A közegészség javítása: az uniós intézkedések közérthetően
Az EU számos területre – például az élelmiszerekre, a betegségekre, a tiszta levegőre és másra – vonatkozó finanszírozás és jogszabályok révén járul hozzá a közegészség javításához.
Miért van szükség uniós szintű egészségügyi politikára?
Az egészségügyi ellátás és a társadalombiztosítás megszervezése és megvalósítása elsősorban a nemzeti kormányok feladata. Az EU szerepe a tagállamok kiegészítése és támogatása az európaiak egészségének javításában, az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentésében, és egy szociálisabb Európa felé való elmozdulásban.
A munkaerőpiaci fejlemények, valamint a személyek és áruk szabad mozgása a belső piacon belül megköveteli a közegészségügyi kérdések koordinálását. Az EU közegészségügyi politikája segített az országoknak abban, hogy egyesítsék erőforrásaikat, és így kezeljék az olyan közös kihívásokat, mint például az antibiotikum rezisztencia, a megelőzhető krónikus betegségek, valamint a népesség elöregedése.
Valamennyi uniós politika és tevékenység során biztosítani kell az emberi egészségvédelem magas szintjét
Az EU ajánlásokat fogalmaz meg, valamint jogszabályokkal és normákkal rendelkezik az emberek védelme érdekében az egészségügyi termékek és szolgáltatások (például gyógyszerek, orvostechnikai eszközök, e-egészségügy), illetve a betegek (a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok szabályozása) tekintetében.
Koronavírus
A Covid19-járvány idején az EU-nak fontos szerepe van a tagállamok egészségügyi rendszereinek megerősítésében, a vírus terjedésének lassításában, a védőeszközök és orvosi eszközök biztosításában Európa-szerte, a kutatások támogatásában a védőoltás és a gyógymód mielőbbi megtalálása érdekében.
Itt megtalálja idővonalunkat, amelyen összefoglaltuk a Covid19-járvánnyal kapcsolatos uniós intézkedéseket.
A járvány kezdete óta a távmunka folyamatos kihívások elé állította a munkavállalókat a munkaidő-szervezés, a munka-család egyensúly, a jólét terén is. A Parlament nőjogi szakbizottsága számára készített tanulmány szerint a nyomás, amit a munka és a család összeegyeztetése okoz különösen a nők körében eredményezett szorongást.
Az EU megerősített egészségügyi programja
A munkát az EU egészségügyi programja finanszírozza, amely ösztönzi az együttműködést, és elősegíti azokat a stratégiákat, amelyekkel az EU gondoskodni kíván az egészégmegőrzésről és a színvonalas egészségügyi ellátásról.
A koronavírus-járvány rámutatott, hogy az EU országainak jobban együtt kell működniük és össze kell hangolniuk lépéseiket a válsághelyzet idején. A gazdaságélénkítési tervről szóló állásfoglalásukban az EP-képviselők hangsúlyozták, hogy szükség van egy új, uniós szintű európai egészségügyi program létrehozására. A Parlament kérésére válaszul a Bizottság javasolt egy új, „„EU az egészségügyért”” névre hallgató egészségügyi programot, melyet a Parlament 2021. márciusában fogadott el. Az 5,1 milliárd eurós program célja a világjárvány által feltárt hiányosságok pótlása, az EU válságkezelési kapacitásának javítása, valamint az innováció és az egészségügyi ágazatba történő beruházások előmozdítása.
Az „EU az egészségügyért” az alábbi három fő területre összpontosít:
- az európaiak védelme a határokon átnyúló súlyos egészségügyi veszélyekkel szemben
- gyógyszerek és orvostechnikai eszközök elérhetővé tétele
- az egészségügyi rendszerek megerősítése
Az egészségügy területén a „Horizont Európa” kutatási program, az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+), az EU kohéziós politikája és az Európai Stratégiai Beruházási Alap is nyújt finanszírozást.
