Európai zöld megállapodás: úton egy klímasemleges és fenntartható EU felé 

Frissítve: 
 
Létrehozva:   
 

Az európai zöld megállapodásnak kell a gazdaságélénkítő helyreállítási csomag középpontjában állnia - kéri az EP. Hogyan képzelik el a képviselők a klímasemleges Európa felé vezető utat?

A világjárvány miatt lelassult az élet, és ennek egyik következményeként érezhetően csökkent a károsanyag-kibocsátás is. Azonban a gazdaság megszenvedte a megváltozott életmódunkat, ezért a Parlament 2020. május 15-én elfogadott állásfoglalásában arra kérte a Bizottságot, hogy álljon elő egy ambiciózus helyreállítási tervvel a koronavírus okozta gazdasági-szociális válság enyhítésére. Ennek középpontjában pedig a fenntartható Európa felé vezető zöld megállapodás álljon.


Válaszul az Európai Bizottság javaslatot tett egy, a jövő generációra fókuszáló, 750 milliárd eurós helyreállítási alapra és az átalakított hosszú távú költségvetésre (MFF). A tagállamoknak és a Parlamentnek is jóvá kell még hagynia a tervet, amely egy zöldebb, befogadó, digitális és fenntartható Európa megvalósítását tűzte ki célul. Egyik fontos eleme ezért a klímaváltozás elleni harc.


A Parlament 2019 novemberében éghajlatváltozási vészhelyzetet hirdetett, és arra kérte a Bizottságot, hogy biztosítsa, hogy minden javaslat a maximum 1,5 Celsius fokos hőmérsékletemelkedést szolgálja és hajózástól a repülésig, mindenhol csökkenteni kell a globális kibocsátást.


Erre válaszul dolgozta ki a Bizottság az európai zöld megállapodást, amely kijelölte Európa számára a klímasemlegességig vezető utat 2050-re.


A klímacélok felé vezető uniós lépésekről ide kattintva olvashat többet.


Európai zöld megállapodás: első lépések


A terv finanszírozása


Januárban az Európai Bizottság ismertette részletes javaslatát a zöld megállapodás finanszírozásáról. Az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó beruházási terv célja, hogy köz- és magánberuházások révén legalább 1000 milliárd euró összegyűljön a következő évtizedben.

A beruházási terv részeként a méltányos átállási mechanizmus keretében az eu várhatóan a munkavállalók átképzését, és a vállalkozásokat támogatja, hogy új foglalkoztatási lehetőségeket teremtsenek, a tiszta energiába történő beruházásokra vagy az épületek szigetelésére. Május 20-án a Bizottság bejelentette, hogy új hiteleszközzel támogatná a zöld közberuházásokat, ezt még a Parlamentnek is jóvá kell hagynia.

A Parlament és a Tanács előzetes megállapodást kötött a költségvetés és a helyreállítási terv finanszírozására szolgáló új saját bevételi források bevezetéséről. Ezek magukban foglalnák az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerének bevételeit és illetéket vetne ki egyes áruk behozatalára.


A zöld beruházások ösztönzése érdekében a Parlament elfogadta a gazdasági tevékenységek környezeti fenntarthatóságát meghatározó feltételrendszert 2020 júniusában. a képviselők novemberben azt kérték, hogy a fenntartható tevékenységek jussanak forrásokhoz az EU-ban.

A Méltányos Átállást Támogató Alapról ide kattintva olvashat többet.

A klímasemlegesség az uniós jogszabályokban

A 2050-re kitűzött célok eléréséhez a Bizottság 2020 márciusában nyújtott be javaslatát a jogszabályi keretre. A Parlament támogatja az európai zöld megállapodást, de még ambiciózusabb lépéseket vár.

A Parlament 2020 októberében fogadta el álláspontját a klímatörvénnyel kapcsolatban. Ebben jóváhagyta a 2050-es célt és 2030-ra 60%-os kibocsátáscsökkentési célt az 1990-es szinthez képest, ami ambiciózusabb, mint a Bizottság eredeti javaslata (55%), és meghaladja a jelenlegi 40%-os időközi cél. Amint a Tanácsban a tagállamok kialakítják álláspontjukat a jogszabályról, a Parlament és a Tanács tárgyalásokat kezd a végleges szöveggel kapcsolatban, amelyet mindkét intézménynek jóvá kell hagynia.

Infografikánkat a klímatárgyalások történetéről ide kattintva találja meg.

Támogatás az európai iparnak és a kkv-knak

A Bizottság 2020 márciusában új iparstratégiát jelentett be a globálisan versenyképes zöld és digitális Európáért.

Novemberben a Parlament a javaslat felülvizsgálatát kérte, hogy tükrözze a világjárvány iparra gyakorolt hatását. A képviselők azt kérik, hogy az EU támogassa az ipart az első fellendülési szakaszban, majd az átalakításra és fejlesztésre koncentráljon egy második szakaszban.

Mivel az európai vállalkozások 99%-a kis- és középvállalkozás (kkv), amelyek az EU GDP-jének 50%-át adják, a Bizottság ezzel párhuzamosan javaslatot tett egy új kkv-stratégiára is, amely ösztönzi az innovációt, segíti az adminisztratív terhek csökkentését és a támogatásokhoz való hozzáférést.

A képviselők a decemberi plenáris ülésen szavaztak az eredeti kkv-stratégiával kapcsolatos álláspontjukról, és felkérték a Bizottságot, hogy frissítse azt a koronavírus-válság fényében.

Az új európai iparstratégiáról ide kattintva tudhat meg többet.

Átállás a körforgásos gazdaságra

2020 márciusában a Bizottság a körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési tervet fogadott el, amely az európai zöld megállapodás egyik fő eleme. A fő céljai a fenntartható termékek általánossá tétele az EU-ban, a tudatos fogyasztói magatartás elősegítése, a hulladékkeletkezés csökkentése és nagyobb hangsúly fektetése azokra az ágazatokra, amelyek a legtöbb erőforrást használják fel, így az alábbi szektorokra koncentrál:

A körkörös gazdaság hasznáról ide kattintva, míg a műanyaghulladék csökkentése érdekében tett uniós lépésekről itt talál további információt.



Fenntartható élelmiszertermelés


Az élelmiszeripar nagyban hozzájárul a klímaváltozáshoz, az üvegházhatású gázok kibocsátásának 10%-a a mezőgazdaságból származik.


A „a termelőtől az asztalig”, a fenntartható élelmiszerellátásra vonatkozó uniós stratégia célja, hogy védje a környezetet, segítse a gazdákat, és biztosítsa, hogy egészséges élelmiszerek kerülnek az asztalunkra. A stratégia érinti az antibiotikum-rezisztencia és az ökológiai termékek kérdéseit is.


A peszticidek használatának csökkentése érdekében tett lépésekről itt olvashat többet.



A biodiverzitás megőrzése


Egymillió fajt fenyeget a kihalás veszélye a Földön. A Bizottság májusban ismertette új biodiverzitási stratégiáját, amely a 2030-ig tartó időszakra szól.


A következő 10 évben az EU főként a következő célkitűzésekre fókuszál:


A Parlament többször felszólalt a fenntartható erdőgazdálkodás mellett, mivel az erdők alapvető szerepet játszanak a szén-dioxid-kibocsátás ellensúlyozásában. 

További információ az EU klímaváltozás elleni lépéseiről:

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése: az EU céljai és intézkedései

Az Unió tiszta energiával kapcsolatos céljai

Klímaváltozás Európában: statisztikák és trendek