Válaszút előtt a schengeni övezet
- 26 ország, 400 millió ember, és 50.000 km külső határ
- A Parlament elítéli a még mindig alkalmazott határellenőrzést a schengeni övezeten belül
- Közös fellépéssel el kell érni, hogy a polgárok ismét élvezhessék a schengeni övezet nyújtotta előnyöket
Az Unió tagállamainak erősíteniük kell a schengeni térség működésébe vetett bizalmat, a tagállamok közötti együttműködést és szolidaritást, fogalmaztak a képviselők szerdán.
A schengeni egyezmény (az aláíró 26 tagállam közti határokon az útlevél -, és mindenfajta egyéb ellenőrzést eltörlő megállapodás) gyakorlati működéséről elsőízben elkészített éves jelentés a jogszabályok végrehajtása során legszembetűnőbb hiányosságokkal, azok kijavításával, és a következő lépésekkel foglalkozik. A Parlament 439 szavazattal, 157 ellenszavazat és 80 tartózkodás mellett fogadta el a jelentést.
A hiba gyökere: a belső határellenőrzések visszaállítása
A képviselők bírálják a belső határokon ismét bevezetett határellenőrzést, amelyre részben a közös európai menedékügyi rendszer hiányosságai, részben pedig a politikai akarat, a szolidaritás és a felelősségmegosztás hiánya miatt került sor. Több esetben a folyamatosan alkalmazott ellenőrzés nem indokolt és nem is arányos, ezért az állásfoglalás szerint jogszerűtlen. Jelenleg hat ország alkalmaz határellenőrzést más tagállam felé: Franciaország, Ausztria, Németország, Dánia, Svédország és Norvégia.
A képviselők a tagállamok közötti fizikai akadályok, például kerítés felállítását is elítélik.
Követendő lépések
- Állandó, ütőképes és hatékony uniós tengeri keresés-mentésre van szükség a további életek elvesztése ellen;
- az uniós tagállamok hatóságainak hatékonyabban kellene információt és statisztikát gyűjteni arról, hogy hogyan bánnak a tagországban nemzeti szinten a határőrizetre szánt forrásokkal és kapacitásokkal;
- a tagállamoknak az alapvető jogok maradéktalan tiszteletben tartásával, humánus és méltányos körülmények biztosítása mellett kell gondoskodniuk a kiutasítási eljárások gyors és hatékony lebonyolításáról;
- a tagállamoknak végre kellene hajtaniuk a másik tagállam által már meghozott kiutasítási határozatot ahelyett, hogy újabb eljárást indítanak, vagy visszaküldik az irreguláris bevándorlót a határozatot elsőként kibocsátó tagállamba;
- a tagállamoknak megfelelő infrastruktúrát, szállást és életkörülményeket kellene biztosítaniuk a menedékkérők számára, különösen a kísérő nélküli kiskorúak, a gyerekekkel érkező családok, és a kiszolgáltatott helyzetben lévő nők számára;
- át kellene alakítani a schengeni információs rendszert (SIS), főként a veszélyeztetett vagy eltűnt gyerekekre, a terrorizmussal kapcsolatos információk azonnali, kötelező megosztására más tagállamokkal, és a kiutasítási határozatokkal kapcsolatos kötelező információcserére vonatkozóan.
A képviselők ismét kiemelik, hogy Bulgária és Románia készen áll a Schengenhez való csatlakozásra, és felszólítja a Tanácsot a két ország belépésének jóváhagyására.
A Parlament hangsúlyozza, hogy az Unió az elmúlt pár év során már több lépést tett a schengeni övezet megerősítésére: többek között felállították a közös Európai Határ- és Parti Őrséget, rutinszerű ellenőrzést vezettek be az Unió külső határain belépni vagy távozni kívánó uniós és nem uniós polgárok esetében, és létrehoztak egy új be- és kilépési regisztrációs rendszert.
A SIS brit használata aggályra ad okot
A képviselők aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy átmenetileg az Egyesült Királyság is használja a schengeni információs rendszert. Ez különösen a nem uniós tagállam Egyesült Királysággal fennálló kapcsolat szempontjából problémás.
„Schengen a munkavállalók szabad áramlását jelenti. Az európai állampolgárság legfontosabb eleméről van szó. A jelentés első ízben fogalmazza meg az Európai Parlament álláspontját az övezettel kapcsolatban. Sajnos az övezet működéséről alkotott diagnózis nem jó. Vissza kell adnunk a schengeni vívmányokat az európaiaknak. A tagállamoknak határozott üzenetet küldünk: be kell tartaniuk az összes szabályt, nem csak amelyiket akarják,” fogalmazott a jelentésért felelős Carlos Coelho portugál néppárti képviselő.
Háttér
A schengeni egyezmény kétéves felfüggesztése a becslések szerint 25-50 milliárd euróba kerülne a tagállamok számára. A tagországok közötti határellenőrzés maradandó visszaállítása a következő tíz évben 100-230 milliárd eurós költséggel járna.
A Transnational Institute kutatóintézet szerint Európa országaiban eddig több mint 1200 km falat vagy egyéb határzárat építettek, amelyek összköltsége eléri az 500 millió eurót.
Kapcsolatok:
-
Maja OREL SCHWARZ
Press Officer -
BALÁZS Eszter
Sajtóreferens