Hogyan támogatja az EU a megújuló energia használatát?
Összefoglaltuk, miképpen szeretné növelni az EU a megújuló energiaforrások felhasználását és csökkenteni az ágazat szén-dioxid-kibocsátását.
Az EU üvegházhatást okozó gáz-kibocsátásának több mint háromnegyedét az energiaszektor adja. Ide tartozik mindennapi élethez nélkülözhetetlen villamosenergia-termelés, a fűtés és a közlekedéshez szükséges energia. A megújuló energiaforrások felhasználásának növelése kulcsfontosságú az ágazat kibocsátásának drasztikus csökkentéséhez és az EU azon célkitűzésének eléréséhez, hogy 2050-re klímasemleges legyen.
A megújuló energiaforrások fejlesztése egyben azt is jelenti, hogy az EU országai kevésbé függnek az energiaimporttól, és kevésbé érzékenyek az árakat befolyásoló tényezőkre.
Ezzel párhuzamosan az EU energiatakarékossági intézkedéseken dolgozik.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése: az EU céljai és intézkedései.
Az uniós célkitűzések növelése
Az EU-ban felhasznált energia több mint 20%-a megújuló forrásokból származik és ez az arány 2004 óta több mint kétszeresére nőtt. Az EU jelenlegi, 2030-ra kitűzött 32%-os célját az épületekre, a fűtésre és hűtésre, valamint az iparra vonatkozóan is felülvizsgálták és növelni szeretnék. 2023 szeptemberében a Parlament megszavazta a Tanáccsal kötött megállapodást, amely új célként határozza meg a megújuló energiaforrások 42,5%-ra növelését 2030-ra. A tagállamokat arra kérik, hogy törekedjenek 45%-ra.
További információ az EU megújuló energiára vonatkozó célkitűzéseiről.
A megújuló energiát hasznosító erőművek engedélyezés
Az Unió orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségének leküzdésével érdekében a Parlament 2022 decemberében megszavazta azokat az intézkedéseket, amelyek célja a megújuló energiaforrások arányának növelése az EU-ban már jóval 2030 előtt.
A képviselők az új vagy átalakított, megújuló energiát hasznosító nap- és a szélerőművek engedélyezésének felgyorsítására szólítottak.
Az egyes uniós országok által kijelölt, megújuló energiaforrásokat felhasználó területeken az új létesítményeknek kilenc hónapon belül engedélyt kell kapniuk. Minden uniós országnak jeleznie kell továbbá, hogy milyen kapacitással rendelkezik a megújuló energiaforrások gyorsabb ütemű telepítésére vonatkozóan. Amennyiben az illetékes hatóság nem válaszol a határidőig, az engedélyezésnek minősülne.
Az említett területeken kívüli új létesítmények legfeljebb 18 hónapon belül kaphatnának jóváhagyást, míg a meglévő erőművek esetében az eljárás nem haladhatná meg a 6 hónapot.
A tagállamok által kijelölt megújuló területeknek el kell kerülniük vagy csökkenteniük kell a negatív környezeti hatásokat.
A védett, például a Natura 2000 területeket, a természetvédelmi parkokat és rezervátumokat, valamint az állatok vándorlási útvonalait ki kell zárni a lehetséges területek listájáról. A képviselők emellett szeretnék, ha a polgárokat is bevonnák az erőművek telepítésével és a megújuló területek kijelölésével kapcsolatos döntésekbe.
A képviselők megszavazták azt is, hogy a tagállamok számára kötelező legyen az engedélyek egy hónapon belüli kiadása az épületek napenergia-berendezések telepítésére vonatkozóan (az 50 kW alatti kisebb létesítmények esetében pedig elegendő lenne egy egyszerű bejelentési eljárás). A napelemes berendezések telepítése mentesül a környezeti hatásvizsgálat kötelezettsége alól, a hőszivattyúk telepítésére vonatkozó engedélyezési eljárás pedig nem haladhatja meg az egy hónapot.
A megújuló hidrogén előnyei
Ha a hidrogént energiaforrásként használják, nem bocsát ki üvegházhatású gázokat, ami azt jelenti, hogy segíthet a szén-dioxid-mentesítésben olyan ágazatokban, ahol nehéz csökkenteni a kibocsátást. Becslések szerint a hidrogén 2050-re az EU energiaigényének 20-50%-át fedezhetné a közlekedésben és 5-20%-át az iparban.
