McAllister EP-képviselő: támogatjuk Ukrajnát, ameddig csak kell

Az ukrajnai háború az európai történelem legsötétebb fejezeteire emlékeztet bennünket – mondta David McAllister, a Parlament külügyi bizottságának elnöke.

Interjú David Mc Allisterrel
Interjú David Mc Allisterrel

David McAllister (EPP, német) a Parlament külügyi bizottságának elnöke. Tekintse meg a 2023. januárjában készült teljes interjút a Parlament Youtube-csatornáján, hogy megtudja az elnök véleményét egy lehetséges nemzetközi bíróságról, a harckocsik Ukrajnába küldésére vonatkozó döntésről és a tűzszünet lehetőségéről. Alább néhány részlet a 2023. januári interjúból.

Már majd egy éve vagyunk ebben a háborúban. Gondolta volna, hogy ilyen sokáig fog tartani?

Azt hiszem, mindannyiunkat teljesen megdöbbentett február 24-én, amikor megkezdődött a teljes körű orosz invázió Ukrajnában, vagy ahogy Ukrajnában mondanák „a háború második szakasza”, amely még 2014-ben kezdődött. Azt hiszem, senki sem látta volna előre ezt az eredményt. Amit láttunk, az az, hogy az ukránok rendkívül bátran megvédték hazájukat, szabadságukat. De nemcsak a saját hazájukat védik, hanem az európai értékeket is.

Hogyan változtatta meg a háború a globális geopolitikát és különösen Európát?

A háború visszatért kontinensünkre. Ez egy katonai eszkaláció, egy teljes háború, amelyet sokan elképzelhetetlennek tartottak volna. Ez nem csak Európa legnagyobb országának, az Orosz Föderációnak a háborúja a méretét tekintve második legnagyobb ország, Ukrajna ellen, ez... brutális, erőszakos támadás az európai béke és biztonság ellen. Nagyon egyértelműen el kell ítélnünk az Orosz Föderáció és Putyin úr tetteit, aki diktátor és egy terrorista rezsim vezetője.

Mondaná, hogy az Európai Unió naiv volt Oroszországgal és Putyinnal kapcsolatban?

Nos, visszatekintve mindig tudja, mit lehetett volna jobban csinálni. Azt hiszem, az elmúlt években láttuk, hogy egyes tagállamaink túlságosan függtek az orosz energiaimporttól. Ezt kijavították. A Krím 2014-es illegális annektálása valódi figyelmeztető jelzés kellett volna, hogy legyen, hogy a Kreml vezetőjének terve van, és ez a terv az elmúlt 10-15 évben számos interjúban és beszédben körvonalakódott.

Putyinnak és környezetének az a 19. vagy 20. századi „érdekszféra-koncepciója”, hogy minden, ami 1917-ig az orosz birodalom, vagy 1991-92-ig a Szovjetunió volt, nyilvánvalóan az orosz befolyási övezetben van. Ez teljesen bizarr. Éppen ezért, ha most támogatjuk Ukrajnát, az egyben arról is szól, hogy egyértelmű jelzést adjunk az orosz diktátornak, hogy ennek nem szabad megismétlődnie.

A Parlament háborús bűnökkel foglalkozó törvényszék felállítását kérte Oroszország ukrajnai tettei miatt. Mi kell ahhoz, hogy egy ilyen törvényszék valósággá váljon?

Amit Ukrajnában láttunk, az európai történelem legsötétebb fejezeteire emlékeztet bennünket. Felháborító háborús bűnöket láttunk. Nagyon megdöbbentő, amit az orosz erők műveltek – civileket öltek meg, nőket erőszakoltak meg, ártatlan embereket kínoztak. Ezek háborús bűnök, és az ezekért felelős személyek háborús bűnösök.

A háborús bűnösöknek végül csak egy hely van; hogy felelősségre vonják a háborús bűnökkel foglalkozó nemzetközi bíróság előtt. Ezért az Európai Parlament – sok nemzeti parlamenthez hasonlóan – nagyon támogatja egy különleges bíróság létrehozását az orosz fegyveres erők által Ukrajnában elkövetett háborús bűnök ügyében. Nagyon fontos, hogy gondosan dokumentáljuk az összes háborús bűnt... Imádkozom, hogy egy napon Putyint és másokat is felelősségre vonják.

Az európaiak továbbra is támogatják Ukrajnát, de egyre jobban aggódnak a mindennapi életükre gyakorolt hatások miatt, különösen az energiaárak emelkedése miatt. Meddig tud még támogatni az EU Ukrajnában?

Természetesen ez a háború érinti a polgárokat az EU-ban is: az említett növekvő energiaárak, az inflációs ráta és egyebek. Ám ahhoz képest, hogy a bátor ukrán emberek terhei milyenek, hogy több millió anya és gyermek kénytelen elhagyni az országot, ahol a férfiaknak a fronton kell harcolniuk az orosz megszállók ellen... Ukrajnához képest ez egy meglehetősen puha teher, amelyet meg kell osztanunk.

Figyelemre méltó, hogy milyen nagy az egység a nyugati társadalmak között. Az a benyomásom, hogy az uniós polgárok nagyon jól tudják, hogy ha az orosz diktátor sikerrel jár Ukrajnában, az még nem a vége a történetnek. Bejelentette, hogy más országokat is megcéloz. Gondoljunk csak Moldovára vagy Grúziára, két országra, amelyek „mertek” Európa-párti, euroatlanti integrációs politikát folytatni. Az Orosz Föderáció veszélyes ország. Ez egy veszélyes rezsim. Ez egy erősen felfegyverzett atomhatalom. Számunkra Európában az lesz a nagy kihívás, hogy miként kezeljük az Orosz Föderációt míg valaki olyan vezeti azt, mint Putyin. Ez lesz a nagy kihívás, és ezért kell egységesnek maradnunk.

Tehát a támogatás addig tart, ameddig kell?

Támogatjuk Ukrajnát, ameddig csak szükséges. És a végén a háború véget ér. Ahhoz, hogy egy háború véget érjen, a tűzszüneti tárgyalások jelentik az első lépést. Az Orosz Föderáció a béke és a tűzszünet szükségességéről beszél, majd egyre több katonát küld a frontra. Ukrajna városait ágyúzzák. Megtámadják a civil infrastruktúrát.

Teljesen megértem, hogy az ukrán vezetés nem bízik az orosz vezetésben. Ezért továbbra is támogatni fogjuk Ukrajnát az Orosz Föderáció barbár agressziós háborúja elleni védelmében. És ha a feltételek adottak, akkor megtörténhet a tűzszünet.