Nehéz elképzelni az életet anélkül, hogy mesterséges intelligenciát használnánk, mely a munkahelyen, az üzleti életben, a pénzügyekben, az egészségügyben, a biztonságtechnikában, a mezőgazdaságban és más területeken is változásokat hozott. Kulcsfontosságú az EU zöld megállapodása és a Covid19 utáni helyreállításszempontjából is.

Az EU jelenleg a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségek és fenyegetések kezelésére készíti elő az első szabályrendszerét, amelynek középpontjában a mesterséges intelligencia iránti bizalom kiépítése áll. Ide értve az egyénekre, a társadalomra és a gazdaságra gyakorolt lehetséges hatások kezelését is. Az új szabályok célja egy olyan környezet biztosítása is, amelyben az európai kutatók, fejlesztők és vállalkozások boldogulhatnak. Az Európai Bizottság évi 20 milliárd euróra kívánja növelni a mesterséges intelligencia technológiájába történő magán- és állami beruházásokat.

Az EP álláspontja a mesterséges intelligencia szabályozásáról

A Parlament jelenleg is dolgozik a Bizottság 2021. április 21-én benyújtott javaslatán, amelynek célja, hogy Európa a megbízható mesterséges intelligencia globális központja legyen. Azonban már a Bizottság javaslata előtt szakbizottságot hozott létre a technológia gazdasági hatásainak vizsgálatára. A szakbizottság zárójelentése, amelyet a plenáris ülés 2022 májusában fogadott el, javaslatot tartalmaz a mesterséges intelligencia uniós ütemtervéről. Egy olyan közös, hosszú távú álláspontról, amely kiemeli az EU kulcsfontosságú értékeit, céljait és értékeit a mesterséges intelligencia terén. 

„A jelentéssel egyértelműen megmutatjuk, hogy a mesterséges intelligencia a digitalizáció ösztönzője lesz, és megváltoztatja a globális digitális versenyt” - mondta Axel Voss (néppárti,német) vezető EP-képviselő.

Az EP-képviselők 2020. október 20-án három dokumentumot fogadtak el, amelyek célja, hogy úgy ösztönzi a mesterséges intelligencia fejlesztését, hogy közben az etikai normákat és a technológiába vetett bizalmat is erősíti.

A képviselők szerint a szabályoknak emberközpontúaknak kell lenniük. Az első ajánlás ezért többek között arról szól, hogyan lehet biztosítani a biztonságot, átláthatóságot, elszámoltathatóságot, és az alapvető jogok tiszteletben tartását, és hogyan lehet elkerülni a diszkriminációt. „Az európaiak állnak a javaslat középpontjában" - mondta Ibán García del Blanco (szocialista, spanyol) jelentéstevő.

A második ajánlás főként a felelősségvállalásra koncentrál károkozás esetén. Axel Voss (néppárti, német) jelentéstevő elmondta: „Nem egyfajta forradalmat szeretnénk: egységes szabályoknak kell vonatkozniuk a vállalkozásokra, és figyelembe kell venni a hatályos törvényeket".

A szellemitulajdon-jog megfelelő rendszerének kialakítására fókuszál a harmadik jelentés. Stéphane Séjourné (Renew, francia) jelentéstevő szerint a megoldandó kérdések közül az egyik legfontosabb azt meghatározni, hogy ki a tulajdonosa a teljes mértékben mesterséges intelligencia által létrehozott újításnak.

2021. január 20-án a Parlament iránymutatásokat fogadott el a mesterséges intelligencia katonai és nem katonai felhasználásáról. Különösen az olyan területeken, mint a katonaság, az igazságügy és az egészségügy, "a MI soha nem helyettesítheti vagy mentesítheti az embereket felelősségük alól" - mondta Gilles Lebreton (ID, francia) jelentéstevő. A képviselők hangsúlyozták a védelemi ügyek során használt mesterséges intelligencia emberi felügyeletének fontosságát, és megismételték a Parlament kérést, hogy tiltsák be a mesterséges intelligenciát használó automata halálos fegyvereket.

A mesterséges intelligencia fejlesztése a sikeres európai adatstratégiától is függ. A Parlament 2021. március 25-én fogadta el az adatok szabályozására vonatkozó javaslatait. További információ a big data lehetőségekről és kihívásokról.

A mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségekről és a technológia veszélyeiről ide kattintva olvashat.

A big data lehetőségekről és kihívásokról itt írtunk bővebben.

A Parlament 2021. május 19-én jelentést fogadott el a mesterséges intelligencia alkalmazásáról az oktatásban, a kultúrában és az audiovizuális ágazatban. A jelentés arra szólított, hogy a mesterséges intelligencián alapuló technológiákat úgy tervezzék, hogy mentes legyen a nemi, társadalmi vagy kulturális elfogultságtól és védje a sokszínűséget.

Egy nappal később a Parlament arra szólította az Európai Bizottságot, hogy kezelje a digitális átállás okozta kihívásokat, különös tekintettel a mesterséges intelligenciára, amely a digitális átállás során támogatja az európai köz- és magánszférát is.

2021. október 6-án az EP-képviselők szigorú biztosítékokat kértek azon esetekben, mikor a mesterséges intelligencia eszközeit a bűnüldözés során használják, az emberek nyilvános helyeken való automatikus felismerésének végleges tiltására szólítottak, valamint felhívták a figyelmet a megkülönböztetés leküzdésére és az algoritmusok átláthatóságára. „Nem arról van szó, hogy az AI rendszerek képesek-e faji elfogultságú és megkülönböztető eredményekre. Valójában biztosan tudjuk, hogy ez a helyzet” - mondta Petar Vitanov (szocialista, bolgár) jelentéstevő.

Bővebben arról, hogy az EU hogyan segíti az európai digitális átállást.

Arról, hogyan formálja az EU a digitális világot itt írtunk bővebben:

• Az EU digitális piacokról szóló törvénye és a digitális szolgáltatásokról szóló törvény

• Ilyen európai adatstratégiát vár a Parlament

• A kriptovaluta veszélyei és az uniós jogszabályok előnyei

• Chips Act – az EU terve a félvezetőhiány leküzdésére

• Öt mód, ahogy az Európai Parlament meg akarja védeni az online játékosokat