Európai zöld megállapodás: úton egy klímasemleges és fenntartható EU felé 

Frissítve: 
 
Létrehozva:   
 

Az európai zöld megállapodás az EU válasza a folyamatban lévő klímaválságra. Hogyan képzelik el a képviselők a klímasemleges Európa felé vezető utat?

A Parlament 2019 novemberében éghajlatváltozási vészhelyzetet hirdetett, és arra kérte a Bizottságot, hogy biztosítsa, hogy minden javaslat a maximum 1,5 Celsius fokos hőmérsékletemelkedést szolgálja és hajózástól a repülésig, mindenhol csökkenteni kell a globális kibocsátást.

Erre válaszul dolgozta ki a Bizottság az európai zöld megállapodást, amely kijelölte Európa számára a klímasemlegességig vezető utat 2050-re.

Bővebben az EU klímaváltozásra adott válaszairól.


A zöld megállapodás céljainak elérése

A klímasemlegesség az uniós jogszabályokban


A Parlament 2021. június 24-én pedig elfogadta az új uniós klímarendeletet, amely jogilag kötelezővé teszi a kibocsátás 55%-os csökkentését 2030-ig, és klímasemlegességet 2050-ig, ez közelebb hozza az EU-t ahhoz, hogy 2050 után már negatív kibocsátással rendelkezzen és megerősíti az Unió vezető szerepét a klímaváltozás elleni globális küzdelemben.

A klímarendelet segíthet abban, hogy a célok könnyen átültethetők legyenek a jogszabályokba, és olyan előnyökkel járhat, mint a tisztább levegő, víz és talaj, alacsonyabb energiaszámlák, felújított lakások, jobb tömegközlekedés és több töltőállomás az elektromos autók számára, kevesebb hulladék, egészségesebb ételek, és jobb egészségi állapot a mostani és a jövő generációi számára.

Az üzleti vállalkozások is profitálhatnak az új lehetőségek megjelenéséből azokon a területeken, ahol Európa egységes normákat kíván meghatározni. Ez várhatóan munkahelyeket fog teremteni például a megújuló energiával, az energiahatékony épületekkel és folyamatokkal foglalkozó területeken is.

Infografikánkat a klímatárgyalások történetéről ide kattintva találja meg.

Irány az 55%!


Azért, hogy az EU elérja a 2030-as célokat, a Bizottság 2021-ben javasolta a Irány az 55%! jogszabálycsomagot, mely 13, egymással összefüggő, felülvizsgált törvényt és 6 törvényjavaslatot tartalmaz az EU klíma- és energiapolitikájával kapcsolatban.

Június 22-én a Parlament elfogadta álláspontját:



Június elején a képviselők elfogadták álláspontjukat:


A képviselők a következő hónapokban döntenek állásfoglalásukról többek között az energetikai témákban (megújuló energiaforrások, hatékonyság, adók).

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése: az EU céljai és intézkedései.

A Parlament 2021-ben elfogadta az új uniós klímarendeletet, amely jogilag kötelezővé teszi a kibocsátás 55%-os csökkentését 2030-ig  

Átállás a körforgásos gazdaságra


2020 márciusában a Bizottság a körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési tervet fogadott el, amely az európai zöld megállapodás egyik fő eleme. A fő céljai a fenntartható termékek általánossá tétele az EU-ban, a tudatos fogyasztói magatartás elősegítése, a hulladékkeletkezés csökkentése és nagyobb hangsúly fektetése azokra az ágazatokra, amelyek a legtöbb erőforrást használják fel, így az alábbi szektorokra koncentrál:

2022 júliusában a képviselők várhatóan szavaznak az új iparstratégiáról, amely segít a vállalkozásoknak a Coviddal összefüggő válság leküzdésében, és áttérni a zöldebb, körkörös gazdaságra. 2021 novemberében a képviselők átfogóbb uniós stratégia kidolgozását szorgalmazták a kritikus fontosságú nyersanyagokkal kapcsolatban, hogy Európa kevésbé függjön a stratégiai iparágai számára kulcsfontosságú nyersanyagok behozatalától.

A körkörös gazdaság hasznáról ide kattintva, míg a műanyaghulladék csökkentése érdekében tett uniós lépésekről itt talál további információt.

Fenntartható élelmiszertermelés


Az élelmiszeripar nagyban hozzájárul a klímaváltozáshoz, az üvegházhatású gázok kibocsátásának 10%-a a mezőgazdaságból származik.

A „a termelőtől az asztalig”, a fenntartható élelmiszerellátásra vonatkozó uniós stratégia célja, hogy védje a környezetet, segítse a gazdákat, és biztosítsa, hogy egészséges élelmiszerek kerülnek az asztalunkra. A stratégia érinti az antibiotikum-rezisztencia és az ökológiai termékek kérdéseit is.

A Parlament 2021 októberében elfogadott állásfoglalásában üdvözölte az EU termőföldtől az asztalig stratégiáját és ajánlásokat fogalmazott meg a fenntarthatóság érdekében. A Parlament külön kiemelte, hogy a Fit for 55 csomagnak ambiciózus célokat kell tartalmaznia a mezőgazdaságból és a kapcsolódó földhasználatból származó kibocsátásra vonatkozóan.

A biodiverzitás megőrzése


Egymillió fajt fenyeget a kihalás veszélye a Földön, az EU számára kiemelten fontos a biológiai sokféleség csökkenésének kezelése. A Bizottság májusban ismertette új biodiverzitási stratégiáját, amely a 2030-ig tartó időszakra szól. Ennek célja a természet védelme, az ökoszisztémák romlásának visszafordítása és a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása.

A Parlament 2020. június 8-án elfogadta álláspontját az EU 2030-ig tartó biodiverzitási stratégiájáról, ragaszkodva ahhoz, hogy annak végrehajtása összhangban legyen az EU-s zöld megállapodás egyéb lépéseivel.


A Parlament többször felszólalt a fenntartható erdőgazdálkodás mellett, mivel az erdők alapvető szerepet játszanak a szén-dioxid-kibocsátás ellensúlyozásában.

Klímaváltozás Európában: statisztikák és trendek


A zöld átállás finanszírozása


Januárban az Európai Bizottság ismertette részletes javaslatát a zöld megállapodás finanszírozásáról. Az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó beruházási terv célja, hogy köz- és magánberuházások révén legalább 1000 milliárd euró összegyűljön a következő évtizedben.

A beruházási terv részeként a méltányos átállási mechanizmus keretében az eu várhatóan a munkavállalók átképzését, és a vállalkozásokat támogatja, hogy új foglalkoztatási lehetőségeket teremtsenek, a tiszta energiába történő beruházásokra vagy az épületek szigetelésére. Május 20-án a Bizottság bejelentette, hogy új hiteleszközzel támogatná a zöld közberuházásokat a fosszilis tüzelőanyagoktól függő régiókban, ezt a Parlament 2021. júniusában hagyta jóvá.

A Parlament és a Tanács előzetes megállapodást kötött a költségvetés és a helyreállítási terv finanszírozására szolgáló új saját bevételi források bevezetéséről. Ezek magukban foglalnák az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerének bevételeit és illetéket vetne ki egyes áruk behozatalára.

A zöld beruházások ösztönzése érdekében a Parlament elfogadta a gazdasági tevékenységek környezeti fenntarthatóságát meghatározó feltételrendszert 2020 júniusában. a képviselők novemberben azt kérték, hogy a fenntartható tevékenységek jussanak forrásokhoz az EU-ban.

A Méltányos Átállást Támogató Alapról ide kattintva olvashat többet.