Ahhoz azonban, hogy fenntartható legyen, a hidrogént megújuló villamos energiával kell előállítani. A képviselők hangsúlyozták a megújuló és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén közötti egyértelmű különbségtétel fontosságát, valamint a fosszilis alapú hidrogén fokozatos kivonását.
A képviselők a hidrogén termelésének növelését és a származás garantálásának egyszerűbb rendszerét javasolják.
A megújuló energiaforrások növelése a tengeren
Jelenleg a szél az egyetlen kereskedelmi méretekben használt megújuló energiaforrás a tengeren, de az EU vizsgál más energiaforrást is, például az árapály- és hullámenergiát, az úszó napenergiát és a bioüzemanyagokhoz használt algákat.
Az Európai Bizottság uniós stratégiát javasolt a megújuló energiaforrásokból származó villamosenergia-termelés drámai növelésére a tengeren. Csak a tengeri szélenergia kapacitása a jelenlegi 12 GW-ról 2050-re 300 GW-ra nőhet. A Parlament később foglal állást a témában.
Alternatív üzemanyagok keresése
Mivel a közúti közlekedés az EU kibocsátásának mintegy ötödéért felelős, az EU a fosszilis üzemanyagokat megújuló és alacsony kibocsátású üzemanyagokkal szeretné helyettesíteni. A megújuló üzemanyagok közé tartoznak például a biomasszából származó üzemanyagok és bioüzemanyagok, a szintetikus és paraffinos üzemanyagok, beleértve a megújuló energiából előállított ammóniát is.
Ezenkívül a nulla kibocsátású járművekre való átállásnak együtt kell járnia a töltő- és üzemanyagtöltő állomások infrastruktúrájával.
A Parlament 2023 júliusában új szabályokat fogadott el a szükséges infrastruktúrára vonatkozóan, hogy a töltő- és üzemanyagtöltő állomások Európa-szerte hozzáférhetőbbek legyenek. Az EU főútvonalain 2026-ig legalább 60 kilométerenként kell legyen elektromos töltő a személygépkocsik számára, 2028-ig pedig ugyanez 120 kilométerenként a teherautók és buszok számára is elérhető kell legyen.
További információ az alternatív üzemanyagokról.
A zöld energia infrastruktúráinak finanszírozása
Az EU felülvizsgálta a határokon átnyúló energiainfrastruktúra-projektek finanszírozásának szabályait, hogy elérje a klímaváltozással kapcsolatos célkitűzéseit. Az új szabályok célja, hogy a földgázprojektek uniós finanszírozását fokozatosan megszüntessék, és a pénzt a hidrogéninfrastruktúrára, valamint a szén-dioxid-leválasztásra és -tárolásra fordítsák.
A szabályok 2022 júniusában léptek hatályba. Az EP-képviselők sikeresen szorgalmazták a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos projektek növelését a tengeren és az uniós hálózatokba való integráció megkönnyítését. Minden új infrastrukturális projektnek hozzá kell járulnia a 2030-ra és 2050-re vonatkozó uniós klímacélokhoz, így gyakorlatilag megszűnik a fosszilis tüzelőanyagokon alapuló infrastruktúra uniós támogatása.
Bővebben a határokon átnyúló energetikai infrastruktúra finanszírozásáról.
Az igazságos energiaátállás biztosítása
A rászoruló háztartások és kisvállalkozások támogatása érdekében az energetikai átállás során az EU 2026-ban létrehozza a Szociális Klíma Alapot, amelynek teljes becsült költségvetése 86,7 milliárd euró.
Az alap segíti a megújuló energiaforrásokra átállást ösztönző intézkedéseket, valamint az energiaadók és -díjak csökkentését, az épületek felújítását, az autómegosztást és az elektromos járművek használtpiacának fejlesztését célzó intézkedéseket is tartalmaz.
A Parlament 2023 áprilisában fogadta el a tagállamokkal 2022 decemberében kötött megállapodás szövegét. A hatálybalépéshez most a Tanácsnak jóvá kell hagynia azt.