A műszálas ruháktól az emberi szervezetig: a mikroműanyagok útja

Honnan származnak a mikroműanyagok, milyen káros hatásuk lehet ránk és a környezetünkre, és hogyan dolgozik az EU a probléma megoldásán? Összeszedtük a fontosabb tudnivalókat.

Microplastic illustration image
Mikroműanyagok a tengerparton

Mi az a mikroműanyag és honnan származik?

A mikroműanyagok a műanyag olyan apró részei, amelyek kisebbek, mint öt milliméter. Forrásukat tekintve két fajtáját különböztetjük meg: az elsődleges és a másodlagos mikroműanyagokat.

Elsődleges mikroműanyagok:

  • Kis részecskékként közvetlenül kerülnek a környezetbe
  • Becslések szerint a tengerekben 15-31 százaléknyi elsődleges mikroműanyag található
  • Legfőbb forrásai: műszálas ruhák mosása (ez teszi ki az elsődleges mikroműanyagok 35 százalékát)
  • A gépjárművek gumijainak kopása (28 százalék)
  • A kozmetikumokhoz szándékosan hozzáadott mikroműanyagok (például az arcradírban a mikrogyöngyök, 2 százalék)

Másodlagos mikroműanyagok:

  • Nagyobb műanyagtárgyakból származó részecskék (például műanyagszatyrok, palackok vagy halászati eszközök)
  • A tengerekben körülbelül 69-81 százaléknyi másodlagos mikroműanyag található

Melyek a mikroműanyagok főbb hatásai?

Egyre több mikroműanyag található a tengerekben. Az ENSZ 2017-ben már figyelmeztetett, hogy nagyjából 51 billió mikroműanyag részecskéről van szó, 500-szor több, mint amennyi csillag van az égen.

A tengerekben lévő mikorműanyagok rendkívül károsak, mert a tengeri állatok megehetik azokat, így a műanyag a táplálékláncon keresztül az emberi szervezetbe is bekerülhet.

Megtalálhatók továbbá ételekben és italokban, például a sörben, a mézben vagy a csapvízben. És nem meglepő módon az emberi ürülékben is.

Az emberi egészségre való hatásuk egyelőre nem ismert, de a műanyagok gyakran tartalmaznak olyan adalékanyagokat, mint a stabilizátorok vagy tűzgátlók, és más vegyi anyagokat is, amelyek károsak lehetnek az állati vagy emberi szervezetre.

Milyen megoldásokon dolgozik az EU?

Szeptemberben a képviselők elfogadtak egy stratégiát, amelynek célja, hogy növelje az újrahasznosított műanyag mértékét az EU-ban. Továbbá arra kérték a Bizottságot, hogy 2020-ra Unió-szerte tiltsák be a kozmetikumokhoz és tiszítószerekhez szándékosan hozzáadott mikroműanyagokat, és tegyenek lépéseket a textilekből, a gépjárművek gumijaiból, a festékből és a cigaretta csikkekből származó mikroműanyagok mértékének minimalizálása érdekében.

Októberben a Parlament elfogadta bizonyos egyszer használatos műanyag termékek betiltását, amelyek gyakran előfordulnak a tengerekben és már van nem műanyagból készült alternatívájuk. A képviselők a listához hozzáadták az oxidatív úton lebomló műanyagból készült termékeket is. Ezek olyan hagyományos műanyagok, amelyek az adaélkanyagoknak köszönhetően könnyedén apró darabokra bomlanak, ezzel is szennyezve a világ tengereit és óceánjait.

2015-ben a Parlament megszavazta a műanyag zacskók betiltását az Európai Unióban.