Hogyan támogatja az EU a megújuló energia használatát? 

 
 

Összefoglaltuk, miképpen szeretné növelni az EU a megújuló energiaforrások felhasználását és csökkenteni az ágazat szén-dioxid-kibocsátását.

A blue electric bus at the charging station while a modern trains on the monorail is passing in the background  

Az EU üvegházhatást okozó gáz-kibocsátásának több mint háromnegyedét az energiaszektor adja. Ide tartozik mindennapi élethez nélkülözhetetlen villamosenergia-termelés, a fűtés és a közlekedéshez szükséges energia. A megújuló energiaforrások felhasználásának növelése kulcsfontosságú az ágazat kibocsátásának drasztikus csökkentéséhez és az EU azon célkitűzésének eléréséhez, hogy 2050-re klímasemleges legyen.

A megújuló energiaforrások fejlesztése egyben azt is jelenti, hogy az EU országai kevésbé függnek az energiaimporttól, és kevésbé érzékenyek az árakat befolyásoló tényezőkre.

Ezzel párhuzamosan az EU energiatakarékossági intézkedéseken dolgozik.

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése: az EU céljai és intézkedései.

Az uniós célkitűzések növelése


Az EU-ban felhasznált energia több mint 20%-a megújuló forrásokból származik és ez az arány 2004 óta több mint kétszeresére nőtt. Az EU jelenlegi, 2030-ra kitűzött 32%-os célját az épületekre, a fűtésre és hűtésre, valamint az iparra vonatkozóan is felülvizsgálták és növelni szeretnék, a Parlament 2022 szeptemberében arra szólított, hogy a cél 45% legyen.

További információ az EU megújuló energiára vonatkozó célkitűzéseiről.

A megújuló energiát hasznosító erőművek engedélyezés

 
Az Unió orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségének leküzdésével érdekében a Parlament 2022 decemberében megszavazta azokat az intézkedéseket, amelyek célja a megújuló energiaforrások arányának növelése az EU-ban már jóval 2030 előtt.

A képviselők az új vagy átalakított, megújuló energiát hasznosító nap- és a szélerőművek engedélyezésének felgyorsítására szólítottak.

Az egyes uniós országok által kijelölt, megújuló energiaforrásokat felhasználó területeken az új létesítményeknek kilenc hónapon belül engedélyt kell kapniuk. Minden uniós országnak jeleznie kell továbbá, hogy milyen kapacitással rendelkezik a megújuló energiaforrások gyorsabb ütemű telepítésére vonatkozóan. Amennyiben az illetékes hatóság nem válaszol a határidőig, az engedélyezésnek minősülne.

Az említett területeken kívüli új létesítmények legfeljebb 18 hónapon belül kaphatnának jóváhagyást, míg a meglévő erőművek esetében az eljárás nem haladhatná meg a 6 hónapot.

A tagállamok által kijelölt megújuló területeknek el kell kerülniük vagy csökkenteniük kell a negatív környezeti hatásokat.

A védett, például a Natura 2000 területeket, a természetvédelmi parkokat és rezervátumokat, valamint az állatok vándorlási útvonalait ki kell zárni a lehetséges területek listájáról. A képviselők emellett szeretnék, ha a polgárokat is bevonnák az erőművek telepítésével és a megújuló területek kijelölésével kapcsolatos döntésekbe.

A képviselők megszavazták azt is, hogy a tagállamok számára kötelező legyen az engedélyek egy hónapon belüli kiadása az épületek napenergia-berendezések telepítésére vonatkozóan (az 50 kW alatti kisebb létesítmények esetében pedig elegendő lenne egy egyszerű bejelentési eljárás). A napelemes berendezések telepítése mentesül a környezeti hatásvizsgálat kötelezettsége alól, a hőszivattyúk telepítésére vonatkozó engedélyezési eljárás pedig nem haladhatja meg az egy hónapot.

A megújuló hidrogén előnyei


Ha a hidrogént energiaforrásként használják, nem bocsát ki üvegházhatású gázokat, ami azt jelenti, hogy segíthet a szén-dioxid-mentesítésben olyan ágazatokban, ahol nehéz csökkenteni a kibocsátást. Becslések szerint a hidrogén 2050-re az EU energiaigényének 20-50%-át fedezhetné a közlekedésben és 5-20%-át az iparban.

