Megoldások az európai népességcsökkenésre és az elnéptelenedésre  

Frissítve: 
 
Létrehozva:   
 

Elvándorló munkaerő, öregedő népesség, elnéptelenedő kisfalval. A demográfiai változások nagy kihívást jelentenek az EU számára, az Európai Parlament az okokat és a megoldásokat vizsgálta.

Még most sem tudni a Covid19 válság összes következményét, de a járvány valószínűleg jelentős hatással lesz a születési és halálozási arányra, valamint az európai migrációs áramlásokra. Az EU demográfiai változásai pedig hatással vannak több más területre is. Számolni kell például gazdasági és társadalmi következményekkel, a kulturális, valamint környezeti hatásokkal is.

Demográfiai trendek az EU-ban 
  • Egyes régiók elnéptelenedése: hirtelen csökkenés, különösen Kelet- és Dél-Európában, amelynek oka az EU-n belüli migráció és az alacsony termékenységi ráta. 
  • Munkaerő elszívás: az állandó kivándorlás következtében egyes régiók elveszítik magas szintű készségekkel és kompetenciákkal rendelkező munkavállalóikat a befogadó régiók előnyére. 
  • A város és vidék közti különbség: a vidéki területek az Unió területének 44% -át teszik ki, de az európai lakosság 78% -a városi vagy funkcionálisan városi területeken él. 
  • Öregedő népesség: a várható élettartam növekedése miatt a népesség 30,3% -a várhatóan 65 éves vagy annál idősebb lesz 2070-re (szemben a 2019-es 20,3% -kal). 
  • Népességcsökkenés: 2015-ben az EU-ban tapasztalható volt az első természetes népességcsökkenés, vagyis több halálesetet regisztráltak, mint születést. A népesség hosszú távon várhatóan jelentősen csökken majd. 

A régiókban, ahol gyors ütemben csökken a népesség súlyos hiányosságok tapasztalhatók a szociális szolgáltatások (egészségügyi, kultúra), közlekedési-, oktatási- és munkalehetőségek terén.

A regionális demográfiai változások fő okai


Az elnéptelenedett régiók gyakran alacsony jövedelmű vidéki vagy posztindusztriális területek, ahol kevesebb a lehetőség. A fiatalabb, szakképzett munkavállalók elvándorlása pedig további negatív hatással van a demográfiai mutatókra, a nemzedékek megújítására és a mezőgazdaság fejlődésére.

A munkaerő szabad áramlása egyike az EU és az egységes piac nyújtotta lehetőségeknek. A 2008-as gazdasági világválság hatására a fiatal, képzett szakemberek Dél- és Kelet-Európából Északnyugat-Európába települtek.

A Covid19 válság pedig valószínűleg tovább erősíti ezt a tendenciát. A csökkenő gazdasági aktivitás és a munkanélküliség várhatóan a fiatalok új migrációs hullámát indítja be mind a tagállamokon belül, mind azok között.

Mit szeretne elérni az EP?


A képviselők azt akarják, hogy a demográfiai változások okozta kihívások az éghajlati kérdések és a digitális átmenet mellett prioritások legyenek az Európai Unióban. A fenntarthatóság, a zöld gazdaság és a digitalizáció elveinek integrálása az EU különböző politikáiba hozzájárulhatnak a negatív demográfiai trendek megfordításához.

A májusi plenáris ülésén az EP-képviselők elfogadtak egy jelentést, amelynek célja az EU előtt álló jelenlegi demográfiai kihívás kezelése, ugyanakkor kijelöli az utat egy, az egész Unióra kiterjedő stratégia felé is.

A tagállamok és a helyi döntéshozók egyaránt fontos szerepet játszanak a demográfiai változásokra adott válaszban. A helyreállítási eszköz a legalkalmasabb alkalmas a legsebezhetőbb régiók helyreállítási terveinek megalkotására.

Az EU mobilitási stratégiájában nem hagyhatók figyelmen kívül a vidéki régiók sem: a közlekedési hálózatok megállíthatják az elnéptelenedést azáltal, hogy megerősítik a vidéki-városi összeköttetést.

Emellett a falusi turizmus is fontos szerepet játszhat az elnéptelenedés kezelésében azáltal, hogy újra népszerűvé teszi az adott régiót a munkahelyteremtés következtében.

A járvány nyilvánvalóvá tette a digitális megosztottságot is, ami különösen az időseket és a kevésbé fejlett régiókban élőket érinti. A digitális ágazatba való befektetéseknek éppen ezért lehetővé kell tenniük a megfelelő átállást és azt is, hogy mindenki egyenlően hozzáférjen a digitális online oktatási rendszerhez.

A Covid19 válság idején elterjedt távmunka szintén segíthet megfordítani az elnéptelenedés tendenciáit a vidéki területeken, mivel lehetővé teszi a fiatal és képzett emberek számára, hogy olyan helyen maradjanak, amit enélkül elhagynának.

A demográfiai egyenlőtlenségek kezelése támogatja az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohézióját, és a radikalizálódás ellensúlyozásának egyik módja.