Európában a műanyaghulladék közel egyharmadát hasznosítjuk újra. Infografikánkon összefoglaltuk a legfontosabb tényeket és adatokat a folyamattal kapcsolatban.
Az elmúlt évtizedekben a műanyagtermelés nagy mértékben megnövekedett - az 1950-es években 1,5 millió tonna volt világszerte, 2018-ra ez 359 millióra emelkedett -, ezzel együtt pedig a műanyaghulladék mértéke is. A Covid19 miatt 2020 első felében a termelés hirtelen visszaesett, azonban az év második felére ismét helyreállt.
Az EU számos intézkedést tesz azért, hogy csökkentse a műanyaghulladék jelenlétét, de mi történik azzal mennyiséggel, ami ennek ellenére keletkezik? Hogyan lehet növelni az újrafeldolgozás mértékét?
Bővebben arról, hogy mit tesz az EU a műanyaghulladék csökkentésért itt írtunk.
A műanyaghulladék kezelése Európában
Európában az energetikai hasznosítás az egyik legnépszerűbb formája a műanyaghulladék megsemmisítésének, ezt követi az újrafeldolgozás. A keletkező műanyaghulladék mintegy 25% -a azonban hulladéklerakóban végzi.
Az újrahasznosítás miatt összegyűjtött műanyagszemét felét EU-n kívüli országokba szállítják, mert az EU-n belül erre kevés lehetőség, technológia és forrás áll rendelkezésre. Az EU-n kívüli országokba irányuló hulladékexport 2020-ban elérte a 32,7 millió tonnát. A szállított hulladék nagy része vas- és színesfémhulladék, valamint papír-, műanyag-, textil- és üveghulladék, melyek főként Törökországba, Indiába és Egyiptomba kerültek.
Korábban a szemét nagy részét Kínába szállították, de a műanyaghulladék behozatalára vonatkozó legutóbbi, kínai korlátozások valószínűleg tovább csökkentik az EU exportját. Ez azonban a műanyaghulladék égetésének és lerakásának fokozott kockázatát jelenti Európában. Az EU körforgásos és klímabarát módszereket igyekszik találni a műanyag hulladék kezelésére.
Az, hogy a műanyaghulladék újrahasznosítási mértéke Európában igen alacsony, nemcsak a gazdaságot érinti rosszul, de a környezetre is negatív hatással van. A műanyag csomagolások körülbelül 95 százalékát például elveszítjük mindössze egyszeri használat után. 2019-ben a kutatók becslései szerint a műanyag előállítása és elégetése globálisan több mint 850 millió tonna üvegházhatású gázt juttatott a légkörbe. 2050-re ezek a kibocsátások 2,8 milliárd tonnára növekedhetnek, amely hatékonyabb újrahasznosítással megelőzhető lenne.
A hulladékok kezelésésről az EU-ban itt írtunk bővebben.
Problémák a műanyaghulladék újrahasznosítása körül
A legfőbb tényező, amely megnehezíti a műanyagok újrahasznosítását, az az újrahasznosított termékek minősége és ára, a folyamathoz ugyanis sok újrahasznosított műanyagra van szükség, a szabályok szigorúak, az eljárás pedig drága. Ezért 2018-ban a műanyagok minösszes 6 százalékát használták fel erre a célra.
Az EU megoldásai az műanyag-újrahasznosítás növelésére
Júniusban az EU új szabályokat fogadott el, amelyek a tengeri műanyag hulladék témájával foglalkoznak, és intézkedéseket vezettek be az európai strandokon található 10 legnépszerűbb egyszer használatos műanyagokkal kapcsolatban. Szeretnék továbbá, ha 2025-re 25%, 2030-ra pedig 30% lenne az újrahasznosított műanyag része a műanyag palackokban.
2018 májusában a Bizottság javaslatot terjesztett elő a tengeri műanyaghulladék kérdésének kezelésére. Ennek része, hogy be kell tiltani az európai strandokon talált top 10 egyszer használatos műanyag termékek gyártását az unióban 2021. július 3-tól.
2022 novemberében a Bizottság új, az egész EU-ra kiterjedő csomagolási szabályokat javasolt, beleértve a csomagolás kialakításának javítására irányuló javaslatokat, például az egyértelmű címkézést, az újrafelhasználást és az újrahasznosítást, valamint a bioalapú, biológiailag lebomló és komposztálható műanyagokra való átállás biztatását.
Arról, hogy az EU hogyan akarja megvalósítani a körkörös gazdaságot 2050-re itt írtunk bővebben.
A zöld megállapodás részeként 2030-ig meg kell oldani a műanyag csomagolási hulladék 55%-ának újrahasznosítását. Ehhez azonban további lépésekre van szükség, hogy a piac jobban megnyíljon az újrahasznosított műanyagok előtt.
Szükség van például:
- a másodlagos műanyagok minőségének biztosítására
- a piac és a vásárlók bizalmának megerősítésére
- kötelező érvényű szabályok bevezetésére, amelyek előírják, hogy bizonyos termékekben milyen mértékben kell lennie újrahasznosított résznek
- a tagállamok ösztönzésére, hogy csökkentsék az újrahasznosított termékek áfáját.
Emellett az EP a műanyaghulladékok csökkentésére vonatkozó szabályokat is elfogadott:
- 2015-ben korlátozták a nejlonzacskók használatát
- felkérték az Európai Bizottságot, hogy lépjenek fel a mikroműanyagok ellen.
2023 januárjában a Parlament elfogadta álláspontját a hulladékszállítási szabályokkal kapcsolatban, amelyek célja az újrahasználat és az újrafeldolgozás előmozdítása, valamint a szennyezés csökkentése. A képviselők ragaszkodnak ahhoz, hogy a műanyaghulladékok nem OECD-országokba történő kivitelét be kell tiltani, és az OECD-országokba történő szállítást pedig 4 éven belül fokozatosan meg kell szüntetni.