Az EU és a párizsi egyezmény: út a klímasemlegesség felé
Az ENSZ klímakonferenciája (COP26) előtt az EU jogilag kötelező érvényűvé tette hosszú távú klímacéljait, köztük a klímasemlegesség elérését 2050-ig.
2019. november 28-án a képviselők állásfoglalásban szólították arra az EU-t, hogy a párizsi egyezmény alapján klímasemlegesség elérését 2050-ig hosszú távú éghajlati célként határozzák meg, és a 2030-as kibocsátáscsökkentési célértéket 55% -ra emelje. Különálló állásfoglalásban a képviselők klímaváltozási vészhelyzetet is hirdetettek. 2019 decemberében az Európai Bizottság bemutatta a klímasemleges Európa ütemtervét - a zöld megállapodást.
A párizsi egyezmény célja, hogy a globális hőmérsékel-emelkedést 2 °C alatt tartsuk, és a klímaváltozás katasztrofális következményeinek elkerülése érdekében erőfeszítéseket tegyünk annak 1,5 °C-ra történő korlátozására. Az egyezményt 194 ország, valamint az Európai Unió írta alá. Valamennyi uniós ország különálló aláíró, de együtt koordinálják álláspontjukat és közös, uniós szintű kibocsátási célokat tűznek ki.
Nemzeti kibocsátáscsökkentési célok
A párizsi egyezmény célkitűzéseinek elérése érdekében a kitűzött célok teljesülését ötévente vizsgálják felül. Ezeket a célokat nemzetileg meghatározott hozzájárulásoknak nevezik.
Az EU klímacéljai
Az EU elsőként nyújtotta be a párizsi egyezmény szerinti kibocsátáscsökkentési célját, és ígéretet tett arra, hogy 2030-ig 40%-kal csökkenti szén-dioxid-kibocsátását az 1990-es szinthez képest.
2021 júniusában a Parlament elfogadta az EU új klímatörvényét, a megállapodásban a 2050-re kitűzött uniós klímasemlegesség már mint kötelező cél szerepel, túl az európai zöld megállapodásban vállalt politikai elkötelezettségen. 2050 után az Unió arra törekszik, hogy kevesebb szén-dioxidot bocsásson ki, mint amennyit kivon a légkörből.
Miért olyan fontos a COP26?
A nemzetileg meghatározott hozzájárulások első frissítésére 2021. novemberében, az ENSZ glasgow-i klímaváltozási konferenciáján (COP26) kerül sor. A találkozót egy évvel halasztották el a Covid19 világjárvány miatt, egyes országok azonban még mindig nem frissítették nemzeti hozzájárulásaikat, miközben a benyújtott dokumentumok elemzése azt mutatja, hogy a megállapodás szerinti célok elérése érdekében tett intézkedések továbbra sem elegendőek.
Az IPCC 2021-es, a globális felmelegedésről szóló jelentése szerint az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának azonnali, gyors és nagymértékű csökkentése nélkül elérhetetlen lesz a felmelegedés 1,5 °C vagy akár csak 2 °C közelében tartása.
Az Eurobarometer 2021-es felmérése szerint a polgárok 43% -a gondolja, hogy a klímaváltozás elleni fellépés az Európai Parlament harmadik legfontosabb prioritása.
Az Európai Parlament október 21-én elfogadott állásfoglalásában aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a Párizsban 2015-ben bejelentett nemzeti célkitűzések 2100-ra valójában sokkal nagyobb hőmérsékletemelkedést eredményezhetnek, mint a tervezett, az iparosodás előtti szinthez képest három fokos melegedés. A G20 tagjainak a képviselők szerint vezető szerepet kell vállalniuk a klímaváltozás elleni harcban, és el kell kötelezniük magukat amellett, hogy 2050-re klímasemlegesek lesznek.