a harmadik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó a világon Kína és az Egyesült Államok után. Az üvegházhatású gázok 78%-a az energiaiparból származik Európában (2015.).

A károsanyag-kibocsátás csökkentése európai szinten együttműködve sokkal hatékonyabb, a klímaváltozás káros hatásai pedig az összes tagállamot érintik, még akkor is ha nem azonos módon. Míg a Mediterrán térségben nagyobb szárazság és kánikula várható, addig a kontinens belső területein a folyók áradása és erdőtüzek várhatóak.

Az EU vezetői ezért már 2008-ban elkötelezték magukat amellett, hogy az 1990-es szinthez képest 20%-kal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását 2020-ra. A legutóbbi adatok szerint az EU jó úton halad a klímacélok elérésében, 2015-re a kibocsátás 22%-kal csökkent.

További statisztikákat és trendeket ide kattintva lehet találni.

Hogyan éri el az EU a kibocsátás csökkentését?

Az Unió kulcsszerepet játszik a globális felmelegedés megfékezésében, fontos szereplője a klímaváltozásról szóló ENSZ-tárgyalásoknak A párizsi klímamegállapodás részeként 2014-ben az EU még tovább lépett és azt az ambiciózus célt tűzte ki maga elé, hogy 2030-ra 40%-kal csökkenti a károsanyag-kibocsátást az Unióban az 1990-es adatokhoz képest.

A károsanyag-kibocsátás csökkentése

Az iparban keletkező üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez az Unió létrehozta a kibocsátás-kereskedelmi rendszerét (ETS). A többi szektorra vonatkozóan pedig kötelező nemzeti kibocsátási küszöböket határozott meg a tagállamok számára (figyelembe véve a GDP-t). Emellett az EU az erdők szén-dioxidot semlegesítő képességét is használja a klímaváltozás elleni harcban.

Az EU kibocsátást csökkentő konkrét intézkedéseiről ide kattintva lehet többet olvasni.

Az energiaszektor kérdése

A klímaváltozás elleni fellépés fontos része az EU tiszta energia programja, amelyet 2018-ban fogadott el a Parlament. A cél, hogy növelje a megújuló energiák arányát az ágazatban, és lehetővé tegye a háztartások számára, hogy saját maguk termeljenek és tároljanak megújulókból származó villamosenergiát.

Emellett az EU külön figyelmet fordít az épületek energiahatékonyságának növelésére.

Az EU tiszta energiát támogató intézkedéseiről ide kattintva lehet többet megtudni.

Az uniós vezetők megegyeztek, hogy a 2014–2020 közötti időszakra tervezett büdzsé legalább 20%-át a klímaváltozással kapcsolatos projektekre fogják fordítani, ebből 3,4 milliárd eurót csak a LIFE környezetvédelmi akcióprogramra.