A munkanélküliség csökkentése: uniós politikák közérthetően
Bár 2013 óta folyamatosan csökkent a munkanélküliség az EU-ban, 2020-ban a járvány hatására ismét emelkedni kezdtek a számok. Összefoglaltuk, mit tesz az EU a munkanélküliség csökkentéséért.
Noha az elmúlt években jelentősen javultak uniós munkaerőpiaci feltételek és a munkavállalók jogai, a munkanélküliség elleni küzdelem és a Covid19 válság következményeinek leküzdése továbbra is az Unió egyik legfontosabb kihívása marad a minőségi munkahelyekre és a szociálisan befogadó Európára irányuló törekvései terén.
A Covid19 gazdasági hatása: 100 milliárd eurós támogatás a munkavállalók védelméért
Számos területen történtek erőfeszítések, többek között a fiatalok munkaerőpiacra jutásának elősegítése, a tartós munkanélküliség elleni küzdelem, a készségek fejlesztése és a munkavállalók Unión belüli mobilitásának megkönnyítése érdekében.
Az uniós munkanélküliségi ráta
2021 áprilisában a munkanélküliségi ráta az EU-ban 8% volt, vagyis némileg csökkent 2021 márciusához képest, mikor ez a szám 8,1% volt, ugyanakkor még mindig messze van a 2020 áprilisi 7,3%-tól.
Uniós, illetve tagállami hatáskörök
A foglalkoztatási és szociálpolitika továbbra is elsődlegesen az uniós országok hatáskörébe tartozik. Az Unió ugyanakkor kiegészíti és koordinálja a tagállami fellépéseket, és előmozdítja a bevált gyakorlatok megosztását.
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 9. cikke értelmében politikái és tevékenységei meghatározása és végrehajtása során az Unió figyelembe veszi a foglalkoztatás magas szintjének előmozdítására irányuló célkitűzést.
Európai foglalkoztatási stratégia
Az uniós országok 1997-ben a foglalkoztatási politikára vonatkozóan közös célkitűzéseket és célokat határoztak meg a munkanélküliség leküzdése és az Unión belül a munkahelyek számának és minőségének növelése érdekében. Ez a politika az európai foglalkoztatási stratégiaként (EFS) is ismert.
Az Európai Bizottság a stratégiát az európai szemeszter révén követi nyomon és hajtja végre, amely a gazdasági és foglalkoztatási politikák uniós szintű koordinációjának éves ciklusa.
Az európai szociális és foglalkoztatási helyzetet az uniós szemeszter keretében értékelik, a foglalkoztatási iránymutatások, illetve a nemzeti foglalkoztatáspolitikákra vonatkozó közös prioritások és célok alapján. Az uniós országok előrelépéseinek megkönnyítése érdekében a Bizottság országspecifikus ajánlásokat bocsát ki az egyes célok tekintetében elért eredmények alapján.
A finanszírozás módja
Az Európai Szociális Alap (ESZA) Európa legfontosabb olyan eszköze, amellyel az Unióban élő valamennyi személy – munkavállalók, fiatalok és álláskeresők – számára kíván méltányosabb munkalehetőségeket biztosítani.
Az Európai Parlament azt javasolta, hogy az EU növelje a finanszírozást a 2021–2027-es időszakra vonatkozó hosszú távú költségvetésében. Az alap új, Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) néven ismert változata 88 milliárdos költségvetéssel rendelkezik és az oktatásra, a képzések támogatására, valamint a minőségi foglalkoztatáshoz való egyenlő hozzásférésre, a társadalmi befogadásra és a szegénység elleni küzdelemre fókuszál.
A foglalkoztatás és a szociális innováció európai programjának (EaSI) célja a foglalkoztatási és szociális politikák korszerűsítésének elősegítése, a szociális vállalkozások vagy a mikrovállalkozást alapítani kívánó, kiszolgáltatott helyzetű személyek finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása és a munkaerő mobilitásának előmozdítása az EURES hálózaton keresztül. Az európai foglalkoztatási hálózat azáltal segíti elő a mobilitást, hogy tájékoztatást nyújt a munkáltatóknak és az álláskeresőknek, valamint európai szintű adatbázist tart fenn a betölthető állásajánlatokról és álláspályázatokról.
Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) azokat a munkavállalókat segíti új munkahely találásában vagy saját vállalkozásuk létrehozásában, akik a globalizáció miatt – mivel vállalkozások bezárhatnak vagy termelésüket Unión kívüli országokba helyezhetik át – vagy a gazdasági és pénzügyi válság nyomán elveszítették munkahelyüket.
