Felül kell vizsgálni az EU–Törökország kapcsolatokat 

Frissítve: 
 
Létrehozva:   
 

A török demokrácia és jogállamiság helyzete, valamint a szíriai lépéseik miatt az EU–Törökország kapcsolat az utóbbi időben egyre feszültebbé vált.

Habár az EU és Törökország a migrációs politikától kezdve a kereskedelemig szinte minden területen együttműködést folytat, a török demokrácia és jogállamiság helyzete, a média szabadságának korlátozása és a börtönbe zárt újságírók miatt a kapcsolat az utóbbi időben egyre feszültebb lett. A törökök szíriai katonai műveleti miatt is sokan aggodalmukat fejezték ki az EU-ban.

A Parlament figyelemmel kíséri a törökországi eseményeket, az EP-képviselők szerint újra kell gondolni a török csatlakozási tárgyalások létjogosultságát és az EU–Törökország kapcsolatokat.

Március 10-én Ylva Johansson belügyekért felelős uniós biztossal és a Tanács horvát elnökségének képviselőjével vitatták meg a szíriai helyzetet.

Migráció és a menedékkérők helyzete

Menedékkérők ezrei léptek be Görögországba Törökország felől az elmúlt időszakban, miután Recep Tayyip Erdoğan elnök megnyitotta a határokat az EU felé - megszegve ezzel a 2016-os megállapodást, amelyben az ország a menekültek és bevándorlók megállításáért cserébe pénzügyi segélyt kapott.

A március 10-i vitán a képviselők közül többen kérték, hogy az EU használja a helyzetet arra, hogy végre előre lépjen a közös uniós menekültügyi rendszer kialakításában, míg mások szerint a Törökországgal kötött megállapodást kell felülvizsgálni.

Mi lesz az uniós tagsággal?

Törökország 1987-ben adta be csatlakozási kérelmét, 1999 óta tagjelölt ország, a tárgyalásokat azonban csak 2005-ben kezdték meg a felek. Azóta sem történt sok előrelépés, a csatlakozási tárgyalások 35 fejezetéből eddig 16-ot nyitottak meg, azonban csak egyet zártak le sikeresen. Törökországban 2017. április 16-án tartottak népszavazást az elnöki hatáskör kiterjesztéséről, így túl nagy hatalmat adva Erdogan elnöknek. A lépést számos nemzetközi kritika érte, és az EU és Törökország kapcsolatok is mélypontra kerültek, a tárgyalásokat nem folytatták a felek.

2016 novemberében az EP-képviselők állásfoglalást fogadtak el, amelyben a csatlakozási tárgyalások befagyasztását kérték, amíg a török kormány vissza nem vonja a szükségállapot keretében hozott aránytalan elnyomó intézkedéseit. Az EP megerősítette ezt a kérését egy tavaly júliusi állásfoglalásában is, mert a török emberi jogi helyzet nem javult. Habár az állásfoglalások nem kötelező érvényűek, fontos jelzést küldenek Törökország felé az EU álláspontjáról.

A Parlament többször napirendre tűzte a törökországi helyzetet, legutóbb a 2018. február 6-i plenáris vitán, ahol az emberi jogok kérdése és a szíriai katonai művelet volt a középpontban.

A vita során Piri Kati (szocialista, holland), a törökországi kapcsolatokért felelős képviselő hangsúlyozta: „Mi a Parlamentben elvárjuk, hogy az EU tisztán és hallhatóan szólaljon fel a török emberi jogi helyzet kapcsán. Nemcsak azért, mert az Unió ezekre az alapelvekre épült és mert Törökországnak, mint tagjelölt országnak ezeket kellene képviselnie, hanem azért is, mert elveszítjük a hitelességünket és a török társadalom nagy részének támogatását is, ha nem állunk ki a jogaikért ezekben a nehéz időkben”.

Társulási megállapodás: az EU-tagság alternatívája?

A társulási megállapodás szorosabb gazdasági együttműködést biztosít az EU-nak harmadik országokkal. Ezek keretében az Unió elvár bizonyos reformokat, az emberi jogi helyzet fejlesztését és a gazdaság megerősítését az adott államban, cserébe pedig pénzügyi és technikai segítséget, illetve különböző termékekhez vámmentes hozzáférést biztosít.

Az EU társulási megállapodást kötött már Törökországgal, az EP-képviselők közül sokan azonban úgy gondolják, hogy ez elegendő alternatívája a csatlakozásnak.

Kereskedelem

Az EU Törökország legnagyobb kereskedelmi partnere a kivitel tekintetében, míg az ország az Unió negyedik legfontosabb partnere. Az Európai Bizottság 2016 decemberében a két fél közötti vámunió felülvizsgálatát és a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok kiterjesztését javasolta. Ha ennek részleteiről véget érnek a tárgyalások, a módosításokat az Európai Parlamentnek is jóvá kell majd hagynia.


Ezt a cikket először 2017. április 27-én publikáltuk honlapunkon, majd frissítettük.