A Parlament garantálná a „lecsatlakozás jogát”

Az EP védené a munkavállalók azon jogát, hogy a munkaidőn kívül hátrányos következmények nélkül távol maradhassanak az elektronikus munkahelyi hálózatoktól.

A munkából való kikapcsoláshoz való jog

A digitális eszközök a munkáltatók és a munkavállalók számára is hatékonyabbá és rugalmasabbá tették a munkát, ugyanakkor megteremtettek egy „folyamatosan ügyeletes” munkakultúrát, amiben a dolgozók bármikor és bárhol elérhetőek, akár a munkaidőn túl is. A technológia lehetővé tette a távmunkát, ami a Covid19 miatti korlátozások hatására sokak számára vált mindennapossá.


37%-a

az EU-s munkavállalóknak otthonról kezdett dolgozni a korlátozások idején

Elmosódó határok a szakmai- és a magánélet között


A távmunka számtalan munkahelyet mentett meg, lehetővé tette a vállalkozások számára a válság túlélését, ugyanakkor elmosta a határokat a szakmai- és a magánélet között. Nagyon sokan a korábban megszokott időkereten túl is dolgoznak, ezzel rontva a munka és a magánélet korábbi egyensúlyát.

27%-a

az otthonról dolgozóknak a szabadidejében is munkaügyeket intéz

A távmunkában foglalkoztatottak kétszer olyan szívesen dolgoznak a kötelező munkaórákon túl, mint azok, akik nem ilyen rendszerben dolgoznak.

A maximális munkaidő és a minimális pihenőidő alapesteben:

- maximum 48 munkaóra egy héten

- naponta legalább 11, egymást követő óra pihenés

- évente legalább 4 hétnyi fizetett szabadság.

Az állandó munkahelyi készenlét ártalmas az egészségre


A jólét alapja a pihenés, ha valaki folyamatos készenlétben van a munkahelyén, annak egészségügyi következményei is lehetnek. Ha ugyanis a munka során túl sok időt töltünk a monitor előtt, az csökkenti a koncentrációt, kognitív és érzelmi túlterhelést, fejfájást, szemfáradtságot, kimerültséget, alvási problémákat, szorongást vagy kiégést okozhat.

300 millió

Ennél is többen szenvednek depressziótól és a munkával összefüggő mentális zavaroktól a világon

A Parlament új EU-s szabályozást szorgalmaz


A “lecsatlakozáshoz való jogról” nincs EU-s jogszabály. A Parlament szeretne ezen változtatni, ezért január 21-én kérte a Bizottságot, hogy jogszabályban biztosítsák a munkavállalók számára, hogy a munkaidőn túl következmények nélkül maradhassanak távol a munkahelyi hálózatoktól, és legyenek a távmunkára vonatkozó minimumszabályok.


A Parlament felhívta a figyelmet arra, hogy a munkaidő hiánya növelheti azon túlórák kockázatát, amit nem fizetnek ki. Emellett negatív hatással lehet az egészségre, a munka és a magánélet egyensúlyára, éppen ezért a következő intézkedéseket javasolta:


- a munkáltatók ne várják el, hogy a munkavállalók munkaidőn kívül is elérhetőek legyenek, a munkatársak pedig tartózkodjanak attól, hogy munka miatt keressék a kollégáikat a szabadidejükben,

- az uniós országoknak biztosítaniuk kell, hogy a “lecsatlakozás jogára” hivatkozó munkavállalók védve legyenek, őket ne érje hátrányos megkülönböztetés és létezzenek platformok a panaszok vagy a lecsatlakozáshoz való jog megsértésének kezelésére,

- a távmunkában végzett tanulási és képzési tevékenységeket munkának kell tekinteni, azok nem végezhetők túlórában vagy szabadnapon a megfelelő kompenzáció nélkül.


A legtöbb EU-ország szabályozza a távmunkát, de csak négy (Belgium, Franciaország, Olaszország és Spanyolország) ismeri el a lecsatlakozás jogát. Az első Franciaország volt, 2016-ban.


Tudjon meg többet arról, mit tesz az EU a munkavállalók jogainak és munkakörülményeinek érdekében

Tudjon meg többet arról, mint tesz az EU a pandémia által veszélyeztetett munkahelyek védelméért.

Itt olvashat bővebben a munka és a magánélet egyensúlyáról az EU-ban.