Uniós ügynökségek
Ezek a szakosodott uniós ügynökségek az egészségmegőrzés, illetve az egészségesebb és biztonságosabb munkahelyek biztosításán munkálkodnak.
Gyógyszerek és orvostechnikai eszközök
Az EU az Európai Gyógyszerügynökség, a nemzeti szabályozók és a Bizottság közötti partnerségen, az európai gyógyszerszabályozási hálózaton keresztül szabályozza a gyógyszerek engedélyezését és besorolását. Az engedélyezett termékek biztonságosságát a forgalomba hozatal után is nyomon követik.
A Parlament 2022 januárjában támogatta a Tanáccsal tavaly született átmeneti megállapodást az uniós gyógyszerügynökség hatáskörének bővítéséről. Ezzel felkészültebb lehet az Unió a válságokra, valamint hatékonyabb intézkedések várhatók az orvosi eszközök és gyógyszerészeti termékek terén.
Különleges szabályok vonatkoznak a gyermekek, a ritka betegségek, a fejlett terápiás készítmények és a klinikai vizsgálatok számára készült gyógyszerekre. Az EU-ban a hamisított gyógyszerek elleni küzdelemére és a gyógyszerkereskedelme ellenőrzésére is vonatkoznak szabályok.
A 2021 novemberi plenáris ülésen a Parlament ajánlásokat fogalmazott meg az EU gyógyszerstartégia frissítéséről. A képviselők megfizethető gyógyszereket, a hiány megelőzését és a klímasemleges iparág megteremtését szorgalmazták.
A tudományos fejlődéssel való lépés tartása, a biztonság javítása és a jobb átláthatóság biztosítása érdekében az EP-épviselők 2017-ben szabályokat fogadtak el az orvostechnikai eszközökre és az in vitro diagnosztikai eszközökre, köztük a szívbillentyűkre és laboratóriumi berendezésekre vonatkozóan.
Mivel jelentősen eltérnek a gyógyászati kannabisz használatára vonatkozó szabályok az uniós országok között, a Parlament egy EU-szintű megközelítésre és megfelelően finanszírozott tudományos kutatásra hívott fel 2019-ben.
Egészségügyi ellátás külföldön
Az európai egészségbiztosítási kártya biztosítja, hogy az Unióban élő személyek ideiglenes tartózkodásuk – külföldi üzleti út, nyaralás vagy tanulás – során minden uniós tagállamban, Izlandon, Liechtensteinben, Norvégiában és Svájcban hozzáférjenek az orvosilag szükséges, állami egészségügyi ellátáshoz. A szükséges egészségügyi ellátást az adott országban biztosított emberekkel azonos feltételekkel és költségekkel (egyes országokban ingyenes) kell nyújtani.
Az egészség előmozdítása és a betegségek kezelése
Az EU az egészség támogatásán és olyan betegségek megelőzésén dolgozik, mint a rák, vagy a mentális és a ritka betegségek. Emellett az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központon (ECDC) keresztül információkat is nyújt.
A Parlament 2022 októberében jóváhagyta az ECDC meghosszabbított mandátumát. A központnak így nagyobb szerep jut majd a tagállamok támogatásában a fertőző betegségek megelőzése és kezelése terén.
Ezzel párhuzamosan a képviselők új keretrendszert fogadtak el a határokon átnyúló, súlyos egészségügyi fenyegetésekkel kapcsolatban, amely lehetővé teszi az EU számára, hogy hatékonyabb legyen az előrejelzés terén és jobban reagáljon a jövőbeni egészségügyi válságokra. Az új intézkedések a Covid19 világjárvány tanulságai alapján az európai egészségügyi unió kiépítése felé tett első lépések.
Daganatos betegségek
Az Európai Bizottság 2021 februárjában ambiciózus, a rák elleni küzdelemre irányuló uniós cselekvési tervet mutatott be.
