Az EU válasza az ukrajnai menekültválságra

Az ukrajnai orosz támadás emberek millióit kényszerítette otthonaik elhagyására. Összefoglaltuk, mit tesz az EU azért, hogy segítsen nekik és hogyan kezeli a külső határokat.

Ukrajnából érkező menekültek a délkelet-lengyelországi  határátkelőnél 2022. március 24-én. Az ENSZ szerint az orosz támadás óta több mint 3,6 millió ember menekült el Ukrajnából
Ukrajnai menekültek a délkelet-lengyelországi határátkelőnél március 24-én. Az ENSZ szerint több mint 3,6 millióan menekültek el Ukrajnából

Ukrajna 2022 februári orosz támadása Európa közelmúltbeli legnagyobb humanitárius válságát idézte elő, a folyamatban lévő háború pedig egyre több áldozatot, pusztítást és kitelepítést okozott Ukrajna határain belül és kívül.

Ukrajna civil lakossága ágyútűznek és erőszaknak van kitéve, becslések szerint az ukránok egyharmada kényszerült elhagyni otthonát akár az országon belül, akár a szomszédos államokba menekülve. Július 6-án több mint 5,6 millió ukrán menekültet regisztráltak Európában, többek között Lengyelországban (1 207 650), Németországban (867 000), Csehországban (388 097), Törökországban (145 000) és Olaszországban (141 562). Becslések szerint 90%-uk nő és gyermek, akik szintén nagyobb kockázatnak vannak kitéve az erőszaknak és a visszaéléseknek, beleértve az embercsempészetet, a csempészetet és az illegális örökbefogadást.

A számok folyamatosan változnak, de az orosz támadások kezdete óta több mint 2,5 millió ukrán tért haza. Néhányan visszatérnek olyan területekre is, amelyeket a háború elején az orosz erők fenyegettek, de mára biztonságosabbnak számítanak.

Az európai migrációról itt írtunk bővebben

EU-források a frontországok támogatására


A háború által kiváltott menekültválság szolidaritási és mozgósítási hullámokat gerjesztett egész Európában, az Unió és tagállamai sürgősségi segélyt nyújtanak az otthonaikat elhagyni kényszerülteknek és támogatást az Ukrajnával szomszédos országoknak.

Március 24-én a képviselők jóváhagyták a Bizottság javaslatát az európai kohéziós akcióról (CARE), amely a rendelkezésre álló forrásokat az orosz agresszió elől menekülőket befogadó uniós országokba irányítja. Ez magában foglalhat további 10 milliárd eurót a REACT-EU-tól, amely a Covid sürgősségi intézkedései és a kohéziós alapok közötti hidat hidat képező alap.

A Parlament egy évvel, 2024 közepéig meghosszabbította a menekültügyi, migrációs és integrációs alap és a belső biztonsági alap működési idejét is. Ez lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy átcsoportosítsák a fel nem használt pénzeszközöket az Ukrajnából érkező menekültáradat kezelésére, és várhatóan mintegy 420 millió eurót szabadítanak fel további támogatásra, például szállásra, élelmezésre, egészségügyi ellátásra vagy többletszemélyzetre.

Az EU polgári védelmi mechanizmusán és a RescEU egészségügyi készletei további segítséget jelentenek, például egészségügyi felszerelést, sátrat és áramfejlesztőket juttattak el a szomszédos országoknak és Ukrajnának.

A március 23-24-i plenáris ülésen a képviselők abban is megállapodtak, hogy a külső finanszírozási szükségleteinek egy részét fedező makroszintű pénzügyi támogatáson kívül pénzügyi támogatásban részesítik Moldovát a menekültek befogadása érdekében.

Június 23-án a Parlament jóváhagyott egy 400 millió eurós támogatási csomagot, amely segíti a frontvonalban lévő tagállamokat a sürgős menekültügyi és határigazgatási feladatok kezelésében. Az uniós források a menekültügyi, migrációs és integrációs alapon, valamint a határigazgatási eszközön keresztül járulnak hozzá az Ukrajnából elmenekült személyek első befogadási és regisztrációs költségeinek finanszírozásához.

Ideiglenes védelem az Ukrajnából menekülők számára

A Parlament március 1-jei rendkívüli plenáris ülésén elfogadott állásfoglalásában üdvözölte az ideiglenes védelemről szóló irányelv első aktiválását a 2001-es hatályba lépése óta. Az irányelv célja, hogy a kezdeti egyéves időszakra azonnali ideiglenes védelmet biztosítson az EU-ban a háború elől menekülő személyeknek, beleértve az ukrán állampolgárokat, harmadik országok állampolgárait, hontalan személyeket vagy az országban tartózkodási engedéllyel rendelkező személyeket.

Ez lehetővé teszi, hogy EU-szerte harmonizált jogai legyenek azoknak, akiknek el kellett hagyni otthonaikat. Ilyen például a tartózkodási engedély, a munkavállalás, a lakhatás, valamint a szociális jóléthez és az orvosi segítségnyújtáshoz való hozzáférés. A képviselők abban is megállapodtak, hogy az ideiglenes védelmi státusszal rendelkező ukránok továbbra is használhatják vezetői engedélyeiket az EU-ban.

Eddig több mint 3,6 millió ember regisztrált az ideiglenes védelemre vagy hasonló nemzeti védelmi rendszerre Európában.

Március 9-én a képviselők arra szólították az EU-t, hogy vezessen be megfelelő migrációs rendszert, amely megosztja a felelősséget a menekültekért.

A tárgyalás alatt álló uniós migrációs és menekültügyi paktum tartalmaz egy szolidaritási mechanizmust, amely megosztja a védelem felelősségét az uniós országok között, valamint intézkedéseket a bevándorlók tömeges beáramlása esetén.

Az EU külső határainak kezelése


Március 4-én a Bizottság új iránymutatásokat adott ki annak érdekében, hogy segítse a tagállamokat az érkezések hatékony kezelésében és az Ukrajnával közös határokon ellenőrzéseket végző határőrök támogatásában, ideértve a veszélyeztetett személyek határellenőrzésének egyszerűsítését és ideiglenes határátkelőhelyek létrehozását.

A Parlament zöld utat adott az európai határ- és partvédelmi ügynökség (Frontex) bevetésére, hogy segítsen Moldovának (amely nem tagja az EU-nak) kezelni az Ukrajnából átlépő tömeget.