A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap (FEAD) olyan tagállami kezdeményezéseket támogat, amelyek célja, hogy élelmiszert, alapvető anyagi támogatást és társadalmi befogadást célzó tevékenységeket biztosítsanak a leginkább rászoruló személyeknek.
Az ESZA+ aktualizált változata egyesíti az ESZA-t, az EaSI-t, a FEAD-ot és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést, összevonva azok erőforrásait, és az emberek számára integráltabb és célzottabb támogatást biztosítva.
Az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelem
Az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelmet célzó uniós intézkedések között szerepel az ifjúsági garancia, amelynek révén a tagállamok kötelezettséget vállalnak annak biztosítására, hogy a munkahelyük elvesztését vagy a formális tanulás befejezését követő négy hónapon belül valamennyi 30 év alatti fiatal kapjon színvonalas állásajánlatot, illetve részesüljön további oktatásban, tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy gyakornoki képzésben. Az ifjúsági garancia végrehajtását uniós forrásokkal, az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés révén támogatják.
Az Európai Szolidaritási Testület lehetővé teszi a fiatalok számára, hogy önkéntes munkát vállaljanak, és a szolidaritással kapcsolatos projektekben vegyenek részt Európa-szerte. „Az első EURES-állásod” platform azoknak a 18 és 35 év közötti fiataloknak segít, akik szakmai tapasztalatot szeretnének szerezni külföldön, illetve szakmai gyakorlaton vagy tanulószerződéses gyakorlati képzésben kívánnak részt venni.
Megfelelő készségek, megfelelő munka
Az Unió a készségek elsajátításának előmozdítása és fejlesztése, a képesítések összehasonlíthatóbbá tétele, valamint a készség- és álláshely-szükségletekről való tájékoztatás révén támogatja az embereket a minőségi munkahelyek megtalálásában és a jobb pályaválasztási döntések meghozatalában.
A 2016-ban indított „Új európai készségfejlesztési program” 10 olyan intézkedést foglal magában, amelyek célja a megfelelő képzés és támogatás biztosítása az emberek számára, valamint számos létező eszköz, például az Europass európai formátumú önéletrajz felülvizsgálata.
A tartós munkanélküliség mint kihívás
A tartós szegénység egyik oka a tartós munkanélküliség, amely több mint 12 hónapig tartó munkanélküliséget jelent. Ez egyes uniós országokban továbbra is igen magas, és a teljes munkanélküliség közel 50%-át teszi ki.
A tartósan munkanélküli személyek munkaerőpiaci integrációjának javítása érdekében az uniós országok ajánlásokat fogadtak el: ösztönzik a tartósan munkanélküli személyek foglalkoztatási szolgálat általi nyilvántartásba vételét, az igényeik felmérését célzó mélyreható egyéni értékelést, valamint személyre szabott tervet a munkába való visszavezetésük érdekében (munkaerőpiaci integrációs megállapodás). Ez valamennyi, legalább 18 hónapja munkanélküli személy számára elérhető lenne.
A munkából való tartós távollét gyakran munkanélküliséghez vezet, és ahhoz, hogy a munkavállalók végleg eltűnnek a munkaerőpiacról. A sérülést elszenvedett vagy krónikus egészségügyi problémákkal küzdő munkavállalók munkahelyen tartása, illetve oda történő visszavezetése érdekében az Európai Parlament 2018-ban egy sor kidolgozandó intézkedést fogalmazott meg a tagállamok számára, például a munkahelyek készségfejlesztési programok révén való alkalmazkodóképesebbé tételére, a rugalmas munkafeltételek biztosítására és a támogatás (többek között egyéni tanácsadás, pszichológus vagy terapeuta) munkavállalók számára való biztosítására vonatkozóan.
A munkavállalói mobilitás elősegítése
Annak megkönnyítése, hogy az emberek valamely másik országban dolgozhassanak, segíthet a munkanélküliség kezelésében. Az Unió egy sor közös szabályt vezetett be az Európán belül mozgó emberek munkanélküliséghez, betegséghez, anyasághoz/apasághoz, családi ellátásokhoz stb. kapcsolódó szociális jogainak védelme érdekében. A munkavállalók kiküldetésére vonatkozó szabályok rögzítik azt az elvet, miszerint ugyanazon munkáért ugyanazon munkahelyen egyforma bér jár.
A globalizáció hatása a foglalkoztatásra és az EU-ra
