A méhek és más beporzó fajok létfontosságúak az európai környezet és gazdaság számára. Összefoglaltuk miért ijesztő a méhpopuláció csökkenése és mit tenne az EU, hogy megállítsa.

Az utóbbi években Európa-szerte drasztikusan csökkent a méhek száma, vannak akik egyenesen a méhpopuláció haldoklását emlegetik. A probléma azonban nemcsak kontinensünket érinti, az USA-ban, Oroszországban és Brazíliában is ez a tendencia.

Miért olyan fontos a méhek és más beporzó fajok szerepe?

A beporzók szerepe nemcsak a környezetünk, de a gazdaság szempontjából is létfontosságú. A statisztikák szerint csak a méhek az uniós élelmiszertermelés 76%-át befolyásolják. Számos növény szaporodása közvetlenül tőlük függ és eltűnésük bizonyos növényfajok kihalásához vezethet. Ez pedig a mezőgazdaságban és az élelmiszerbiztonság területén is éreztetné a hatását.

Ennek elkerüléséért indította az EU 2018-ban az első uniós szintű kezdeményezést a beporzók védelméért. A célja, hogy kutatások segítségével többet tudjunk a problémáról, felhívhassuk rá a figyelmet és megtalálhassuk a megoldást.

Az EP december 18-án fogadott el állásfoglalást a témában. A képviselők ebben egy konkrét akcióterv megfogalmazását, a peszticidek használatának csökkentését és a kutatásra szánt összeg megemelését kérik.

Melyek a beporzók?  

Mire vezethető vissza a beporzók számának csökkenése?

Az ijesztő mértékű csökkenéshez többek között az agráriparban használt növényvédő szerek, az éghajlatváltozás és a különböző vírusok is hozzájárulnak. Emellett az urbanizáció miatt egyre csökken ezeknek az élőlényeknek a mozgástere, az élelemforrásuk, a hely a fészekrakáshoz. Az EU-ban jelenleg tízből egy pillangófajt a kihalás fenyeget.

Számos fajt a kihalás fenyeget  

Gazdasági hatások

A vadvirágok 78%-a, míg a termények 84%-a részben a beporzók tevékenységétől függ. A becslések szerint a világ növénytermesztésének 5-8%-a közvetlenül az állatok általi beporzáson múlik. A beporzók közvetve hozzájárulnak a gyógyszerek, bioüzemanyagok és építőanyagok előállításához is.

De elég csak a méztermelésre gondolnunk. Az EU-ban mintegy 17 millió méhkas van és 600 ezer méhész dolgozik. A méhek kb. 250 ezer tonna mézet termelnek évente, amellyel az EU Kína után a világ második legnagyobb méztermelője. A legtöbb mézet adó országok Románia, Spanyolország és Magyarország.

15 millió euró  ; Az EU becsült éves mezőgazdasági termeléséből ennyi közvetlenül a beporzó rovaroknak tulajdonítható.

Idézet megosztása: 
Gazdasági hatás