Uniós menekültügyi szabályok: a dublini rendszer reformja 

Frissítve: 
 
Létrehozva:   
 

A migránsok és menedékkérők beáramlása Európába az elmúlt években megmutatta, hogy igazságosabb és hatékonyabb európai menekültügyi politikára van szükség. További részletek az infografikán.

Kép nagyítása: Infografika a dublini rendszer reformjáról © European Union 2018 -EP 
Infografika a dublini rendszer reformjáról © European Union 2018 -EP        
Az EP igazságosabb és hatékonyabb menekültügyi rendszert szorgalmaz (az infografikát a képre kattintva lehet megnyitni).  

Bár a 2015-ben és 2016-ban tapasztalt, az EU-ba irányuló rekordmértékű migrációs áramlások mérséklődtek, Európa földrajzi helyzetéből és stabilitásából adódóan várhatóan továbbra is a nemzetközi és belső konfliktusok, az éghajlatváltozás és a szegénység elől menekülő menedékkérők és migránsok egyik célállomása marad.


A migránsok és menedékkérők fogadására való felkészültség fokozása, valamint az uniós tagállamok közötti nagyobb fokú szolidaritás és igazságosabb felelősségmegosztás biztosítása érdekében alaposan át kell alakítani az uniós menekültügyi szabályokat, különösen a dublini rendszer szabályait.





Rohingja gyerekek egy bangladesi menekülttáborban a mianmari határ közelében (Fotó: UNHCR/Andrew McConnell)  

Mik a dublini szabályok?

A dublini rendelet – az uniós menekültügyi rendszer sarokköve – határozza meg, hogy melyik uniós tagállam felelős a nemzetközi védelem iránti kérelmek feldolgozásáért. A Európai Parlament 2017. november 6-án megerősítette az uniós kormányokkal a dublini szabályok felülvizsgálata tárgyában folytatandó intézményközi tárgyalásokra vonatkozó megbízatást. A Parlament új dublini rendeletre irányuló javaslatai alapján:

  • A jövőben nem a menedékkérő első belépése szerinti tagállam feladata lenne a menedékjog iránti kérelem feldolgozása.
  • A valamely uniós tagállamhoz fűződő „valódi kapcsolattal” rendelkező menedékkérőket az adott tagállam részére kell átadni.
  • Az uniós tagállamhoz fűződő valódi kapcsolattal nem rendelkező személyeket igazságosan kell elosztani az összes tagállam között. A menedékkérők átadásában való részvételt megtagadó tagállamok uniós forrásokat veszíthetnek el.
  • Fokozni kell a biztonsági intézkedéseket; a menedékkérőket érkezésükkor nyilvántartásba kell venni, és az ujjlenyomatukat össze kell vetni a vonatkozó uniós adatbázisokkal.
  • A kiskorúakra vonatkozó rendelkezéseket meg kell erősíteni, és fel kell gyorsítani a családegyesítési eljárásokat.

Bár a Parlament 2017 novembere óta készen áll arra, hogy megkezdje a dublini rendszer felülvizsgálatával kapcsolatos tárgyalásokat, az uniós kormányok nem tudtak állást foglalni a javaslatokkal kapcsolatban. A Parlament által javasolt módosításokra vonatkozó további tudnivalókat talál a fenti infografikában és ebben a háttérfeljegyzésben.


Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint 2018-ban 13,6 millió ember kényszerült elhagyni a lakóhelyét üldöztetés, konfliktus vagy erőszak miatt. Ezzel világszerte összesen 70,8 millió főre nőtt a lakóhelyük elhagyására kényszerült emberek száma. A világon a menekültek 84%-át fejlődő országok fogadják be.

További tudnivalók a közös európai menekültügyi rendszer javítására irányuló egyéb európai parlamenti kezdeményezésekről.