A férfiak és nők fizetése közötti szakadék: okok és megoldási javaslatok 

 
 

Európában a nők óránként átlagban 16%-kal keresnek kevesebbet, mint a férfiak. Hogyan számítják a nemek közötti bérszakadékot, és mi okozza azt?

A nők és férfiak közötti egyenlőtlenség a fizetésekben is megmutatkozik ©Shutterstock.com/Delpixel  

Bár az egyenlő munkáért járó egyenlő bér elvét a Római Szerződés már 1957-ben bevezette, az úgynevezett bérszakadék továbbra is makacsul fennáll, az elmúlt tíz évben csupán minimális javulást sikerült elérni ezen a téren Európában.

Az Európai Parlament további fellépésre szólít fel a bérszakadék csökkentése érdekében. Január 30-án elfogadott állásfoglalásukban a képviselők kötelező szabályokat kértek a Bizottságtól a nők és férfiak bére közötti különbség megszűntetésére és a bérek átláthatóságának biztosítására.

Mi a nemek közötti bérszakadék?

A nemek közötti bérszakadék a nők és férfiak átlagos bruttó órabére közötti különbség. A jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulékok levonása előtti, a munkavállalót megillető bruttó fizetés alapján számítják ki. A számítások során csak a tíz vagy több alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásokat veszik figyelembe.

Az így kiszámított különbség nem vesz figyelembe olyan tényezőket, mint például a végzettség, a ledolgozott órák száma, a munka típusa, a szakmai pályafutás megszakítása vagy a részmunkaidős foglalkoztatás. A végeredmény azonban az, hogy az EU-ban a nők általában kevesebbet keresnek, mint a férfiak.

Eltérő az eredmény az egyes tagállamokban

Az EU-ban a bérszakadék jelentős eltéréseket mutat: 2017-ben Észtországban (25,6%), a Cseh Köztársaságban (21,1%), Németországban (21%), az Egyesült Királyságban (20,8%), Ausztriában (19,9%) és Szlovákiában (19,8%) volt a legmagasabb. A legalacsonyabb számok Szlovéniában (8%), Lengyelországban (7,2%), Belgiumban (6%), Olaszországban és Luxemburgban (5%), valamint Romániában (3,5%) figyelhetők meg. Magyarországon 14,2% ez az adat.

Az egyenlő díjazás kérdését uniós irányelv szabályozza, de az EP már többször is kérte annak felülvizsgálatát, és további, szigorúbb intézkedéseket. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nemrég bejelentette, hogy dolgozni fog a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó új európai stratégián és a fizetések átláthatóságára irányuló szabályokon.

Összefoglalónk arról, hogy mit tesz a Parlament a nemek közötti egyenlőségért, ide kattintva olvasható.

Miért van egyáltalán különbség a nők és férfiak fizetése között?

A számok értelmezése nem olyan egyszerű, mivel a nemek közötti kisebb bérszakadék egy adott országban nem feltétlenül jelenti a nemek közötti nagyobb egyenlőséget. Egyes tagállamokban az alacsonyabb bérkülönbség abból adódik, hogy a nők kevesebb fizetett álláshelyet töltenek be. A nagy különbségek általában a részmunkaidőben dolgozó vagy csak bizonyos szakmákban dolgozó nők magas arányából adódnak.

A nők átlagosan több órányi fizetés nélküli munkát végeznek mint a férfiak (gyermekgondozás vagy házimunka), a férfiak pedig több órányi fizetett munkát végeznek mint a nők: az EU-ban a férfiaknak csupán 8,7%-a dolgozik részmunkaidőben, míg a nők közel egyharmada (31,3%) részmunkaidőben dolgozik. Összességében a nők heti munkaideje több, mint a férfiaké.

Így tehát a nők nemcsak óránként keresnek kevesebbet, hanem kevesebb órányi fizetett munkát is végeznek, és kevesebb nőt foglalkoztatnak, mint férfit. Ha minden tényezőt figyelembe veszünk, közel 40%-os különbség van a férfiak és nők összjövedelmében (2014. évi adat).

Sokkal nagyobb a valószínűsége annak is, hogy a nők félbehagyják karrierjüket gondozói, vagy családi kötelezettségeik miatt.

A nemek közötti teljes bérszakadék mintegy 30%-a azzal magyarázható, hogy a nők túlreprezentáltak az olyan viszonylag alacsony fizetésű ágazatokban, mint a gondozás, az értékesítés vagy az oktatás. Még mindig vannak olyan munkahelyek – például a tudományos, technológiai és mérnöki területeken –, ahol a férfi munkavállalók aránya kiugróan magas (több mint 80%).

A nők emellett kevesebb vezetői pozíciót töltenek be: a vezető vállalatok vezérigazgatóinak kevesebb mint 6,9%-a nő. Az Eurostat adatai azt mutatják, hogy ha a különböző foglalkozások közötti különbségeket vizsgáljuk, a női vezetők vannak a leghátrányosabb helyzetben, mivel 23%-kal kevesebbet keresnek óránként, mint a férfi vezetők.

A nőket emellett hátrányos megkülönböztetés érheti a munkahelyen, például kevesebb fizetést kapnak, mint az azonos foglalkozási kategóriákban dolgozó férfi kollégáik, vagy a szülési szabadságról visszatérve lefokozzák őket.

Miért fontos a probléma megszüntetése?

A nemek közötti bérszakadék az életkorral – a karrier során és a növekvő családi igényekkel együtt – nő, míg a nők munkaerő-piaci belépésekor még meglehetősen alacsony. Mivel kevesebb pénzt tudnak megtakarítani és befektetni, ezek a különbségek felhalmozódnak, és a nők idősebb korban jobban ki vannak téve a szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázatának (2017-ben a nemek közötti nyugdíjszakadék mintegy 36% volt).

Az egyenlő bérezés nemcsak igazságosság kérdése, hanem a gazdaságot is fellendítené, mivel a nők többet költenének. Ez növelné az adóztatható jövedelmet is, és enyhítené a támogatási rendszerekre nehezedő terhek egy részét. Az becslések szerint, hogy a nemek közötti bérszakadék 1%-os csökkentése a bruttó hazai termék 0,1%-os növekedését eredményezné.