Elítélték a rasszizmust és a rendőrségi erőszakot a képviselők a George Floyd halála kapcsán tartott vitán 

Frissítve: 
 
Létrehozva:   
 

A rasszizmusnak nincs helye az EU-ban, hangsúlyozták a képviselők a rasszizmusról és az afrikai-amerikaiakat sújtó rendőrségi erőszakról tartott plenáris vitán szerdán.

„A bőröm színe nem bűn" felirat egy rasszizmus elleni tüntetésen  

A különböző kisebbségeket, például az afrikai származásúakat sújtó rasszizmusról, megkülönböztetésről és rendőri erőszakról vitáztak a képviselők június 17-én a Tanács és a Bizottság képviselőjének részvételével.

Az afrikai-amerikai George Floyd rendőrségi letartóztatása során vesztette életét az Egyesült Államokban található Minneapolisban május végén. A halála és több korábbi hasonló eset miatt az Egyesült Államokban és világszerte tüntetéssorozat és tiltakozás indult a rasszizmus és a rendőrségi erőszak ellen.

A szerdai vita megnyitásakor a Parlament egy perc néma csenddel emlékezett George Floydra. Majd Pierrette Herzberger-Fofana (zöldpárti, német) osztotta meg megrázó történetét arról, hogyan tapasztalta meg a rendőrök brutalitását ő maga, amikor két fiatal afrikai elleni rendőri intézkedésnek volt tanúja, amelyről képeket akart készíteni Brüsszelben.

„Számos intézkedést kell hoznunk azért, hogy megvédjük azokat, akik most nem lehetnek itt és akik nem tudtak elmenekülni a rendőrök brutalitása elől”.

Rasszizmus Európában


Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke felszólalásában az Európában jelenlévő rasszizmus kapcsán elmondta: „A társadalmunknak szembe kell néznie a valósággal”. Hangsúlyozta: „Könyörtelenül szembe kell szállnunk a rasszizmussal és a diszkriminációval - a látható diszkriminációval is természetesen, de a kevésbé látható formájával is, amit az igazságügyi rendszerben és a bűnüldözésben, a munkaerőpiacon és a lakáspiacon, az oktatásban és az egészségügyben, a politikában és a migráció során tapasztalunk”.

Hermann Tertsch (konzervatív-reformer, spanyol) is azt emelte ki felszólalásában, hogy a rasszizmusról szóló viták főleg az Egyesült Államokra koncentrálnak, miközben a rasszizmus és a gyűlöletkeltés Európában is jelen van.

Alice Kuhnke (zöldpárti, svéd) egyetértett: „Komoly jelzést kell küldenünk az USA felé, de a saját házunk táján is kell söprögetnünk. Ez a Parlament és Bizottság dönt arról, milyen lépéseket tesz egy fenntartható társadalom érdekében, amelyben senkit nem hagyunk hátra. Nem lehet teret engedni a rasszizmusnak és a diszkriminációnak”.

Younous Omarjee (baloldali, francia) szerint az európaiak a történelem során mindig is a barbár életmód és a civilizáció között egyensúlyoztak - elég, ha a hódító hadjáratokra, a rabszolgaságra, a gyarmatosításra, vagy a holokausztra gondolunk. Arra szólított fel, hogy az EU tegyen lépéseket a rasszizmus és a társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetéséért.

Susanna Ceccardi (Id, olasz) sajnálatát fejezte ki, mert az elmúlt időszak tüntetései közül néhány fosztogatással és történelmi szobrok megrongálásával végződött. Felszólalásában úgy fogalmazott, hogy a rasszizmuson kívül egy másik pestis-szerű vírus is terjed: azoknak a tudatlansága, akik el akarják törölni a saját történelmüket.

Dacian Cioloş (Renew Europe, román) azt a kérdést tette fel, hogy maguk az EU-s intézmények eleget tettek-e a sokféleség érdekében: „Tennünk kell azért, hogy egy befogadó társadalmat építsünk, első lépésként nekünk magunknak kell befogadóbbá válnunk. Majd ha mi követendő példát állítottunk, akkor kérhetünk arra másokat, hogy tartsák tiszteletben az elveinket”.

A tüntetések reményt adnak a jövőre nézve


Isabel Wiseler-Lima (néppárti, luxembourgi) elmondta, hogy George Floyd szörnyű halála miatt világszerte kiállnak az emberek a rasszizmus és a rendőrségi brutalitás ellen: „Ez a sokszínű mozgalom adott reményt sok fiatalnak a jövőre nézve”.

„Kötelességünk felszámolni a lappangó rasszizmust szerte a városokban és falvakban” - mondta Iratxe García Pérez (szocialista, spanyol), aki arra szólított fel, hogy a Tanács ne blokkolja tovább az uniós diszkriminációellenes irányelvet, amely végre több jogalkotási eszközt adna az EU kezébe a rasszizmus megszüntetéséhez Európában.

„Engedjék meg, hogy hangosan és egyértelműen kifejezzem szolidaritásunkat a faji megkülönböztetés áldozatai felé világszerte” - mondta Nikolina Brnjac, a Tanácsot képviselve a vitán. Ő is hangsúlyozta, hogy rasszizmusnak és a diszkriminációnak nincs helye a társadalmunkban.

A Parlament tavaly márciusban felszólította az EU-t és a tagállamokat, hogy tegyenek lépéseket a rasszizmus leküzdéséért Európában. Az EP-képviselők a faji megkülönböztetés megszüntetését kérték az igazságügyi szolgáltatás és terrorizmus elleni harc során, valamint jóvátételre szólítottak fel kértek a gyarmatosítás idején elkövetett emberiség elleni bűncselekmények miatt.

Az EP-képviselők június 19-én fogadtak el állásfoglalást a témában. Társadalmainkban nincs helye a rasszizmusnak, fogalmaztak, felkérve a Bizottságot: álljon ki határozottan és szilárdan a rasszizmus, az erőszak és az igazságtalanság ellen.