Elektronikai hulladék az EU-ban: tények és adatok (infografika)
Az e-hulladék az egyik leggyorsabban növekvő hulladéktípus az EU-ban, amelynek kevesebb mint 40%-át hasznosítják újra. Infografikán mutatjuk a fontosabb tényeket és adatokat.
Az elektronikus eszközök és berendezések a modern élet velejárói – a mosógépektől, porszívóktól kezdve az okostelefonokig és számítógépekig nehéz elképzelni az életet nélkülük. Az általuk termelt hulladék ugyanakkor akadályozza az EU ökológiai lábnyomának csökkentésére irányuló erőfeszítéseket.
Bővebben arról, hogyan kezeli az EU az e-hulladékot a körkörös gazdaság 2050-ig történő megvalósítása során.
Mi az e-hulladék?
Az elektronikai hulladék, vagy e-hulladék a használat után kidobott termékek egy sorát fedi le.
- kidobott nagy háztartási készülékek, például mosógépek
- IT-berendezések (laptopok, nyomtatók)
- fogyasztói berendezések (videokamerák, fénycsövek) és szolárpanelek
- háztartási kisgépek (porszívók, kenyérpirítók).
További kategória – például elektromos szerszámok és orvostechnikai eszközök.
Az EU-ban forgalomba hozott elektromos és elektronikus berendezések mennyisége a 2012-es 7,6 millió tonnáról 2021-re 13,5 millió tonnára nőtt. Az összes összegyűjtött elektromos és elektronikus berendezés a 2012-es 3,0 millió tonnáról pedig 2021-re 4,9 millió tonnára nőtt.
Az e-hulladék újrafeldolgozási aránya az EU-ban
Az újrahasznosítási gyakorlatok tagállamonként eltérőek.
Ausztria volt az élen 2021-ben az EU-s országok között az elektronikai hulladékgyűjtésben, ahol átlagosan 15,46 kg/fő e-hulladékot gyűjtöttek. Ugyanebben az évben az EU-ban átlagosan 10,3 11 kg/fő elektromos és elektronikus berendezési hulladékot gyűjtöttek.
Miért kell újrahasznosítanunk az e-hulladékot?
Az eldobott elektronikus és elektromos berendezések potenciálisan káros anyagokat tartalmaznak, amelyek szennyezik a környezetet, és növelik az e-hulladék újrahasznosításával foglalkozó embereket érő kockázatokat. A probléma megoldására az EU jogszabályokat fogadott el bizonyos vegyi anyagok, például az ólom használatának megakadályozására.
Számos, a modern technológiához szükséges ritka ásványi anyag olyan országokból származik, amelyek nem tartják tiszteletben az emberi jogokat. A fegyveres konfliktusok és az emberi jogi visszaélések nem szándékos támogatásának elkerülése érdekében az EP-képviselők olyan szabályokat fogadtak el, amelyek előírják a konfliktus-ásványok európai importőreinek, hogy végezzenek háttérellenőrzéseket beszállítóikon.
Mit tesz az EU az e-hulladékok csökkentéséért?
2020 márciusában az Európai Bizottság új körkörös gazdaságra vonatkozó cselekvési tervet terjesztett elő, amely egyik legfontosabb prioritásaként az elektronikus hulladék csökkentését tűzte ki. A javaslat olyan azonnali célokat tartalmazott, mint például a „javításhoz való jog” és általában az újrafelhasználhatóság javítása, egységes töltők bevezetése és egy, az elektronikus eszközök újrahasznosítását ösztönző jutalmazási rendszer bevezetése.
2024 végére a C típusú USB lesz a legtöbb elektronikai eszköz általános töltője az EU-ban. A laptopokat 2026. április 28-ig kell felszerelni C típusú USB porttal.
2023 márciusában a Bizottság új javaslatot terjesztett elő az áruk javításának segítése érdekében. A törvényes garancián belül megkövetelné az eladóktól a termékek javítását, hacsak nem olcsóbb a csere. A garancián túlmenően jogot adna a javítások egyszerűbbé és olcsóbbá tételéhez.
Hogy kezelje a növekvő mennyiségű elektronikai hulladék problémáját az EU szabályokat fogadott el az elektromos és elektronikus berendezések gyűjtéséről, kezeléséről és újrahasznosításáról.
2023 februárjában a Bizottság javaslatot terjesztett elő az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelv frissítésére.
A Parlament és a Tanács 2023 novemberében ideiglenes megállapodásra jutott a szabályok aktualizálásáról. Abban is megállapodtak, hogy 2026-ig a Bizottságnak felül kell vizsgálnia az irányelvet, és szükség esetén további változtatásokat kell javasolnia, valamint átfogó értékelést kell készíteni annak társadalomra és környezetre gyakorolt hatásáról.
A képviselők február elején szavaznak a megállapodásról a plenáris ülésen.
Itt további információkat talál arról, hogy az EU hogyan küzd az e-hulladékkal a körkörös gazdaság felé vezető úton.
A Parlament álláspontja
A Parlament februárban megszavazta a körkörös gazdaság új cselekvési tervét, amely további intézkedéseket vár a karbonsemleges, környezetvédelmi szempontból fenntartható, mérgezésmentes és teljesen körkörös gazdaság 2050-ig történő megvalósítása érdekében, beleértve az újrafeldolgozás szigorúbb szabályait és az alapanyagok felhasználására és fogyasztására vonatkozó, 2030-ra kötelezően teljesítendő célértékeket.
Az elektronikai hulladékok területén az EP-képviselők azt várják, hogy az EU az újrafelhasználhatóság és a javíthatóság révén elősegítse a hosszabb élettartamot.
További információ a körkörös gazdaságról és a hulladékról:
További információ
- A körkörös gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv
-
Opens in a new window
A körkörös gazdaságra vonatkozó cselekvési terv
-
(megnyitás új fülön)
A Bizottság elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló honlapja
-
Opens in a new window
Az elektronikus hulladék gyűjtésének új kategóriái
-
Opens in a new window
GYIK az e-hulladék-irányelvről
