Hosszú távú uniós büdzsé: a Parlament pénzügyi prioritásai a 2020 utáni időszakra
- A képviselők több forrást kérnek a fiatalokat, a kutatást, a növekedést, a munkahelyteremtést, és az éghajlatváltozás elleni fellépést támogató programokra
- Megfelelő források kellenek az új kihívásokra, köztük a migrációs és védelmi kiadásokra
- A hagyományos mezőgazdasági és kohéziós politikákra szánt összeg nem csökkenhet
- Közvetlen bevételeket adó új forrásoknak kell kiváltani az Unió adófizetői finanszírozásának egy részét
A képviselők egy szerdai szavazással elfogadták az EU következő hosszú távú költségvetésére vonatkozó, az egyes programokra szánt konkrét összegeket is tartalmazó tárgyalási álláspontjukat.
A Parlament kiemelte, hogy egységes és készen áll a következő, a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó hosszú távú költségvetésről (MFF) szóló tárgyalások elkezdésére a tagállami szakminisztereket tömörítő Tanáccsal. A képviselők egyben sajnálatukat fejezték ki, hogy a tagállamok még nem jutottak előre a közös álláspontjuk kialakításában.
A képviselők az Európai Bizottság által benyújtott MFF-javaslatot kiindulópontnak tekintik, és úgy vélik, hogy az abban javasolt összegek nem teszik lehetővé, hogy az Unió eleget tegyen politikai ígéreteinek és válaszoljon az előttünk álló fontos kihívásokra. A Parlament az alábbi prioritásokat sorolta fel (a teljesség igénye nélkül):
- a Horizon Europe kutatási programra szánt összeget emeljék 2018-as árakon számított 120 milliárd euróra (a Bizottság 83,5 milliárd eurót javasolt);
- bővítsék az európai stratégiai befektetési tervet (az ún. Juncker-tervet);
- növeljék a közlekedési infrastruktúrára és a kis- és középvállalkozásokra szánt összeget;
- őrizzék meg a mezőgazdaságra és kohézióra szánt összegek korábbi szintjét;
- szánjanak kétszer annyit a fiatalok munkanélküliségének kezelésére, háromszor annyit az Erasmus+ programra; és
- az éghajlatváltozás kezelésére szánt összeget legalább az MFF összegének 25 százalékában állapítsák meg, amelyet a lehető leghamarabb, de 2027-ig mindenképp emeljenek 30 százalékra.
Új és egyszerűbb bevételi oldal
Az Európai Unió költségvetésének bevételi oldala nagyon bonyolult, igazságtalan, nem átlátható és az uniós polgárok számára teljesen követhetetlen, jelentették ki a képviselők az Unió saját bevételeinek tervezett reformja kapcsán.
Bármilyen új rendszernek jelentősen csökkentenie kell a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmén alapuló bevételhányadot, és elegendőnek kell lennie az új MFF-ben megállapított uniós kiadások fedezésére. A Parlament támogatja a tagállami visszatérítések és egyéb kiigazító mechanizmusok felszámolását.
A képviselők új saját bevételi források kijelölését kérik. Ilyen lehetne például egy új vállalati adó (amely a digitális ágazatban tevékenykedő nagy cégek megadóztatását is magába foglalná), az uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszerből származó bevétel, vagy egy műanyagadó.
A képviselők hangsúlyozták: a költségvetési kiadások és bevételek kérdését egy füst alatt kell rendezni, vagyis az MFF és a saját bevételek csomag kapcsán minden kérdést nyitva kell hagyni egészen addig, ameddig mindkét területen megállapodás nem születik.
A Jan Olbrycht lengyel néppárti, Isabelle Thomas francia szocialista, Gérard Deprez belga liberális és Janusz Lewandowski lengyel néppárti jelentéstevő által jegyzett, a 2021 és 2027 közötti MFF-re vonatkozó, a parlamenti álláspontot tartalmazó időközi jelentést 429 szavazattal, 207 ellenszavazat és 40 tartózkodás mellett fogadták el.
A következő lépések
A Parlament az MFF-ről szóló állásfoglalása 2018 márciusi elfogadása óta készen áll a Tanáccsal folytatandó tárgyalásra, amelyek azonnal elkezdődhetnek, ha a Tanács elfogadja közös álláspontját. Az új MFF-rendelet elfogadásához a Parlament hozzájárulására van szükség.
A képviselők várakozásai szerint „a 2019-es európai választások előtt megfelelő megállapodást kell kötnünk annak érdekében, hogy elkerülhessük, hogy a pénzügyi keret késedelmes elfogadása miatt az új programok komoly hátránnyal induljanak el."
Háttér
Az uniós költségvetés közel 94 százaléka egyenesen az állampolgárokhoz, régiókhoz, városokhoz, gazdálkodókhoz és vállalatokhoz kerül vissza. Az Unió adminisztratív költségei az összköltség 6 százalékára rúgnak.
Kapcsolatok:
-
Armin WISDORFF
sajtóreferens -
BALÁZS Eszter
sajtóreferens
