Európai zöld megállapodás: úton egy klímasemleges és fenntartható EU felé 

 
 

Az európai zöld megállapodásnak kell a gazdaságélénkítő helyreállítási csomag középpontjában állnia - kéri az EP. Hogyan képzelik el a képviselők a klímasemleges Európa felé vezető utat?

A világjárvány miatt lelassult az élet, és ennek egyik következményeként érezhetően csökkent a károsanyag-kibocsátás is. Azonban a gazdaság megszenvedte a megváltozott életmódunkat, ezért a Parlament 2020. május 15-én elfogadott állásfoglalásában arra kérte a Bizottságot, hogy álljon elő egy ambiciózus helyreállítási tervvel a koronavírus okozta gazdasági-szociális válság enyhítésére. Ennek középpontjában pedig a fenntartható Európa felé vezető zöld megállapodás álljon.


Válaszul az Európai Bizottság javaslatot tett egy, a jövő generációra fókuszáló, 750 milliárd eurós helyreállítási alapra és az átalakított hosszú távú költségvetésre (MFF). A tagállamoknak és a Parlamentnek is jóvá kell még hagynia a tervet, amely egy zöldebb, befogadó, digitális és fenntartható Európa megvalósítását tűzte ki célul. Egyik fontos eleme ezért a klímaváltozás elleni harc.


A Parlament 2019 novemberében éghajlatváltozási vészhelyzetet hirdetett, és arra kérte a Bizottságot, hogy biztosítsa, hogy minden javaslat a maximum 1,5 Celsius fokos hőmérsékletemelkedést szolgálja és hajózástól a repülésig, mindenhol csökkenteni kell a globális kibocsátást.


Erre válaszul dolgozta ki a Bizottság az európai zöld megállapodást, amely kijelölte Európa számára a klímasemlegességig vezető utat 2050-re.


A klímacélok felé vezető uniós lépésekről ide kattintva olvashat többet.


Európai zöld megállapodás: első lépések


A terv finanszírozása


Januárban az Európai Bizottság ismertette részletes javaslatát a zöld megállapodás finanszírozásáról. Az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó beruházási terv célja, hogy köz- és magánberuházások révén legalább 1000 milliárd euró összegyűljön a következő évtizedben.


A források mintegy felét az uniós költségvetésből finanszírozzák, míg 25 milliárd az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének forrásaiból származna.

A méltányos átállási mechanizmus keretében várhatóan 100 milliárd euró összegű köz- és magánberuházást mozgósít az Unió. Ezt a pénzt fel lehetne használni például a munkavállalók átképzésére, a vállalkozások támogatására, hogy új foglalkoztatási lehetőségeket teremtsenek, a tiszta energiába történő beruházásokra vagy az épületek szigetelésére. Május 20-án a Bizottság bejelentette, hogy új hiteleszközzel támogatná a zöld közberuházásokat, ezt még a Parlamentnek is jóvá kell hagynia.


A zöld beruházások ösztönzése érdekében a Parlament elfogadta a gazdasági tevékenységek környezeti fenntarthatóságát meghatározó feltételrendszert június 18-án.

Jogi keretek

A 2050-re kitűzött célok eléréséhez a Bizottság 2020 márciusában nyújtott be javaslatát a jogszabályi keretre. A Parlament támogatja az európai zöld megállapodást, de még ambiciózusabb lépéseket vár, a Bizottság várhatóan 2020 második felében ismerteti átdolgozott javaslatát a 2030-ra kitűzött célok kapcsán.

Támogatás az európai iparnak és a kkv-knak

A Bizottság 2020 márciusában új iparstratégiát jelentett be a globálisan versenyképes zöld és digitális Európáért.

Mivel az európai vállalkozások 99%-a kis- és középvállalkozás (kkv), amelyek az EU GDP-jének 50%-át adják, a Bizottság ezzel párhuzamosan javaslatot tett egy új kkv-stratégiára is, amely ösztönzi az innovációt, segíti az adminisztratív terhek csökkentését és a támogatásokhoz való hozzáférést.

Átállás a körforgásos gazdaságra

Márciusban a Bizottság a körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési tervet fogadott el, amely az európai zöld megállapodás egyik fő eleme. A fő céljai a fenntartható termékek általánossá tétele az EU-ban, a tudatos fogyasztói magatartás elősegítése, a hulladékkeletkezés csökkentése és nagyobb hangsúly fektetése azokra az ágazatokra, amelyek a legtöbb erőforrást használják fel, így az alábbi szektorokra koncentrál:

  • elektronika és infokommunikációs technológiák
  • akkumulátorok és járművek
  • csomagolás
  • műanyagok
  • textiltermékek
  • építőipar és épületek
  • élelmiszerek.

A körforgásos gazdaságról ide kattintva, míg a műanyaghulladék csökkentése érdekében tett uniós lépésekről itt talál további információt.


Fenntartható élelmiszertermelés


Az élelmiszeripar nagyban hozzájárul a klímaváltozáshoz, az üvegházhatású gázok kibocsátásának 10%-a a mezőgazdaságból származik.


A „a termelőtől az asztalig”, a fenntartható élelmiszerellátásra vonatkozó uniós stratégia célja, hogy védje a környezetet, segítse a gazdákat, és biztosítsa, hogy egészséges élelmiszerek kerülnek az asztalunkra. A stratégia érinti az antibiotikum-rezisztencia és az ökológiai termékek kérdéseit is.


A peszticidek használatának csökkentése érdekében tett lépésekről itt olvashat többet.


A biodiverzitás megőrzése


Egymillió fajt fenyeget a kihalás veszélye a Földön. A Bizottság májusban ismertette új biodiverzitási stratégiáját, amely a 2030-ig tartó időszakra szól.


A következő 10 évben az EU főként a következő célkitűzésekre fókuszál:


További információ az EU klímaváltozás elleni lépéseiről:

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése: az EU céljai és intézkedései

Az Unió tiszta energiával kapcsolatos céljai

Klímaváltozás Európában: statisztikák és trendek