Az EU és Oroszország kapcsolata: a feszültség forrásai 

Frissítve: 
 
Létrehozva:   
 

Alekszej Navalnij letartóztatása csupán egyike a feszültségforrásoknak az EU–Oroszország kapcsolatokban. Mutatjuk a súrlódások okait és a Parlament álláspontját.

Tüntetők ütköznek össze rohamrendőrökkel a január 23-án Moszkvában tartott, Navalnij támogatását szolgáló tüntetésen. ©Irill KUDRYAVTSEV/AFP  

Az EU és Oroszország kapcsolata egyre feszültebbé vált az elmúlt évtizedben, ennek oka azonban nem csupán a Krím-félsziget 2014-es orosz megszállása. A helyzeten súlyosbított, mikor a Kreml támogatta a kelet-ukrajnai szeparatistákat, majd Oroszország katonai fellépése Szíriában. A két fél közötti feszültség további forrása Oroszország dezinformációs kampányai és kibertámadásai, amelyekkel beavatkozna a nyugati demokratikus folyamatokba.

Alekszej Navalnij letartóztatása


Szankciókra van szükség az Alekszej Navalnij letartóztatásáért és zaklatásáért közvetlenül felelős személyek ellen - erről Urmas Paet, a Parlament külügyi szakbizottságának alelnöke beszélt január 27-ei élő Facebook interjúnkban. Navalnij orosz ellenzéki vezetőt január 17-én vették őrizetbe, miután a tavalyi, majdhogynem végzetes mérgezését követő felépülése után visszatért Oroszországba.

Négy nappal a letartóztatását követően a Parlament elfogadott állásfoglalásában szigorúbb uniós szankciókra szólított fel Oroszországgal szemben, valamint követelte Alekszej Navalnij és a moszkvai visszatérése miatt őrizetbe vett személyek azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását.

A Parlament szankciókra szólított Putyin elnök belső körével és az orosz média propagandistáival szembeni is. Az EP-képviselők megjegyezték, hogy intézkedések az EU Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata alapján is hozhatók. Urmas Paet az új irányt „abszolút megfelelő” eszköznek minősítette, és hozzátette: „Lehetetlen, hogy a szabad európai társadalmak ne reagáljanak az emberi jogok súlyos megsértésére”.

Szankciók Oroszország ellen


A Krím-félsziget 2014-es megszállása óta az EU gazdasági szankciókkal sújtja Oroszország pénzügyi-, védelmi- és energiaszektorát, melyekre Oroszország ellenszankciókkal reagált és importtilalmat rendelt el az élelmiszer behozatal mintegy felére. Karácsony előtt az EU vezetői egyhangú döntést hoztak arról, hogy a szankciókat 2021. július 31-ig meghosszabbítják. Az évente kétszer megújított intézkedések komoly csapást jelentettek Oroszországra: 2018 végére gazdasága vélhetően 6%-kal lett kisebb az EU és az USA szankciói miatt.

Az EU Navalnij megmérgezésére reagálva orosz tisztviselőkkel szemben is szankciókat vezetett be. Urmas Paet interjúnkban fel is sorolta az orosz külpolitika „szomorú példáit”, és kijelentette: „Ha egy ország nem tartja tiszteletben az alapvető emberi jogokat és a nemzetközi jogot, akkor nincs más lehetőség az uniós nemzetek számára”.

Belarusz visszhangok


Andrius Kubilius, a Parlament oroszországi kapcsolatokért felelő delegációjának vezetője hatékony eszköznek nevezte a szankciókat és megjegyezte, hogy a Navalnij letartóztatása ellen tüntető oroszok tízezreinek veréssel, letartóztatással és -50 °C-os hőmérséklettel kellett szembenézni, hogy kiállhassanak az ellenzéki vezető mellett.

Kubilius beszélt a Belaruszban történtekről is: „Lukasenko megpróbálta csalással megnyerni a belarusz elnökválasztást, és világos, hogy a Kreml rezsim ugyanezt próbálja a Duma-választás esetében. Meg kell büntetnünk az ilyen viselkedést.” Hozzátette: „Egyszerű a következtetés, amit levonhatunk: a demokrácia kiemelten fontos az orosz nép számára, és az e jogokért küzdő Alekszej Navalnij hősies munkát végez. Éppen ezért elítéljük a Kreml autokratikus magatartását”.

Északi Áramlat 2


Az új Északi Áramlat 2 körüli viták rávilágítottak, milyen nagy a fő energiaforrást biztosító Oroszország befolyása az EU felett. A január 21-i állásfoglalásban az EP-képviselők felszólították az EU-t, hogy haladéktalanul hagyjon fel a Németországot közvetlenül Oroszországhoz kötő vezetékek körüli ellentmondásos munkával. Paet reményét fejezte ki, hogy az uniós miniszterek komolyan veszik a Parlament álláspontját, és kiemelte, hogy az Északi Áramlat 2 projekt „sérti az EU közös energiabiztonsági politikáját”.

Többé nem stratégiai partner


Oroszország az EP 2019 márciusi állásfoglalása szerint nem tekinthető „stratégiai partnernek”. Azonban a feszültségek ellenére több olyan terület is létezik, ahol az EU-nak és Oroszországnak közös érdekei vannak. Oroszország például fontos szerepet játszott az iráni nukleáris megállapodásról folytatott tárgyalásokban, és mind az EU, mind Oroszország két állami megoldást szorgalmaz az izraeli-palesztin konfliktus esetében. Mindketten aláírták a párizsi klímaegyezményt is. Az EU emellett továbbra is Moszkva legnagyobb kereskedelmi és befektetési partnere (2019-ben az orosz export 42%-át tette ki).

Paet megjegyezte, hogy Oroszország európai ország, és a Parlament célja, hogy az orosz emberek rendelkezzenek mindazzal a szabadsággal, amivel az EU-ban élők. Hangsúlyozta azonban, hogy „a valódi változások végső soron csak belülről indulhatnak, kívülről nem”. Kubilius hozzátette: "szolidaritást vállalunk az orosz néppel", és bár "Oroszország elhagyta a demokratikus fejlődés útját, visszatérhet oda".

Legfrissebb fejlemények


A 2021. április 29-i szavazás során a Parlament súlyos aggodalmának adott hangot amiatt, hogy az orosz hadsereg nagy számban felvonult az ukrán határ közelében és az illegálisan elfoglalt Krím-félszigeten. A képviselők leszögezték, hogy Oroszország súlyos árat fizethet, ha megszállná Ukrajnát. Elítélték az orosz hírszerző szolgálatok részvételét a csehországi lőszerraktár 2014-es robbanásában, és ismételten Alekszej Navalnij azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátására szólítottak.

A következő napon a Parlament, a Tanács és a Bizottság elnöke is elítélte Oroszország azon döntését, amely megtiltotta nyolc uniós polgár - köztük David Sassoli, az Európai Parlament elnöke - belépését az országba. A beutazási tilalomra reagálva Sassoli elnök a Twitteren ezt írta: „Semmilyen szankció vagy megfélemlítés nem akadályozza meg az Európai Parlamentet vagy engem abban, hogy megvédjük az emberi jogokat, a szabadságot és a demokráciát.”