A közösségi média és a demokrácia - törvények kellenek, nem irányelvek
Az EU-nak komolyabb erőfeszítéseket kell tenni a közösségi média szabályozásának ügyében, miközben védi a szólásszabadságot és elkerüli a cenzúrát - figyelmeztetnek a képviselők.
Az Egyesült Államok közelmúltbeli eseményei és a közösségi média szabályozásának kérdései nyomán az EP-képviselők a szólásszabadságról, az alapvető jogokról, az EU médiaszabadságáról, és az online dezinformációs kampányokról vitáztak.
A február 10-ei vita apropója, hogy az EU a digitális szolgáltatásokról és a digitális piacokról szóló jogszabályokon dolgozik, amelyek részletezik a platformokra vonatkozó szabályokat és megoldásokat a káros vagy jogellenes online tartalmak, például a dezinformáció kezelésére.
A képviselők támogatták az erőfeszítéseket az online tartalom irányelvek helyetti törvényi szabályozására, de kijelentették, hogy meg kell védeni a véleménynyilvánítás szabadságát és az alapvető jogokat, elkerülve a cenzúrát.
Marina Kaljurand(szocialista, észt) szerint a dezinformáció és a gyűlöletbeszéd elleni jelenlegi intézkedések „nem elégségesek a demokráciánk elleni támadás ellensúlyozására”. Felhívta a figyelmet arra, hogy „a Capitol Hill-i zavargások után mindannyiunk számára nyilvánvalóvá vált mi az ára, ha lehetővé teszik a dezinformáció és gyűlölet ellenőrzés nélküli online terjedését”. Üdvözölve a javasolt jogszabályt és hozzátette: „Az EU a GDPR példájával mutatta az utat, most tovább kell lépnünk. (...) Ez a mi lehetőségünk és remélem, hogy képesek leszünk véghezvinni, méghozzá szövetségeseinkkel az Egyesült Államokban és azon túl.”
Annalisa Tardino (ID, olasz) hangsúlyozta, hogy egyértelmű szabályokra van szükség az internetes óriások számára, akiknek „politikája hatással van a való világra”, és akik úgy tűnik, maguk döntenek arról, mely üzenetek elfogadhatók és melyek nem. Mint mondta, nem a platformok által létrehozott irányelvek alapján kell meghatározni, hogy mi az, ami közzétehető, hanem egy olyan törvény által, amely egyértelmű eljárást és szabályokat határoz meg. „Ez a törvényalkotók feladata (...). Az EU-nak meg kell védenie a szabad és demokratikus vitát a közösségi médiában”.
Alexandra Geese (zöldpárti, német) felvetette annak problémáját, hogy a személyes adatokkal nagyvállalatok foglalkoznak és elmondta: arra kérni őket, hogy önkényes cenzúrával maguk oldják meg a káros tartalmak problémáját „a demokráciában nem opció”. „De a jó hír az, hogy a megoldás, mint mondta egyszerű: „első lépésként be kell tiltani a célzott reklámokat”.
Věra Jourová, a Bizottság alelnöke megjegyezte, hogy a javasolt digitális szolgáltatásokról szóló törvény célja az online platformok elszámoltathatóságának növelése és az illegális tartalom - beleértve a gyűlöletbeszédet és az erőszakra való bujtogatást - eltávolításának szabályozása. „Rendet kell tennünk a demokrácia digitális jelenlétébe és véget vetni a digitális Vadnyugatnak.” Az alelnök elkötelezett az online politikai hirdetésekkel kapcsolatos szabályozás javaslata mellett.
Magdalena Adamowicz (néppárti, lengyel) a lengyel helyzetre összpontosított, ahol jelenleg számos médium tiltakozik a reklámadó bevezetését célzó kormányzati tervek ellen. „Felszólítom az egész európai közösséget, hogy cselekedjen, mutasson szolidaritást a lengyel szabad médiával szemben, mert ha ez megtörténhet Lengyelországban, akkor megtörténhet bárhol máshol is.”
Dragoş Tudorache (Renew, román) arról beszélt, hogy nincs külön online vagy offline világ, „csak egy világ, amelyben egyenlő mértékben kell megvédeni a polgárok jogait és demokráciát”. Szorosabb együttműködést sürgetett a demokratikus államok és a közösségi média vállalatok között, és kiemelte, milyen nagy szükség van az államok közötti együttműködésre ahhoz, hogy közös értékeken alapuló szabályok jöhessenek létre és felléphessenek a Kína és Oroszország által alkalmazott taktikák ellen: „teljes diplomáciai arzenálunkat kell felhasználnunk a polgárok jogainak és az online életmód védelmében”.
Más felszólalók jobban aggódtak a véleménynyilvánítás szabadságának veszélybe kerülése miatt. Geert Bourgeois(konzervatív-reformer, belga) arra figyelmeztetett, hogy az értesítési és cselekvési rendszer cenzúrához vezet. „A platformoknak minden értesítést az algoritmusukon keresztül kell futtatniuk, és ennek következménye egy politikailag túlságosan korrekt cenzúra lesz” - mondta. „A véleménynyilvánítás szabadsága kell legyen a kiindulópont”, és a szólásszabadság korlátozását ki kell zárni. „Vannak olyan országok, ahol az alkotmány tiltja a cenzúrát, legyen így az EU esetében is” - zárta szavait.
Anne-Sophie Pelletier (baloldali, francia) a véleménynyilvánítás és a vélemény szabadságának védelmét emelte ki. „Az interneten az emberek egy csoportjának szabadsága nem érhet véget ott, ahogy a platform vezetője ezt eldönti” - mondta. „Nem lehet cenzúrázni a tartalmakat egy bíró döntése nélkül...a cenzúra soha sem válasz”.
Ana Paula Zacarias a Tanács portugál elnökségének nevében elmondta: „Az online platformoktól elvárjuk, hogy részt vállaljanak a közös küzdelemben, de a demokratikus intézmények, törvényeink, bíróságaink feladata a játékszabályok felállítása, annak meghatározása, hogy mi illegális és mi nem az, mit kell eltávolítani és mit nem.”