Dohánytermékek
A dohányzás csaknem 700 000 ember halálát okozza minden évben az EU-ban. A fiatalok szemében a dohánytermékek vonzerejének csökkentését célzó frissített uniós dohányirányelv 2016-ban lépett életbe. A dohányzásmentes környezetről szóló 2009-es tanácsi ajánlás felhívja az uniós országokat, hogy a közterületeken és a munkahelyeken védjék meg az embereket a dohányfüstnek való kitettségtől.
Ritka betegségek
Körülbelül 30 millió európai szenved valamilyen ritka vagy komplex betegségben. A diagnózis és a gyógymód támogatására az EU 2017-ben létrehozta az európai referenciahálózatot. A 24 meglévő virtuális hálózat összegyűjti az egyes témákon, például a betegbiztonságon vagy az antibiotikum rezisztencia megelőzésén a különböző országokban dolgozó szakembereket.
Antibiotikum rezisztencia
Az antibiotikum rezisztencia (AMR) az antibiotikumok túlzott használatának, a gyógyszerek nem megfelelő megsemmisítésének vagy az új alapanyagok fejlesztésének hiánya következtében egyre gyakoribb, évente mintegy 33 000 halálesetet okoz az EU-ban. Az antibiotkum rezisztencia elleni 2017-es uniós cselekvési terv célja a tudatosság és a jobb higiénia előmozdítása, valamint a kutatás ösztönzése. Az állatgyógyászati készítményekről szóló új rendeletet 2018-ban fogadták el a gazdaságokban használt antibiotikumok csökkentése és annak érdekében, hogy az antibiotikumokkal szembeni ellenállás ne terjedjen át az állatokról az emberekre.
Védőoltások
Az elégtelen átoltottság miatt számos uniós ország szembesül védőoltással megelőzhető betegségek, például kanyaró járványaival. Egy 2018-ban elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők a tagállamok között a védőoltások rendjének jobb összehangolására, az oltások előállítása során nagyobb átláthatóságra, valamint az árak csökkentése érdekében közös közbeszerzésekre szólítottak.
Mentális egészség
Az Európai Parlament régóta hangsúlyozza a mentális egészség fontosságát. 2020 júliusában a mentális egészséget alapvető emberi jogként ismerte el, és uniós cselekvési terv kidolgozására szólított. 2021-ben a képviselők a munkától való elszakadás jogát is szorgalmazták a munkaidőn kívül. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pedig az Unió helyzetéről szóló 2022-es vitán a Parlamenthez intézett beszédében új stratégiát ígért a mentális egészséggel kapcsolatban.
Tisztább levegő, tisztább víz
Európában az idő előtti elhalálozást okozó legfőbb környezeti tényező a rossz levegőminőség. Az EU az 1970-es évek eleje óta lép fel a káros anyagok kibocsátásának ellenőrzése céljából. 2016-ban új irányelvet fogadtak el, amely szigorúbb nemzeti kibocsátási határértékeket állapított meg a legfontosabb légszennyező anyagokra, például a nitrogén-oxidokra vonatkozóan, hogy 2005-höz képest a felére csökkenjen azok egészségre gyakorolt hatása.
A víz-keretirányelv az EU vizeit védi, és kiterjed minden talaj- és felszíni vízre, köztük a folyókra, tavakra és a parti tengervízre.
Az uniós országok a fürdővíz-minőségi irányelven keresztül követik nyomon a fürdővizekbaktériumtartalmát. Az EU az ivóvíz-irányelvet is frissíti az ivóvíz minőségének és hozzáférhetőségének további javítása, valamint a palackozott víz fogyasztása által okozott hulladék csökkentése érdekében.
Biztonságos élelmiszerek
Az EU szabályokkal biztosítja az élelmiszer-termelési és -forgalmazási folyamat minden szakaszának magas szintű biztonságát. 2017-ben szigorították a teljes élelmiszerlánc során a hivatalos ellenőrzéseket.
