Miért fontos a mesterséges intelligencia megfelelő szabályozás Európában? 

 
 

A mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályokon dolgozik az EU. Összefoglaltuk, mik a főbb kihívások és hogyan oldanák meg azokat az EP- képviselők.

Mesterséges intelligencia ©Sittinan/AdobeStock  

Axel Ross (néppárti, német) képviselőt kérdeztük a témáról, aki A mesterséges intelligencia polgári jogi felelősségi rendszeréről szóló jelentésért felelős.

Mely problémákra fókuszál az EP a mesterséges intelligencia használata kapcsán?

Bár a meglévő európai polgári jogi felelősségvállalásról szóló szabályok a legtöbb lehetséges forgatókönyvet lefedik, a mesterséges intelligencián alapuló technológiák mégis számos kérdést felvetnek. Ha például becsúszik egy hiba a mesterséges intelligencia használata során, akkor meglehetősen nehéz különbséget tenni a szándékos és a gondatlan elkövetés között. Ki a felelős azért, ha egy mesterséges intelligenciával működő robot közterületen sérülést okoz egy gyalogosnak, vagy éppen hibát követ el egy műtét során? Az Európai Parlament egy olyan mechanizmust szeretne kidolgozni, amely a kockázatok teljes spektrumát lefedi, valamint a mesterséges intelligencián alapuló applikációkban okozott lehetséges károkat is.

Mi az előnye annak, ha uniós szintű szabályok vonatkoznak a technológiára?

Szilárd meggyőződésem, hogy kizárólag az Európai Uniónak kellene szabályoznia a digitális technológiákat, mivel az adatok nem állnak meg a nemzeti határokon. Ha az EU továbbra is befolyással szeretne lenni a digitalizációra, akkor össze kell fognunk és határozottan kell fellépnünk. Nem irányelveket kellene elfogadnunk, hanem rendeleteket (amelyek közvetlenül alkalmazandók a tagállamokban), mert csak így tudjuk harmonizálni a digitális egységes piacra vonatkozó szabályokat.

Az előző jogalkotási időszak számos jogszabályából (például a szerzői jogi irányelv, a digitális tartalmakról szóló irányelv, az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) 27 különböző nemzeti jogszabály születik majd, amiből eltérő jogi értelmezés is következhet, habár ugyanazon a jogszabályon alapul. Az ilyen helyzeteket mostmár nem engedhetjük meg.

Ibán García del Blanco (szocialista, spanyol), A mesterséges intelligencia, a robotika és a kapcsolódó technológiák etikai szempontjainak kerete jelentésért felelős képviselő a mesterséges intelligencia előnyeit és kockázatait emelte ki kérdéseinkre válaszolva.

Milyen etikai kérdések merülnek fel a mesterséges intelligencia kapcsán? Melyek a használatának előnyei és kockázatai?

Mint minden új technológiának, a mesterséges intelligencia használatának is vannak kockázatai. Egyértelmű, hogy nem engedhetjük meg a magánélet megsértését, vagy éppen azt, hogy az algoritmusok alapján megkülönböztetés érjen bárkit. Ugyanakkor lehetőséget is kínál arra, hogy társadalmunk igazságosabbá és fenntarthatóbbá váljon, a jóváhagyási mechanizmusokon és az ellenőrzéseken keresztül.

A mesterséges intelligencia jelentős változásokat hoz a munkaerőpiacra és tulajdonképpen a társadalom egészére nézve. Komoly kihívást jelent a hatóságok számára a munkaerő átszervezése, és gondoskodjanak róla, hogy az előnyökhöz nem csak kevesen férnek hozzá. Senkit nem érhet megkülönböztetés.

Miért van szükség egyfajta etikai keretre?

Ahhoz, hogy az egész társadalom profitáljon a fejlesztésekből, elengedhetetlen egy olyan szabályozási keret létrehozása, amely meghatározza az etikai alapelveket. Ezeket aztán figyelembe kell venni az új technológiák koncepciójának meghatározásakor, fejlesztésekor, megvalósításakor és működtetésekor - az adatokhoz való hozzáféréstől az eredmények szigorú ellenőrzésig.

z a célunk, hogy a közérdek kerüljön előtérbe, és bizalom alakuljon ki az emberekben. Ugyanakkor szeretnénk biztonságot is adni a piacon tevékenykedő vállalkozásoknak, és amely lehetővé teszi, hogy az Európában alkalmazott mesterséges intelligenciáról - és azokról, akik azt használják - biztonságos és megbízható kép alakuljon ki Európában és világszerte. Célunk, hogy a mesterséges intelligencia emberközpontú legyen.

A témában készült harmadik jelentés Stéphane Séjourné (Renew Europe, francia) nevéhez fűződik és a Szellemi tulajdonjogok a mesterséges intelligencia technológiáinak fejlesztése érdekében címet viseli.

A mesterséges intelligencia és az automatizált döntéshozatali rendszerek előnyeiről és kockázatairól itt írtunk bővebben.