Európa védelmére nagyobb uniós együttműködést sürgetnek a képviselők
A terrorizmus, a hibrid fenyegetések, a kibernetikai és energetikai biztonság hiánya szükségessé teszik az uniós országok számára, hogy növeljék a biztonsági és védelmi együttműködésüket, megteremtve az utat egy Európai Védelmi Uniónak, mondják a képviselők kedden elfogadott állásfoglalásukban.
A képviselők javasolják, hogy a tagállamok fordítsák GDP-jük 2%-át védelmi kiadásokra, hozzanak létre egy többnemzetiségű haderőt és egy uniós műveleti parancsnokságot a válságkezelési műveletek irányítására, és az uniós fellépés lehetővé tételére, ott ahol a NATO nem hajlandó cselekedni.
„Az uniónk nincs felvértezve, hogy szembe nézzen az elsöprő védelmi kihívásokkal. Az elmúlt közel 30 évben a tagállamok megvágták védelmi költségvetéseiket, mely egyre kisebb haderőkhöz vezetett. A tagállamok közötti együttműködés esetleges, és Európa erősen támaszkodik a NATO képességeire és az amerikai szolidaritásra”, mondta Urmas Paet (liberális, észt) jelentéstevő a hétfői vitában. Kiemelte, hogy „eljött az Európai Védelmi Politikához vezető lépés ideje.”
Az európai és Európa környéki biztonsági helyzet jelentősen romlott az elmúlt években az olyan kihívások által, mellyel egyetlen ország sem tud egyedül megbirkózni, mint a terrorizmus, a hibrid fenyegetések, a kibernetikai és energia bizonytalanság, áll a képviselők által 369 szavazat mellett, 255 ellenében, 70 tartózkodással elfogadott állásfoglalásban az Európai Védelmi Unióról. A szolidaritás és az ellenállóképesség együttes fellépést kíván az EU részéről, áll az állásfoglalásban.
A katonai eszközök közös kezelése
A képviselők azt szeretnék, hogy az EU válaszoljon gyorsabban és erőteljesebben a valós fenyegetésekre, melyhez az európai haderők jobb együttműködésére van szükség. A párhuzamos munkavégzés, a túlkapacitás, és a katonai közbeszerzések terén állított akadályok éves szinten 26,4 milliárd euró pazarlást okoznak évente, a képviselők szerint.
A képviselők arra kérik a tagállamokat, hogy közösen szerezzék be a védelmi eszközöket és közösen kezeljék az olyan nem halálos eszközöket, mint a szállítójárművek és repülők. Azt javasolják, hogy hozzanak létre egy európai védelmi szemesztert, amelynek során a tagállamok egyeztetnének egymással a tervezési ciklusokról és a közbeszerzés tervekről, és egyúttal javasolják az Európai Védelmi Ügynökség koordináló szerepének erősítését is.
Az állasfoglalás arra kéri az Európai Tanácsot, hogy vállaljon vezető szerepet egy közös uniós védelmi politika létrehozásában, és hogy nyújtson további pénzügyi forrásokat a végrehajtás biztosításához.
A képviselők szerint fel kell állítani egy uniós parancsnokságot a válságkezelési műveletek tervezésére és irányítására. Az EU tagállamoknak a GDP 2%-át elérő védelmi kiadásokat kell megcélozniuk, és az állandó strukturált együttműködés keretében a közös biztonsági és védelmi politika keretében bevethető többnemzetiségű haderőt kellene felállítani, tették hozzá.
Uniós támogatás a védelmi kutatásoknak
A képviselők támogatták a védelemi kutatási projektek tervezett uniós támogatását évi legalább 90 millió euróval az elkövetkező három évben, melyet egy különálló, évi 500 millió euró költségvetésű európai védelmi kutatási programnak kellene követnie.
Teljes szinergia a NATO-val
A képviselők hangsúlyozták, hogy az EU-nak és NATO-nak erősíteniük kell együttműködésüket, különösen keleten és délen, a hibrid és kibernetikai fenyegetések elhárítása, a tengeri biztonság javítása, és a védelmi képességek fejlesztése végett. Ugyanakkor az uniónak készen kell állnia az önálló cselekvésre, amikor a NATO nem hajlandó vezető szerepet betölteni, tették hozzák a képviselők.
A Közös Biztonság- és Védelempolitika (KBVP) felülvizsgálata
„A KBVP alapos és lényegi átalakítására van szükség ahhoz, hogy az EU és a tagállamai döntő módon hozzá tudjanak járulni az Unió biztonságához, a nemzetközi válságok kezeléséhez és az EU stratégia autonómiájának biztosításához”, mondta el a KBVP állásfoglalás jelentéstevője Ioan Mircea Pascu (szocialista, román).
Az EU-nak „képesnek kell lennie, hogy a válságkezelés teljes spektrumában beavatkozzon, többek között a válságmegelőzés és válságrendezés területén is”, valamint, hogy a jövőbeli missziókról és műveletekről szóló minden tanácsi határozatnak az EU biztonságát érintő konfliktusokba történő beavatkozásokat kell előre sorolnia, mondja ki a szöveg.
Az állásfoglalás egy KBVP kiképző művelet indítását javasolja Irakban az Iszlám Állam elleni koalícióban részt vevő tagállamok támogatására. A képviselők egyúttal sürgetik a Tanácsot, hogy hozzon létre egy pénzügyi alapot a katonai műveletek kezdeti szakaszainak finanszírozására.
Az állásfoglalást 368 szavazattal, 237 ellenében, 74 tartózkodás mellett fogadták el.
Kapcsolatok:
-
Gediminas VILKAS
Press Officer -
Bence DAMOKOS