A banánháború lezárása: ki nyer, és ki veszít? 

 
 
©BELGA  

Az EU a világ legnagyobb banánimportőre. Mivel Európa a világ legfontosabb gyümölcse iránti hatalmas étvágyának kielégítéséhez szükséges mennyiség csupán mintegy egytizedét termeli meg, az afrikai, karibi banánexportőrök és latin-amerikai versenytársaik kemény harcot folytatnak az uniós piaci részesedésért.

Az EP-képviselők nemrégiben a latin-amerikai banán nagy multinacionális cégek általi uniós értékesítését megkönnyítő terveket hagytak jóvá, de figyelmeztettek, hogy veszélybe kerülhet az AKCS-országok kistermelőinek megélhetése.


Január 17-én a Parlament Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsága (INTA) támogatta az EU, valamint az USA, Brazília, Costa Rica, Ecuador, Guatemala, Honduras, Kolumbia, Mexikó, Nicaragua, Panama, Peru és Venezuela között 2009 decemberében létrejött, banánkereskedelemről szóló megállapodást (előadó: Francesca Balzani, S&D).


A megállapodás értelmében az EU 2017-ig nyolc lépésben a kezdeti tonnánkénti 176 euróról fokozatosan 114 euróra csökkenti a Latin-Amerikából származó banánra kivetett importvámokat. Ellentételezésként a másik fél eláll az EU ellen a nemzetközi kereskedelem szabályainak megsértése miatt a WTO-nál kezdeményezett eljárástól.


A 15 éves banánháború vége? 


A megállapodás – amennyiben azt a Parlament egésze is támogatja – pontot tesz a 15 éve tartó banánháború végére.


1993-ban az EU olyan behozatali rendszert alakított ki, amely – annak érdekében, hogy elsősorban fejlesztéspolitikai okokból biztosítsa az AKCS-országok viszonylag kisebb banántermelőinek megélhetését – lehetővé tette az AKCS-országokból (Afrikából, a karibi országokból és a csendes-óceáni országokból) származó banán nagyrészt vámmentes bejutását az Unió piacára.


Ugyanakkor a rendszer vámokat vetett ki a főként néhány nagy egyesült államokbeli multinacionális vállalat (Dole, Chiquita) által Latin-Amerikában termelt banánra.

Ez a kedvezményes bánásmód lehetővé tette, hogy az AKCS-országok kevésbé hatékony termelői versenyre kelhessenek az USA ipari gépezetével; a WTO azonban több alkalommal is a nemzetközi kereskedelem szabályaival ellentétesnek találta a kedvezményeket, még arra is felhatalmazta az Egyesült Államokat, hogy ellenlépésként vámokat vessen ki egyes uniós termékekre (a skót kasmírtól a francia sajtokig).


Az EU így beleegyezett a latin-amerikai banánra kivetett vámok csökkentésébe, ami valószínűleg alacsonyabb árakat eredményez az uniós fogyasztók számára, miután élesebbé válik a verseny az AKCS-országok és Latin-Amerika (az USA) termelői között.


Javul az egyesült államokbeli multinacionális cégek uniós piacra jutása 


Míg az egyesült államokbeli multinacionális cégek uniós piacra jutása javul, bevételeik nőnek, az AKCS-országok és Európa banántermelőinek piaci részesedése valószínűleg összezsugorodik, jövedelmük pedig csökken.


Sokan tartanak attól, hogy ez az AKCS-országok fejlesztési célkitűzéseit is veszélybe sodorja. E félelmek eloszlatása érdekében a tervek szerint az AKCS-országok 200 millió eurós maximális összegű segítségben részesülnek annak érdekében, hogy alkalmazkodjanak az élesebb versenyhez; az európai termelőknek biztosított segítségnyújtást is erősíteni kell – azaz több pénzre van szükség. Az EP-képviselők emellett a munkaügyi normák tiszteletben tartását is szorgalmazzák.


A GUE/NGL és a Verts/ALE képviselőcsoport tagjai egyaránt a parlamenti egyetértés megadása ellen szavaztak. Véleményük szerint a megállapodás veszélyezteti a kistermelők alapvető jogait azzal, hogy erősíti a latin-amerikai országok banánpiacát ellenőrzésük alatt tartó egyesült államokbeli multinacionális cégek monopolhelyzetét. A megállapodást 18 szavazattal és 5 ellenszavazattal fogadták el.

A banán 
  • az élelmiszerbiztonság szempontjából fontos: az egyik fő alapvető élelmiszer a rizs, a búza és a kukorica mellett  
  • jó A-, B6- és C-vitaminforrás; rostokban gazdag, zsírmentes  
  • India és Brazília a világ két legnagyobb banántermelője: a teljes banántermés körülbelül egyharmadát adják  
  • a legnagyobb importőr az EU, 2008-ban Latin-Amerika volt a legnagyobb exportőr