A klímaváltozás elleni küzdelmet a Covid19-válság után is szem előtt kell tartani 

A Covid19 okozta egészségügyi válság és annak következményei továbbra is az egyik legfontosabb prioritás az EP napirendjén. Azért, hogy megbirkózzon a járvány azonnali következményeivel, a Bizottság 2020-ban egy olyan helyreállítási csomagot javasolt, amely egy zöldebb, digitális, a válságoknak ellenálló Európát építene.

A Bizottság azután nyújtotta be javaslatát egy 750 milliárd eurós helyreállítási csomagra, hogy a Parlament nagyszabású gazdaságélénkítő és helyreállítási tervet kért, amelynek központi eleme az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében a zöld megállapodás kell hogy legyen.

Az EU hosszú távú költségvetéséről és helyreállítási tervről 2020 novemberében született előzetes megállapodás a Parlament és a Tanács között. Megállapodtak abban, hogy a kiadások legalább 30%-a támogatja az éghajlati célkitűzéseket. Ezzel párhuzamosan az éves kiadások 7,5%-át 2024-ben a biológiai sokféleség védelmére fordítják, 2026-tól kezdődően  pedig ezt 10%-ra emelik. A Parlament 2020-ban hagyta jóvá a 2021-2027-es költségvetést.

A jövő generációra fókuszáló Next Generation EU célja, hogy egy fenntartható jövő felé vezesse Európát, a Bizottság szerint ehhez az Unió 2021–2027 közötti költségvetésének 30%-át a klímaváltozás elleni küzdelemre kellene fordítani.

Az uniós helyreállítási csomag támogatja a zöld átmenetet és az okos, fenntartható és inkluzív növekedést, és biztosítja, hogy a tagállamok a költségvetés legalább 37% -át az éghajlatváltozás elleni küzdelemre és a biológiai sokféleség megőrzésére fordítsák.

Az EU 2021–2027 közötti hosszú távú költségvetésének részeként, összhangban a helyreállítási tervekkel a forrásokat a mezőgazdaság, a Horizont Európa program, a LIFE program, a környezetvédelmi program, a Méltányos Átállást Támogató Alap és a regionális és a kohéziós alapok esetében is a klímacéloknak megfelelő projektekre fordítják.

Uniós lépések az éghajlatváltozás megfékezéséért

Az Európai Parlament 2019. november 28-án hirdetett éghajlatváltozási veszélyhelyzet, és felszólította a Bizottságot, hogy biztosítsa: minden javaslat a maximum 1,5 Celsius-fokos hőmérsékletemelkedést szolgálja.

A Bizottság 2019 decemberében ismertette az európai zöld megállapodásra vonatkozó tervét, majd 2020 márciusában javaslatot tett egy uniós klímatörvényre, amelynek köszönhetően a kontinens 2050-re elérheti a karbonsemlegességet. A Parlament 2020 januárjában magasabb kibocsátáscsökkentési célt kért a Bizottságtól, hogy az EU biztosan el tudja érni klímacéljait.

A Parlament és a Tanács ideiglenes megállapodásra jutott arról, hogy az EU 2030-as kibocsátáscsökkentési célját 40% -ról legalább 55% -ra kell emelni. A Parlament 2021. június 24-én pedig elfogadta az új uniós klímarendeletet. A 2030-ra és 2050-re kitűzött klímasemlegességgel kapcsolatos célok jogilag kötelező érvényűek lesznek, ezzel is közelebb hozva az EU-t ahhoz, hogy 2050 után már negatív kibocsátással rendelkezzen és megerősíti az Unió vezető szerepét a klímaváltozás elleni globális küzdelemben a 2021 novemberében tartandó, következő klímakonferencia (COP26) előtt.

Ide kattintva megtalálja infografikánkat, amelyen bemutatjuk a klímatárgyalások történetét.

Háttér

Az egész Európában bevezetett szigorú kijárási korlátozások miatt nagyban csökkent a légszennyezés mértéke. A nagyobb európai városokban a nitrogén-dioxid (NO2) koncentrációja is komoly mértékben csökkent.

A zárva tartó irodák, a turizmus visszaesése és a lelassult gazdaság miatt a szén-dioxid-kibocsátás is jelentősen csökkent.Az európai zöld megállapodást 2019. novemberében indította útnak az EU a fenntarthatóság növelése érdekében. Az éghajlatváltozástól a mezőgazdaságon, a mobilitáson és a biodiverzitáson át a környezetszennyezés visszaszorításáig számos területre kiterjed. A Bizottság által már előterjesztett konkrét javaslatok között szerepelnek például:

• európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó beruházási terv
• a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv
• biodiverzitási stratégia a 2030-ig tartó időszakra
• „a termelőtől az asztalig” stratégia
• a méltányos átállást támogató mechanizmus
• európai iparstartégia

Arról, hogy mit tesz az EU a gazdasági fellendülés érdekében itt írtunk bővebben, az EU koronavírusra adott válaszáról pedig idővonalunkból tudhat meg többet.