A biológiai sokféleség csökkenése: mi az oka, és miért aggályos?
A növény- és állatfajok egyre gyorsabban tűnnek el az emberi tevékenység következtében. Mi okozza ezt, és miért fontos a biológiai sokféleség?
A biológiai sokféleség – vagyis a bolygónkon élő lények sokfélesége – riasztó mértékben csökkent az elmúlt években, főként az olyan emberi tevékenységek következtében, mint a földhasználat megváltozása, a szennyezés és az éghajlatváltozás.
Az Európai Bizottság 2020 májusában mutatta be az új, 2030-ra szóló biodiverzitási stratégiát, miután a Parlament 2020 januárjában a biológiai sokféleség csökkenésének fő okainak kezelésére és jogilag kötelező érvényű célok kitűzésére szólított.
A 2021. júniusi plenáris ülésen a Parlament állásfoglalást fogadott el „A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia: Hozzuk vissza a természetet az életünkbe!” címmel azért, hogy 2050-re a világ ökoszisztémái helyreálljanak, ellenállóak és megfelelően védettek legyenek.
Január 16-án az európai parlamenti képviselők arra szólítottak fel, hogy a biológiai sokféleség csökkenésének megállítására irányuló, jogilag kötelező erejű célkitűzésekről állapodjanak meg a biológiai sokféleségről októberben Kínában tartandó ENSZ-konferencián (COP15). A konferencián a biológiai sokféleségről szóló 1993. évi ENSZ-egyezmény részes felei döntenek a 2020 utáni stratégiáról. A Parlament azt szeretné, ha az EU vezető szerepet vállalva biztosítaná, hogy 2030-ig az EU területének 30%-a természeti területekből álljon, és minden uniós politikában figyelembe venné a biológiai sokféleséget.
Mi a biológiai sokféleség?
A biológiai sokféleséget hagyományosan a földi élet változatosságaként határozzák meg, ideértve annak minden formáját. E fogalom alá tartozik a fajok száma, azok genetikai variációi, valamint ezen életformák komplex ökoszisztémákon belül egymásra gyakorolt hatása.
Egy 2019-ben közzétett ENSZ-jelentésben tudósok arra figyelmeztettek, hogy a becslések szerinti összesen nyolcmillió fajból egymillió fajt a kihalás – sokukat a néhány évtizeden belüli kihalás – veszélye fenyeget. Egyes kutatók továbbá úgy gondolják, hogy a Föld története során jelenleg a hatodik tömeges kipusztulási esemény közepén vagyunk. A korábban ismert tömeges kipusztulási események az összes faj mintegy 60–95%-át semmisítették meg. Az ilyen események után több millió évre van szükség az ökoszisztémák helyreállásához.
Az Európában veszélyeztetett és kihalás szélén álló fajokról készült infografikánkat ide kattintva találja meg.
Miért fontos a biológiai sokféleség?
Az egészséges ökoszisztémák számos alapvető fontosságú – és gyakran maguktól értetődőnek vett – dolgot biztosítanak számunkra. A növények átalakítják a napenergiát, így azt más életformák számára is elérhetővé teszik. A baktériumok és más élő szervezetek a szerves anyagokat tápanyagokra bontják, így biztosítják a növények növekedéséhez szükséges egészséges talajt. A beporzók alapvető szerepet játszanak a növények szaporodásában, biztosítva ezzel az élelmiszereink előállítását. A növények és az óceánok jelentős szénelnyelők.
Összefoglalva tehát a biológiai sokféleség biztosítja számunkra a tiszta levegőt, édesvizet, jó minőségű talajt és a termények beporzását. Segít az éghajlatváltozás elleni küzdelemben és az ahhoz való alkalmazkodásban, valamint a természeti veszélyek hatásainak csökkentésében.
Mivel az élő szervezetek a dinamikus ökoszisztémák révén egymással kölcsönhatásban állnak, egy faj eltűnése messzemenő hatást gyakorolhat a táplálékláncra. Nem tudni pontosan, hogy a tömeges kihalások milyen következményekkel járnának az emberre nézve, de azt tudjuk, hogy a természet sokfélesége jelenleg lehetővé teszi számunkra a gyarapodást.
A biológiai sokféleség csökkenésének fő okai
- A földhasználat változásai (pl. erdőirtás, intenzív monokultúra, urbanizáció)
- Közvetlen hasznosítás, például vadászat és túlhalászás
- Éghajlatváltozás
- Szennyezés
- Idegenhonos inváziós fajok
Milyen intézkedéseket javasol a Parlament?
A képviselők határozottan támogatják azt az uniós célkitűzést, mely szerint az EU tengeri és szárazföldi területeinek (erdők, vizek, parti ökoszisztémák) legalább 30% -át, valamint az EU óceánjainak és szárazföldjeinek 10% -át háborítatlanul kell hagyni. Szeretnék, hogy a célkitűzések kötelezőek legyenek, és azokat a tagállamok nemzeti szinten, a regionális és helyi hatóságokkal együttműködve hajtsák végre.
A beporzók hanyatlása miatt 2021. júniusában az EP-képviselők az EU beporzókról szóló uniós kezdeményezés sürgős felülvizsgálatára szólítottak.
Ide kattintva megtalálja cikkünket, amelyben összefoglaltuk, mit tesz az EU a biológiai sokféleség megőrzése érdekében.