Ahhoz azonban, hogy fenntartható legyen, a hidrogént megújuló villamos energiával kell előállítani. A képviselők hangsúlyozták a megújuló és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén közötti egyértelmű különbségtétel fontosságát, valamint a fosszilis alapú hidrogén fokozatos kivonását.

A képviselők a hidrogén termelésének növelését és a származás garantálásának egyszerűbb rendszerét javasolják.

A megújuló energiaforrások növelése a tengeren


Jelenleg a szél az egyetlen kereskedelmi méretekben használt megújuló energiaforrás a tengeren, de az EU vizsgál más energiaforrást is, például az árapály- és hullámenergiát, az úszó napenergiát és a bioüzemanyagokhoz használt algákat.

Az Európai Bizottság uniós stratégiát javasolt a megújuló energiaforrásokból származó villamosenergia-termelés drámai növelésére a tengeren. Csak a tengeri szélenergia kapacitása a jelenlegi 12 GW-ról 2050-re 300 GW-ra nőhet. A Parlament később foglal állást a témában.

Alternatív üzemanyagok keresése


Mivel a közúti közlekedés az EU kibocsátásának mintegy ötödéért felelős, az EU a fosszilis üzemanyagokat megújuló és alacsony kibocsátású üzemanyagokkal szeretné helyettesíteni. A megújuló üzemanyagok közé tartoznak például a biomasszából származó üzemanyagok és bioüzemanyagok, a szintetikus és paraffinos üzemanyagok, beleértve a megújuló energiából előállított ammóniát is.

Ezenkívül a nulla kibocsátású járművekre való átállásnak együtt kell járnia a töltő- és üzemanyagtöltő állomások infrastruktúrájával.

A Parlament 2022 októberében fogadta el álláspontját a szükséges infrastruktúrára vonatkozó szabályokról, hogy a töltő- és üzemanyagtöltő állomások Európa-szerte hozzáférhetőbbek legyenek. A képviselők szeretnék, hogy az EU főútvonalain 2026-ig legalább 60 kilométerenként legyen elektromos töltő a személygépkocsik számára, 2026-ig pedig ugyanez a teherautók és buszok számára is elérhető legyen.

További információ az alternatív üzemanyagokról.

A zöld energia infrastruktúráinak finanszírozása

 
Az EU felülvizsgálta a határokon átnyúló energiainfrastruktúra-projektek finanszírozásának szabályait, hogy elérje a klímaváltozással kapcsolatos célkitűzéseit. Az új szabályok célja, hogy a földgázprojektek uniós finanszírozását fokozatosan megszüntessék, és a pénzt a hidrogéninfrastruktúrára, valamint a szén-dioxid-leválasztásra és -tárolásra fordítsák.

A szabályok 2022 júniusában léptek hatályba. Az EP-képviselők sikeresen szorgalmazták a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos projektek növelését a tengeren és az uniós hálózatokba való integráció megkönnyítését. Minden új infrastrukturális projektnek hozzá kell járulnia a 2030-ra és 2050-re vonatkozó uniós klímacélokhoz, így gyakorlatilag megszűnik a fosszilis tüzelőanyagokon alapuló infrastruktúra uniós támogatása.

Bővebben a határokon átnyúló energetikai infrastruktúra finanszírozásáról.

Az igazságos energiaátállás biztosítása


Az EU a kiszolgáltatott háztartások és kisvállalkozások támogatására az energiaátállás során létrehozná a szociális klímavédelmi alapot, amelynek becsült költségvetése 2027-ig 16,4 milliárd euró, 2032-re pedig 72 milliárd euróra tehető.

Az alap a megújuló energiaforrásokra átállást ösztönző intézkedéseket, valamint az energiaadók és -díjak csökkentését, az épületek felújítását, az autómegosztást és az elektromos járművek használtpiacának fejlesztését célzó intézkedéseket tartalmazná. A Parlament tárgyalásokat folytat az uniós kormányokkal az alapról.

Megújuló energia az EU-ban