A textilgyártás és a textilhulladék környezetre gyakorolt hatása (infografika) 

Frissítve: 
 
Létrehozva:   
 

A ruhák, cipők és háztartási textíliák is felelősek a vízszennyezésért, az üvegházhatásúgáz-kibocsátásáért és a hulladéklerakókért. Infografikánkon mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat.

A „fast fashion” – az új divatáru nagyon alacsony áron történő folyamatos gyártása – a megtermelt és kidobott ruhák mennyiségének jelentős növekedéséhez vezetett.


A környezetre gyakorolt hatás kezelése érdekében az EU igyekszik felgyorsítani a körkörös gazdaság megvalósítását.


2020 márciusában a Bizottság új cselekvési tervet fogadott el a körkörös gazdaságra vonatkozóan, amely tartalmazza az EU textilstratégiáját is. Ennek célja az innováció fejlesztése és az újrafelhasználás ösztönzése az ágazatban. A Parlament várhatóan 2021 elején szavaz a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervről szóló saját kezdeményezésű jelentésről.

A Parlament februárban megszavazta a körkörös gazdaság új cselekvési tervét, amely további intézkedéseket vár a karbonsemleges, környezetvédelmi szempontból fenntartható, mérgezésmentes és teljesen körkörös gazdaság 2050-ig történő megvalósítása érdekében, beleértve az újrafeldolgozás szigorúbb szabályait és az alapanyagok felhasználására és fogyasztására vonatkozó, 2030-ra kötelezően teljesítendő célértékeket.

Az EP-képviselők lépéseket javasolnak a mikroszálak csökkentése és a vízhasználat szigorítása érdekében.

Tudjon meg többet a körfkörös gazdaság fogalmáról, jelentőségéről és előnyeiről.

Infografika  

„A körkörös gazdaság sikere érdekében a lánc minden szakaszában alkalmazni kell a körforgás elveit. A tervezéstől a gyártásig és egészen a fogyasztóig.”

Jan Huitema (Renew Europe, holland) a környezetvédelmi szakbizottság jelentéstevője  
Idézet megosztása: 

Vízfelhasználás

A textilgyártás sok vizet, valamint földet használ a gyapot és más rostok termesztésére. Becslések szerint a globális textil- és ruhaipar 2015-ben 79 milliárd köbméter vizet használt fel, míg a teljes uniós gazdaság szükségletei 2017-ben 266 milliárd köbmétert tettek ki. Egyetlen pamutpóló készítéséhez a becslések szerint 2700 liter vízre van szükség – ez a mennyiség egy személy 2,5 évi ivóvízigénye.


Vízszennyezés

A textilgyártás a termékek festéséből és elkészítéséből adódóan a globális vízszennyezés mintegy 20%-áért felelős.


A szintetikus anyagok mosása révén a becslések szerint évi 0,5 millió tonna mikroszál kerül az óceánokba.


A szintetikus anyagok mosása a környezetbe juttatott elsődleges mikroműanyagok 35%-át teszi ki. Egyetlen mosásnyi poliészter ruha 700 000 mikroműanyag szálat szabadíthat fel, amelyek bekerülhetnek az élelmiszerláncba.

Infografika  

Üvegházhatásúgáz-kibocsátás

Becslések szerint a divatipar felelős a globális szén-dioxid-kibocsátás 10%-áért – ez több, mint a nemzetközi repülőjáratok és a tengeri szállítás együttesen.


Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint az EU-ban 2017-ben történt textilvásárlások személyenként körülbelül 654 kg CO2-kibocsátást eredményeztek.


Textilhulladék a hulladéklerakókban

Az is megváltozott, ahogyan az emberek megszabadulnak a felesleges ruháktól, mivel azokat inkább kidobják, mintsem eladományozzák.


1996 óta az EU-ban vásárolt ruhanemű egy főre jutó mennyisége 40%-kal nőtt az árak hirtelen csökkenését követően, ami lerövidítette a ruhák élettartamát. Az európaiak évente közel 26 kg textilt vásárolnak és körülbelül 11 kg-ot dobnak ki. A használt ruhák exportálhatók az EU-n kívülre, de többnyire (87%) elégetik vagy hulladéklerakóban helyezik el azokat.


Világszerte a ruhák kevesebb mint 1%-át hasznosítják újra ruházatként, részben a nem megfelelő technológia miatt.

Infografika  

A textilhulladék kezelése az EU-ban


Az új stratégia célja, hogy kezelje a fast fashion jelenségét, és iránymutatást nyújtson a textilhulladék elkülönített gyűjtéséhez.


Az Európai Parlament által 2018-ban elfogadott, hulladékokról szóló irányelv értelmében az uniós országok 2025-ig kötelesek lesznek külön gyűjteni a textiltermékeket. Az új bizottsági stratégia olyan intézkedéseket is tartalmaz, amelyek támogatják a környezetbarát anyagokat és gyártási folyamatokat, kezelik a veszélyes vegyi anyagok jelenlétét és segítik a fogyasztókat abban, hogy fenntartható textíliákat válasszanak.


Az EU uniós ökocímkével (EU Ecolabel) rendelkezik, amelyet az ökológiai kritériumokat tiszteletben tartó gyártók alkalmazhatnak termékeikre, biztosítva a káros anyagok korlátozott használatát, valamint a víz- és levegőszennyezés csökkentését.


Az EU bevezetett néhány intézkedést a textilhulladék környezetre gyakorolt hatásának enyhítésére is. A „Horizont 2020” keretprogram finanszírozza a RESYNTEX elnevezésű, a vegyi anyagok újrahasznosítását alkalmazó projektet, amely kökörös gazdasági üzleti modellt kínálhat a textilipar számára.

További információ a hulladék kezeléséről az EU-ban ide kattintva.

„Európa példa nélküli egészségügyi és gazdasági válságban van, amely rámutat globális gyártóláncaink törékeny voltára. [...] Az új innovatív üzleti modellek ösztönzése új gazdasági növekedést és munkalehetőségeket eredményez, amelyekre Európának szüksége lesz a helyreálláshoz.”

Jan Huitema (Renew Europe, holland) a környezetvédelmi szakbizottság jelentéstevője  
Idézet megosztása: 
A textilhulladék környezetre gyakorolt hatása