Különleges higiéniai szabályok vonatkoznak:
- az állati eredetű élelmiszerekre
- az élelmiszer szennyezettségére (a szennyezőanyagok, például nitrátok, nehézfémek vagy dioxinok felső határértékeinek megállapítása)
- (a mikroorganizmusokból vagy új elsődleges molekulaszerkezettel rendelkező) új élelmiszerekre
- az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokra (például csomagolóanyagok és evőeszközök).
Az EU szigorú jogi kerettel rendelkezik az élelmiszerekben és a takarmányokban használt, géntechnológiával módosított szervezetek (GMO) termesztésére és forgalmazására vonatkozóan. Az Európai Parlament különösen odafigyel a lehetséges egészségügyi kockázatokra, és ellenezte az új genetikailag módosított növények, például a szójababok engedélyezésére vonatkozó terveket.
Az európai parlamenti képviselők 2019-ben jelentést fogadtak el a peszticidek fenntartható használatának javításáról, és támogatták a különbizottság átláthatóbb engedélyezési eljárásokat ösztönző jelentését.
Mivel a fogyasztók több bioélelmiszert vásárolnak, az EU 2018-ban frissítette a biogazdálkodásra vonatkozó szabályait a szigorúbb ellenőrzések és a szennyezés megelőzése érdekében.
A Bizottság 2020 májusában ismertette a fenntartható élelmiszerellátásra vonatkozó uniós stratégiát, amelynek célja, hogy védje a környezetet, segítse a gazdákat, és biztosítsa, hogy egészséges élelmiszerek kerülnek az asztalunkra.
Egészséges munkahelyek
Az uniós jogszabályok egészségvédelmi és biztonsági minimumkövetelményeket állapítanak meg a munkahelyi védelemre, de lehetővé teszik azt is, hogy a tagállamok szigorúbb előírásokat vezessenek be. Egyedi rendelkezések vonatkoznak az eszközök használatára, a várandós és fiatal munkavállalók védelmére.
A munkavállalók megbetegedési kockázatának további csökkentése érdekében a képviselők 2022. február 17-én megszavazták a munkahelyi káros anyagok korlátozására vonatkozó uniós jogszabályok frissítését. Ezzel kterjesztik a munkahelyi rákkeltő anyagokról és mutagénekről szóló irányelv hatályát a reproduktív egészségre káros anyagokra is.
Az idősödő európai munkavállalók és a növekvő nyugdíjkorhatár kihívást jelentenek az egészségügyi rendszer számára. Az európai parlamenti képviselők 2018-ban intézkedéseket fogadtak el a sérült vagy krónikus betegségben szenvedő munkavállalók megtartására és munkahelyi integrációjára. Ennek részeként készségfejlesztő programok révén alkalmazkodóbbá teszik a munkahelyeket, rugalmas munkakörülményeket biztosítanak, és támogatást, köztük coaching lehetőséget és pszichológushoz vagy terapeutához való hozzáférést nyújtanak a munkavállalók részére.
Befogadó társadalom
A fogyatékossággal élő személyek teljes mértékű társadalmi részvételének biztosítása érdekében a Parlament 2019-ben elfogadta az európai akadálymentesítési irányelvet. Az új szabályok célja a mindennapi termékek és kulcsszolgáltatások – például okostelefonok, számítógépek, e-könyvek, jegyautomaták, utasfelvételi és bankautomaták – akadálymentességének biztosítása az idős és a fogyatékossággal élő személyek számára EU-szerte.
Az EP-képviselők 2020 júniusában fogadták el álláspontjukat az EP prioritásairól az új európai fogyatékosságügyi stratégiakapcsán. A cél az, hogy egy olyan befogadó társadalomban éljünk, amelyben a fogyatékossággal élők jogai megfelelő védelemben részesülnek, és amelyben nincs helye a diszkriminációnak.
2021 márciusában a Bizottságúj stratégiát fogadott el a 2021–2030 közötti időszakra, amely a tagállamokat arra ösztönzi, hogy tovább javítsák a fogyatékossággal élő személyek jogait és lehetőségeit.
Tudjon meg többet az EU szociálpolitikáiról!
