Az EU intézkedései a klímaváltozás megfékezésére

Hogyan lép fel az EU és az Európai Parlament a klímaváltozás ellen? Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.

Úszó jégdarab. Fotó: Ezra Comeau-Jeffrey (Unsplash)
A klímaváltozás káros hatásai. Fotó: Ezra Comeau-Jeffrey (Unsplash)

A globális felmelegedés enyhítése


Az átlaghőmérséklet az ipari forradalom óta emelkedik, a 2011–2020 közötti időszak az eddig mért legmelegebb évtized volt. A valaha mért húsz legmelegebb év közül tizenkilenc 2000 utáni.

A Kopernikusz Klímaváltozás-figyelő szolgálat adatai szerint a 2022-es évben volt a valaha mért legmelegebb nyár és ezt volt a második legmelegebb év volt Európában. A változást pedig javarészt az üvegházhatású gázok kibocsátásának emelkedése és az emberi tevékenységek okozzák.

Bolygónkon az átlaghőmérséklet 0,95-1,20ºC-kal magasabb, mint a 19. század végén. A szakértők szerint az iparosodás előtti időkhöz viszonyított 2°C-os hőmérséklet-növekedés az a határérték, amely felett sokkal magasabb a kockázata, hogy a Földön veszélyes és potenciálisan katasztrofális környezeti változások történnek.

Ezért a világ vezetői egyetértenek abban, hogy a legfőbb cél a 2°C-os hőmérséklet-növekedés elkerülése.

Miért fontos az EU klímaváltozásra adott válasza?


A klímaváltozás hatása Európára


A klímaváltozás már most is különbözőképpen ugyan, de hatással van az európai régiókra. A biológiai sokféleség csökkenéséhez, erdőtüzekhez, a terméshozamok csökkenéséhez és magasabb hőmérsékletekhez vezethet. Az emberek egészségére is hatással lehet.

Az EU nagy kibocsátó 


2019-ben az EU volt a negyedik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó a világon Kína, az Egyesült Államok és India után.

Klímaváltozás Európában: statisztikák és trendek

Az EU elkötelezett a nemzetközi klímatárgyalások során


Az EU kulcsszerepet játszik az ENSZ klímatárgyalásai során, valamennyi tagállam aláírta a párizsi megállapodást is, összehangolják álláspontjukat és uniós szinten közös kibocsátáscsökkentési célokat tűznek ki.

A párizsi megállapodás értelmében az EU 2015-ben kötelezettséget vállalt arra, hogy 2030-ig legalább 40%-kal csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. 2021-ben a célt 2030-ra legalább 55%-os csökkentésre, 2050-re pedig a klímasemlegességre módosították.

Infografika: a klímatárgyalások története

Az EU erőfeszítései megtérülnek


Az EU vezetői ezért már 2008-ban elkötelezték magukat amellett, hogy az 1990-es szinthez képest 20%-kal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását 2020-ra. 2019-re a kibocsátás 24%-kal csökkent, 2020-ra pedig 31%-kal, részben a Covid19 világjárvány miatt. 2021-ben új célokat tűztek ki.

Infografikánk az EU 2020-as klímapolitikai céljai felé tett előrehaladásáról

Európai zöld megállapodás: Hogyan éri el az EU a nulla kibocsátást 2050-re?


2021. június 24-én a Parlament elfogadta az új klímarendeletet, amely a jelenlegi 2030-as kibocsátáscsökkentési célkitűzést 40% -ról 55% -ra emeli, és a 2050-re vonatkozó klimasemlegességi célt jogilag kötelező érvényűvé teszi.

A nulla nettó kibocsátás célját a klímatörvényben rögzítették. Az európai zöld megállapodás pedig az útiterv.

Az európai zöld megállapodás célja, hogy Európa 2050-re klímasemleges kontinenssé váljon. Az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatos jogszabályok 2021-től jogilag kötelező érvényűek minden EU-tagország számára.

A Bizottság által 2021. júliusában benyújtott Irány az 55%! csomag lehetővé teszi Európa számára, hogy elérje a zöld megállapodás céljait. Ide tartozik az energiahatékonysággal, a megújuló energiákkal, a kibocsátáskereskedelmi rendszerrel, a szén-dioxid határmechanizmussal és az új személygépkocsik és haszongépjárművek szén-dioxid kibocsátásával kapcsolatos jogszabályok felülvizsgálata.

Az EU azon is dolgozik, hogy 2050-re megvalósítsa a körkörös gazdaságot, fenntartható élelmiszerrendszert hozzon létre, valamint megvédje a biológiai sokféleséget és a beporzókat.

Az Európai Bizottság ismertette részletes javaslatát a zöld megállapodás finanszírozásáról is. Az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó beruházási terv célja, hogy köz- és magánberuházások révén legalább 1000 milliárd euró összegyűljön a következő évtizedben.

A Méltányos átállást Támogató Alap keretében várhatóan 100 milliárd euró összegű köz- és magánberuházást mozgósít az Unió. Ezt a pénzt fel lehetne használni például a munkavállalók átképzésére, a vállalkozások támogatására, hogy új foglalkoztatási lehetőségeket teremtsenek, a tiszta energiába történő beruházásokra vagy az épületek szigetelésére.

További részletek a zöld megállapodásról.

Az üvegházhatású gázok kibocsátása az EU-ban ágazatonként
Az üvegházhatású gázok kibocsátása az EU-ban ágazatonként

A károsanyag-kibocsátás csökkentése az EU klímapolitikájával

Erőművek és ipar


Az iparban keletkező üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez az Unió létrehozta a kibocsátás-kereskedelmi rendszerét (ETS). A többi szektorra vonatkozóan pedig kötelező nemzeti kibocsátási küszöböket határozott meg a tagállamok számára (figyelembe véve a GDP-t). Emellett az EU az erdők szén-dioxidot semlegesítő képességét is használja a klímaváltozás elleni harcban.

A zöld megállapodás ambiciózusabb céljaihoz való igazítása érdekében az ETS rendszert úgy frissítették, hogy 2030-ra 62%-kal csökkentsék az ipar kibocsátását. A felülvizsgált kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS II) 2027-től olyan szennyező ágazatokat tartalmaz, mint az épületek és a közúti közlekedés, és a tengeri szállítás.

Építőipar, mezőgazdaság, hulladékgazdálkodás


A kibocsátáskereskedelmi rendszerben nem szereplő ágazatok, mint például az építőipar, a mezőgazdaság és a hulladékgazdálkodás, szintén csökkenteni fogják kibocsátásukat, méghozzá a tagállamok közötti erőfeszítések megosztásával. Hogy lépést tartsanak az Irány az 55%! csomaggal ezekre az ágazatokra vonatkozó csökkentési célokat 2030-ra 29%-ról 40%-ra emelik.

Közlekedés


Ami a közúti közlekedést illeti, 2022 júniusában az Európai Parlament támogatta azt a javaslatot, ami az új személygépkocsik és kisteherautók zéró szén-dioxid kibocsátásának eléréséről szól az EU-ban 2035-re.

2022 júniusában a Parlament megszavazta a légi közlekedés kibocsátáskereskedelmi rendszerének felülvizsgálatát is, hogy az Európai Gazdasági Térségből induló összes járatot is bevonják a rendszerbe. 2023 áprilisában a Parlament elfogadta a felülvizsgált javaslatot, amely 2026-ig fokozatosan megszünteti az ingyenes légi közlekedési kibocsátási egységeket, és segíti a fenntartható repülési üzemanyagok használatát.

Az EU kibocsátást csökkentő konkrét intézkedéseiről ide kattintva lehet többet olvasni.

Erdőirtás és földhasználat

Az EU szeretné felhasználni az erdők szén-dioxid elnyelő képességét is az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. 2023 tavaszán a képviselők az erdőirtásra és a földhasználat megváltoztatására (LULUCF) vonatkozó szabályok frissítése mellett szavaztak. Az új szabályok 2030-ra 15%-kal növelik az EU szén-dioxid-nyelőit.

Import a kevésbé ambiciózus klímacélokkal rendelkező országokból 


A Parlament 2023 áprilisában fogadta el a szén-dioxid-kibocsátási határok kiigazítására vonatkozó szabályokat. Ez szén-dioxid-díjat vet ki az EU-n kívüli, nagy szén-dioxid-kibocsátású iparágakból származó importra, hogy így megakadályozza az áttelepülést a kevésbé ambiciózus éghajlati célokkal rendelkező országokba.

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése: az EU céljai és politikái

A megújuló energiák és az energiahatékonyság növelése

 

Az energia az üvegházhatású gázok kibocsátásának legnagyobb forrása az EU-ban. Az energiahatékonyság javítása és a tisztább energia előállítása segít elérni az EU klímapolitikai céljait és csökkenti az importtól való függőséget.

2023 szeptemberében a Parlament megállapodott a megújuló energiaforrások fellendítéséről. A megújulók aránya az EU végső energiafogyasztásában 2030-ra 42,5%-ra kell emelkedjen, míg az egyes országoknak 45%-ra kell törekedniük.

Ezen túlmenően az EU új, a Parlament által 2023 júliusában támogatott célokkal kívánja javítani az energiahatékonyságot: uniós szinten legalább 11,7%-kal csökken az energiafogyasztás 2030-ig (a 2030-as energiafogyasztás 2020-as előrejelzéséhez képest).

Fenntartható és körforgásos gazdaság létrehozása 2050-re

A zöld megállapodás értelmében a szén-dioxid-semleges EU-ra való átállás 2050-ig a termékek teljes életciklusának újragondolását jelenti: a fenntartható fogyasztás és a körforgásos gazdaság támogatása ez, mely az erőforrás-felhasználás, a hulladékok és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenéséhez kell vezessen.

Az EU körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terve lépéseket tartalmaz a következőkkel kapcsolatban:

  • csomagolás és műanyag
  • fenntartható textíliák
  • elektronika
  • építés és épületek
  • akkumulátorok és járművek
  • kritikus fontosságú nyersanyagok
  • áruk javítása és újrafelhasználása


Bővebben arról, mit tesz az EU a körforgásos gazdaság megvalósítása érdekében.

A klímaváltozás elleni küzdelem a biológiai sokféleség megőrzésével és a természet helyreállításával

 

A természetes ökoszisztémák helyreállítása és a biológiai sokféleség megőrzése fontos a klímaváltozás mérséklése, a természet szén-dioxid-tároló kapacitás növelése és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség fokozása szempontjából is.

Az erdők alapvető fontosságúak a szén-dioxid-kibocsátás elnyelésében és ellensúlyozásában. 2023 áprilisában a Parlament új szabályokat fogadott el annak biztosítására, hogy az EU-ba importált áruk sehol a világon ne járuljanak hozzá az erdőirtáshoz vagy az erdők pusztulásához.

Bővebben arról, hogyan őrzi meg az EU a biológiai sokféleséget.